Be lehet csapni az arcfelismerést?
Az ujjlenyomat-olvasók helyét mostanra számos területen átvették az arcfelismerő rendszerek, elég csak az okostelefonokra gondolni, amelyeknél szűk egy évtizeddel ezelőtt még előbbi számított a biometrikus biztonság csúcsának, mostanra viszont az arcfelismerés már letaszította a trónról. Azonban azt is látni kell, hogy az okostelefonok területén nem egyenértékűek az arcfelismerő rendszerek. Egyes gyártók, különösen az olcsóbb készülékeik esetében, kétdimenziós arcfelismerést alkalmaznak, ezt viszont a szakértők szerint akár egy jó fényképpel is át lehet verni. Míg más gyártók drágább eszközei már háromdimenziósan tapogatják le a felhasználó arcát, ami egy sokkal magasabb fokú biztonságot jelent. Viszont nemcsak az okostelefonok és a saját eszközök esetében lehet vagy kell beszélni az arcfelismerésről, hiszen a gépi programok egyre fejlettebbek minden téren, így adja magát az a kérdés is, hogy mennyire lehet elrejteni előlük a személyazonosságunkat?
Ha visszagondolunk öt évvel ezelőttre, a koronavírus-járvány és különösen a maszkviselés időszakára, akkor kijelenthető, hogy az volt az a periódus, amikor bajba kerültek az arcfelismerő rendszerek, hiszen a maszk lehetetlenné tette, hogy az eszköz felismerje a felhasználó arcát. Legalábbis ideig-óráig, ugyanis a szoftverfejlesztők és a techipar vállalatai hamar léptek, és kifejlesztették az ehhez szükséges alkalmazkodási képességet. Az arcfelismerésben továbbá nemcsak a maszk, hanem a napszemüvegek is komoly akadályt jelentettek, hiszen ezek eltakarják a szem körüli egyedi jellemzőket. Viszont fontos látni azt, hogy csak eltakarásról beszélünk, nem arról, hogy ezek a tényezők megváltoztatják az emberek arcát, emelte ki a Gizmondónak adott interjújában Cynthia Rudin, a Duke Egyetem professzora. Arról is beszélt, hogy ha valaki képes drámaian átalakítani az arcát, például egy plasztikai műtéttel, akkor sem biztos, hogy képes lesz átverni ezeket a rendszereket. Van ugyanis egy csavar a dologban, ez pedig az internet. Amikor valaki felkerül a világhálóra arccal és névvel együtt (ehhez az is elég, hogy például egy Facebook-ismerős bejelölje őt a képen), akkor az összes arcfelismerő rendszer, amely embereket keres az interneten, máris azonosítja.
Szintén a Gizmondónak számolt be arról Walter Scheirer, a Notre Dame Egyetem professzora, hogy az emberi biometrikus adatokban két általános módja van az identitások egyeztetésének: egy az egyhez és egy a sokhoz. Előbbi azt jelenti, hogy a rendszer ellenőrzi, hogy az a kép, arckép, amit lát, egyezik-e az adatbázisban korábban bejegyzett fényképpel. Ez könnyen értelmezhető, hiszen, ha valaki már használt arcfelismerő rendszert az okostelefonján, akkor tisztában van vele, hogy a funkció aktiválásához első lépésben az eszköz beállításaiban be kellett „szkennelje” az arcát. Az egy a sokhoz módszer viszont azon az elven alapul, hogy egy ismeretlen fényképet párosít a korábban regisztrált, érdeklődésre számot tartó személyazonosságokról készült fotókkal. Ezt a módot gyakran használják videóalapú megfigyelési beállításoknál, beleértve a bűnüldözési és a kormányzati titkosszolgálati műveleteket, részletezi összefoglaló cikkében a HVG.
Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy az algoritmusok terén is jelentős előrelepéseket hozott a mesterséges intelligencia. Ha van egy jó fényviszonyok között készült fénykép egy illetőről, ahol semleges az arckifejezése, akkor a rendszert egyáltalán nem befolyásolja a smink, az arcszőrzet vagy éppen
a frizura változása. A legújabb kutatások vizsgálták azt is, hogy a mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő rendszerekre milyen hatással van a plasztikai beavatkozás. Drasztikus változás esetén némileg működhet, de ez sem teljesen biztos megoldás, illetve valóban arra van szükség, hogy gyökeresen megváltoztassuk az arcunkat. Az egyszerűbb plasztikai beavatkozások esetén, mint amilyen például a botox, nem fogjuk elérni azt, hogy a rendszer ne ismerjen fel minket.
Az egy a sokhoz rendszer a „legegyszerűbben” úgy játszható ki, ha például kalap van rajtunk, ami eltakarja a homlokunkat és az arcunk felső részét, továbbá árnyékot vet a szemünkre, illetőleg az is segíthet abban, hogy a rendszerek ne ismerjenek fel, ha gyorsan mozgunk, és ezzel elmosódott képeket generálunk. Persze a legkézenfekvőbb tanács az, hogy ha valaki tudja, hogy melyek azok a területek, ahol arcfelismerést használnak, akkor kerülje el azokat, természetesen ehhez tudni kell, hogy ezek hol vannak, illetve ezt a tudást folyamatosan frissen kell tartani.
Összességében nézve nagyon úgy fest, hogy egyre kevesebb esélyünk van elbújni a biometrikus rendszerek elől. Ezért is lenne szükség minél hamarabb szabályozásra, hiszen csak ez védheti meg az embereket, csak így tudják az arcuk személyes adatait megőrizni. Mert azzal is tisztában kell lenni, hogy az utcán sétálva könnyen felkerülhetünk egy fényképre, vagy akár az egyes kereskedelmi egységek, pénzintézetek kamerái alatt elsétálva, nem kizárt, hogy ezekben van arcfelismerő funkció.
Nincs menekvés a Windows-frissítés elől
Úgy fest, a Microsoft mindenáron szeretné elérni azt, hogy a felhasználók telepítsék fel a Windows 11 legújabb változatát. Nem mellesleg ez a felhasználók érdeke is, hiszen a frissítésekkel biztonsági javítások is érkeznek.
Röviden: minden új operációsrendszer-változat kiszűr bizonyos kártékony programokat, megvédi a felhasználót attól, hogy eszközében illetéktelen programok, vírusok, okozzanak károkat. A gyártók, szoftverfejlesztők pedig egyre inkább megtesznek mindent annak érdekében, hogy a felhasználók frissítsék a rendszereiket, azonban olyankor nem annyira népszerű intézkedéseket is tesznek. És a „nem népszerűvel” finoman fogalmaztunk!
A Microsoft például időről időre megszüntet támogatásokat. Így fog járni idén október 14-én a Windows 10 is. Ekkor ugyanis a vállalat befejezi a népszerű operációsrendszer-változat támogatását. Elsősorban biztonsági szempontok miatt lesznek kénytelenek a felhasználók váltani, ugyanis a Windows 10-hez – amelyről sokáig az állította a vállalat, hogy ez lesz az utolsó Windows – nem érkezik hibajavításokat tartalmazó frissítés. Másrészt szép lassan az egyes programok fejlesztői is hátat fordítanak a Windows 10-nek. Például október 14-től a Microsoft Office programok – új nevén Microsoft 365 – nem lesznek támogatottak az operációs rendszeren.
A frissítések kivezetésének a Microsoft egy külön blogbejegyzést is szentelt, amelyben kiemelik, hogy az egyetlen megoldás, ha a felhasználók Windows 11-re váltanak, frissítenek. A támogatás megszűnése viszont nem azt jelenti, hogy többet nem lehet majd használni egyebek mellett a Word, PowerPoint és Excel programokat. Ezek október 14-e után is elindulnak majd, viszont nem kapnak frissítéseket, aminek következtében idővel teljesítménybeli és megbízhatósági problémák is felmerülhetnek.
A The Verge szakportál egyik cikkében úgy fogalmaz, hogy a Microsoft nagyon szeretné, ha az emberek idén végleg kukáznák a Windows 10-et, illetve, ha szükséges, azt a számítógépet, laptopot is, amely nem képes futtatni a Windows 11-et. Vagyis a techóriás minden jel szerint arra gyúr, hogy akinek szüksége van az eszköze frissítésére is, annak idén ez legyen az első számú prioritás, ne pedig mondjuk egy tévé vagy egy telefon megvásárlása. Az igazsághoz pedig az is hozzátartozik, bármennyire is fájdalmas, hogy vannak olyan számítógépek, amelyek egypár éve még csúcskategóriásnak számítottak, viszont valamilyen oknál fogva nem felelnek meg a Windows 11 rendszerkövetelményeinek, így azok tulajdonosai is kénytelenek lesznek újra váltani. Már ha nem akarnak hibákkal vagy nem megfelelő működéssel szembesülni.
