Perek a közösségi média ellen és mellett
Tetszik vagy nem, a közösségi média társadalmunk egyik meghatározó eleme. Ezzel együtt természetesen érdemes törekedni a megfelelő használatára, illetve szem előtt kell tartani azt is, hogy ezeken a felületeken rengeteg propagandával lehet találkozni, és egyre nagyobb arányban jelennek meg a hamis tartalmak, utóbbiak felgyorsult terjedése pedig a mesterséges intelligenciához is kapcsolódik. Ezek mellett pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy a közösségi média képes órákra is beszippantani az embereket, képes függőséget kialakítani. A negatívumok mellett viszont van pozitív része is: lehet recepteket találni, különböző ötletek jöhetnek szembe a felhasználóval, anyagi ráfordítás nélkül lehet kapcsolatot tartani a szeretteinkkel, és még lehetne sorolni. A közösségi médiát a jó és a rossz részével együtt kell elfogadni, pontosabban használni, mert ha holnap letöröljük az összes fiókunkat, attól ezek a felületek nem fognak megszűnni, mi viszont, felhasználóként, lehet, hogy kimaradunk hasznos dolgokból is. A közösségi média kétélűségét pedig két történettel fogjuk bemutatni.
Az egyik arról szól, hogy az Egyesült Államokban hamarosan bíróság elé állhat a Meta, a YouTube, a TikTok és a Snapchat is. A közelmúltban nyilvánosságra kerültek a periratok, amelyek arról szólnak, hogy a belső levelezésekben és a belső kutatásokban gyakran felmerültek a platformok mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai, amelyeket a felületek üzemeltetői nem vettek figyelembe, és a nyilvánosság elől is elhallgatták őket.
A CNN ír arról, hogy az említett felületek üzemeltetői pontosan tudják, hogy mennyire komoly függőséget okozhatnak a platformok a tinédzserek számára, ennek ellenére továbbra is főként őket célozzák, és elhallgatják a saját belső kutatásaikat, amelyek a veszélyekről szólnak. Az erről szóló információk a közelmúltban kerültek nyilvánosságra a periratokban. A jogi eljárást több iskolai körzet és számos magánszemély indította a Meta, a Snapchat, a TikTok és a YouTube ellen. A beadvány a cégek saját belső dokumentumaira hivatkozik, amelyek között olyan megállapításokat lehet találni, miszerint az Instagram egy drog, és alapvetően drogkereskedők vagyunk – ez egy konkrét idézet a Meta belső kutatóinak a beszélgetéséből. De a TikTok jelentésében olyan is szerepel, hogy a „kiskorúak nem rendelkeznek olyan végrehajtó mentális funkcióval, amely lehetővé tenné a képernyő előtt töltött idő kontrollálását”. A YouTube-dolgozóktól származó beadványban az olvasható, hogy „a gyakoribb napi használat ösztönzése nem volt összhangban a digitális jólét javítására irányuló erőfeszítésekkel”, míg a Snapchat esetében a vezetők írtak arról, hogy a „Snapchat-függőséggel küzdő felhasználóknak nincs helyük semmi másra. A Snap uralja az életüket”.
A belső megjegyzéseket, a kutatásokat és az alkalmazotti vallomásokat tartalmazó beadványt bizonyítékként mutatták be a perben, amelyet az Egyesült Államokban indítottak. A panasz szerint a felületek szándékosan beépítettek olyan elemeket, amelyek maximalizálják a fiatalok elköteleződését, és ezáltal növelik a reklámbevételeket. Az iskolai körzetek továbbá azt is állítják, hogy a közösségimédia-vállalatok hozzájárultak a fiatalok mentális egészségének válságához, amit az iskoláknak tanácsadásba és egyéb erőforrásokba való befektetéssel kell kezelniük.
Az érintett cégek megpróbálták megsemmisíteni az eljárást, és azzal érveltek, hogy a beadvány félrevezető képet fest a platformjaikról, valamint a biztonsági erőfeszítéseikről. A 235 oldalas beadvány szerint a cégek tisztában vannak azzal, hogy alkalmazásaik károsíthatják a tinédzsereket és a gyerekeket, mégis a fiatal felhasználókat üldözik az elköteleződés és a profit érdekében. Belső dokumentumokra is hivatkozik a beadvány, amelyek arra utalnak, hogy a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a jólléti és szülői felügyeleti funkcióik korlátozott hatékonyságúak – a megállapítások pontosságát és helytállóságát az ügyről beszámoló CNN nem tudta megerősíteni.
Azt is látni kell, hogy nem először kerülnek a közösségimédia-platformok a törvényhozók célkeresztjébe amiatt, hogy a profitot helyezik előtérbe a felhasználók digitális és szellemi biztonságával szemben, mindez pedig különösen igaz a fiatalok esetében. Egy tavaly januári szenátusi meghallgatáson Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és Evan Spiegel, a Snap vezérigazgatója bocsánatot kért a szülőktől, akik azt állították, hogy gyerekeiket a közösségi média károsította, emlékeztet a HVG. Azonban nem kell elmenni az Egyesült Államokig, hogy szembesüljünk a közösségi média negatív hatásaival. Több erdélyi fiatal – köztük sokan marosvásárhelyiek – beszél arról, hogy nincs elég Instagram-kompatibilis hely felénk. Ebből kifolyólag pedig nem tudnak elég követőt gyűjteni, vagyis nem annyit, mint amennyit szeretnének. Személyesen hallottam történetet arról, hogy mivel valakinek nem volt elég követője, depresszióhoz közeli állapotba került, utána pedig vásárolt magának követőket. Ez nem Amerikában, hanem Marosvásárhelyen történt.
De térjünk vissza a perre. A vállalatok ugyanis egyre növekvő jogi nyomással néznek szembe. A mostani ügy mellett a négy vállalat alperesként szerepel egy másikban is, amelyben azzal vádolják őket, hogy károsítják a fiatalok mentális egészségét. Ebben az ügyben januárban lesz tárgyalás, de a cégek ebben az esetben is visszautasították az állításokat, és egy olyan jogszabályra hivatkoztak, amely szerint a technológiai cégek nem tartoznak felelősséggel a felhasználóik bejegyzése iránt. Továbbá a vállalatok azzal is védekeznek, hogy az elmúlt években számos ifjúságvédelmi és szülői felügyeleti funkciót vezettek be, például a „tarts szünetet” emlékeztetőket, vagy a fiatal felhasználókat érintő tartalmi korlátozásokat.
Utóbbiakkal szemben a cikkben már idézett beadvány úgy érvel, hogy a vállalatok – legalábbis bizonyos esetekben – tisztában vannak azzal, hogy ezek csak korlátozott hatékonysággal rendelkeznek. Ezt is belső dokumentumokkal támasztják alá, amelyek például idéznek egy tanulmányt 2019-ből, amelyet a Meta a Nielsennel partnerségben tervezett elvégezni, és amelyben arra kért volna néhány felhasználót, hogy egy hónapra hagyja el a Facebookot és az Instagramot, és jegyezze fel, hogyan érezte magát utána. De miután a tanulmány „kísérleti tesztjei” kimutatták, hogy azok az emberek, akik csak egy hétre letették a közösségi médiát, „alacsonyabb depressziós, szorongásos, magányos és társas összehasonlítási érzésről számoltak be”, a Meta állítólag leállította a kutatási projektet. A cég reagált is erre, és azt közölte, hogy a beadvány félreértelmezi a tanulmányt, mert annak az volt a célja, hogy olyan módszertant tervezzenek, amit nem befolyásol az úgynevezett „elvárás-effektus”, vagyis a felhasználók platformmal kapcsolatos előzetes hiedelmei. A kísérleti projekt azonban kimutatta, hogy a tanulmány felépítése nem tudta ezt figyelembe venni, „ezért nem folytatódott ez a kutatás”.
Az viszont egyértelműen látszik, hogy a közösségi médiás oldalak számára fontosak a fiatalok, akik nemcsak követőket akarnak gyűjteni minél nagyobb számban, hanem meg akarnak felelni a trendeknek is. Gondoljunk csak bele: a közösségi médiában ott vannak a reklámok, de ezek még akár ártalmatlanoknak is tekinthetőek. A nagyobb gond az influenszerekkel van, azokkal a személyekkel, akik úgy reklámoznak egy terméket, hogy elmondják vagy utalnak rá, hogyha igazán menő akarsz lenni, akkor neked is kell egy ilyen, méghozzá most azonnal. A gyermekeknek azonban nincs vásárlási ereje, ezért a szülőket kell meggyőzzék. Ezek a termékek pedig rendszerint nem olcsók, így olyan példát is lehet hallani, hogy a szülő (bank)kölcsönt vesz fel egy elektronikai cikk vagy éppen egy ruházati elem miatt, mert most az a menő. De két hónap múlva nem lesz már annyira menő, az influenszerek pedig más termékeket fognak reklámozni. Amikor pedig influenszerekre gondolunk, ne csak a fizetett tartalomgyártók vagy a hírességek jussanak eszünkbe, akik ezért pénzt kapnak, hanem a gyermekek közvetlen környezetére: az osztálytársakra, barátokra is. Mert itt is megjelenik, hogy kinek milyen eszközei, ruhái vannak, és nagyon könnyen elindulhat egy olyan folyamat, hogy a gyermekek követni akarják azt, akit a legmenőbbnek tekintenek valami miatt. És hogy mekkora a hatása a közösségi médiának? Erről szól a második eset, amit bemutatunk a mai Techuniverzumban!
A fiatalok számára elképesztően fontos a közösségi média, ezt igazolja az a tény is, hogy ausztrál fiatalok az Alkotmánybíróságon támadják meg a közösségi média használatát korlátozó törvényt, amely ugyebár megtiltja a közösségi platformok használatát a 16 éven aluliak számára.
A törvényt még december 10-e, tehát a hatályba lépés előtt támadta meg két ausztrál gyermek az ország legfelsőbb bíróságán, írja a BBC. A történet előzménye, hogy az ausztrál törvényhozók tavaly a világon elsőként fogadtak el egy olyan jogszabályt, amely megtiltja a 16 éven aluliaknak, hogy közösségimédia-fiókot hozzanak létre, illetve használják a már korábban létrehozott profiljaikat. A 15 éves Noah Jones és Macy Neyland – egy jogvédő szervezet által támogatott – érvelése szerint a tiltás alkotmányellenes, mivel megfosztja őket a szabad kommunikáció jogától.
Az ausztrál kormány a törvény kapcsán kijelentette, hogy az ausztrál szülők nevében nem hátrálnak meg, s nem engednek a nagy techcégek nyomásának. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a gyerekek mellett a nagy közösségi platformok tulajdonosai is a bíróságokhoz fordulhatnak az ügyben, hiszen ahogy már írtuk: fontosak számukra a fiatalok.
