Szükséges a Btk. módosítása
2017-01-29 15:46:30
- Mózes Edith
A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, politikai helyzetértékelőjében a büntető törvénykönyvvel és a büntetőeljárással kapcsolatosan Kelemen Hunor kijelentette: ez egy nagyon egyszerű kérdés, amelyet nagyon is el lehet bonyolítani.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, politikai helyzetértékelőjében a büntető törvénykönyvvel és a büntetőeljárással kapcsolatosan Kelemen Hunor kijelentette: ez egy nagyon egyszerű kérdés, amelyet nagyon is el lehet bonyolítani.
„Minden alkalommal, amikor sürgősségi kormányrendelettel próbálták rendezni ezt a kérdést, hiba csúszott be. Az alkotmánybíróság rengeteg olyan határozatot hozott, amely több mint negyven pontban kimutatja, hogy a mostani büntető törvénykönyv és büntetőeljárás alkotmányellenes. A parlamentnek hosszú éveken át nem volt bátorsága meglépni a korrekciót: akkor, amikor valaki megpróbált módosító javaslatot benyújtani, bírálat érte.
2016-ban a Cioloş-kormány sürgősségi kormányrendelettel, közvita nélkül módosította a büntető törvénykönyvet, ami nem érte el a társadalom ingerküszöbét: ez az intézkedés csak rosszabbított a helyzeten, hiszen az ügyészt a bíró fölé helyezi, ez pedig egy ügyészi állam alapjait teremtheti meg.”
Az RMDSZ álláspontja az, hogy ebben a kérdésben is parlamenti vitára van szükség, így kevesebb hiba csúszhat be, mint egy kormányrendeleti döntés révén – hangsúlyozta az elnök.
„Ne lehessen mondvacsináltan megvádolni senkit”
A nemzetbiztonsági törvénycsomagról szólva rámutatott: az 1990-es években és 2000-es évek elején készült jogszabályok teljes mértékben korrekcióra szorulnak. Az alkotmánybíróság 2016 elején döntést hozott arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem használhatja büntetőeljárásban a hírszerző szolgálat által végzett lehallgatási anyagokat, ami nem igaz.
„Amikor ma azt mondja az ügyészség, hogy 2016 tavasza óta nem használ fel nemzetbiztonsági lehallgatási anyagokat, nem állít igazat: Horváth Anna ügye teljes mértékben nemzetbiztonsági lehallgatási anyagra épül, ami első látásra alkotmányellenes. Ezen a területen is rendet kell teremteni, őszintén kell felszólalni azért, hogy a szabadságjogokat betartsák. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ne lehessen mondvacsináltan megvádolni senkit” – jelentette ki az elnök.
A közkegyelem nem a megbüntetettek és a nép közötti viszonyról szól
„Közkegyelemre szükség van, de nem szabadott volna ezt a témát egyik napról a másikra a sötétből előhúznia a kormánynak. Azt a látszatot keltetni, hogy nincs szükség közkegyelemre, hogy erről a társadalomnak kell dönteni, téves. A közkegyelem nem a megbüntetettek és a nép közötti viszonyról szól, hanem az állam és a megbüntetettek közöttiről, ezért is nem lehet népszavazást tartani annak témájában” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint sürgősségi kormányrendelettel és felelősségvállalással nem lehet a közkegyelmet rendezni. Ennek a témának a parlamentben van a helye, de nem a költségvetés elfogadása előtt. „Az államelnöknek joga van népszavazást kezdeményezni, és amint kiderül, hogyan fogalmazzák meg a referendum kérdését, tudunk erről érdemben is beszélni”. (mózes)