*Fotó: Nagy-Bodó Szilárd – Furó Félix, Jakabos Barnabás, Magó Zsolt-Áron és Bálint Mihály a Szólj be a papnak! című eseményen
Hitélet, közösség és az online tér
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) kultúra szakosztálya január 9-én a G. Caféban szervezte meg a Szólj be a papnak! névre keresztelt eseményét, amelyen részt vett Bálint Mihály unitárius lelkész, Furó Félix református egyetemi lelkész, Jakabos Barnabás jezsuita pap és Magó Zsolt-Áron adventista lelkipásztor. A lelki vezetőknek a fiatalok szabadon feltehették azokat a kérdéseiket, amelyek vallási vagy hitbéli témákon belül vagy a mindennapi papi élettel kapcsolatban régóta foglalkoztatják őket.
A telt házas rendezvény után Bálint Mihály unitárius lelkész lapunknak elmondta, hogy a fiatalok érdeklődnek a hitbéli kérdések iránt, ugyanakkor nem a régi vallási kifejezésekre kíváncsiak, hanem azok igazi tartalmára. Arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy mit jelent a hit, az Istennel való kapcsolat, ami a szeretetben, a szerelemben és a közösségben is megtalálható, magyarázta az unitárius lelkész.
A közösség abban is segít, hogy gyorsabban haladjunk az istenélmény felé, mutatott rá Magó Zsolt-Áron adventista lelkipásztor, aki azt is kiemelte, hogy a hit az, ami közelebb vezeti az embereket Isten megismeréséhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a fiatalok keresik a válaszokat azokra a lelki kérdésekre, amelyek foglalkoztatják őket, mondta a lelkipásztor, utalva arra is, hogy az eseményen voltak olyan résztvevők, akik már nem kaptak maguknak ülőhelyet sem, akkora volt az érdeklődés.
Továbbá a vallás és a hit szempontjából sem lehet megfeledkezni az online térről, mostanra ez sem kizárható, hiszen például a koronavírus-járvány eredményezte lezárások miatt számos egyházközösséghez tartozó ember csak a közösségi médián keresztül tudta meghallgatni az igehirdetést. Viszont az online térnek, a közösségi médiának van pozitív és negatív oldala, az egyházi élet szempontjából is, emelte ki lapunknak adott nyilatkozatában Furó Félix református egyetemi lelkész. Pozitív az, hogy számos emberhez csak az online téren keresztül lehet eljutni, hiszen valamilyen oknál fogva nem tudnak elmenni a gyülekezetbe, ugyanakkor negatív vetülete is van a pusztán online történő elérésnek, hiszen megadja az embereknek azt a kényelmet, hogy a kanapén ülve vagy főzés közben melléktevékenységként hallgassák meg az igehirdetést, ez pedig azt a téves érzetet keltheti bennük, hogy tartoznak egy közösséghez. Azonban, ha nem mennek el, akkor lemaradnak a közösségi élmény nagyon nagy részéről, a tartalmat megkapják, az élményt viszont nem, húzta alá Furó Félix.
Az online tér továbbá egy teológiai svédasztalt teremtett, ahonnan mindenki abból csipegethet, ami számára jólesik, ami neki tetszik. Ez viszont kiemelten veszélyes lehet abban az esetben, ha az adott személy nem rendelkezik megfelelő identitástudattal. Ha ez nincs meg, akkor az illetőn könnyen úrrá lehet a csábítás, meginoghat és bizonytalanná válhat a hitében, a vallásában, aminek hatása egy folytonos keresés, váltogatás, magyarázta a református egyetemi lelkész, hozzátéve, hogy amennyiben megvan az identitás, ez a teológiai svédasztal áldásos is lehet. Az online tér és a közösségi médiás közvetítések révén ugyanis meg lehet ismerni azt, hogy például egy másik közösség lelkésze hogyan prédikál, vagy hogy egy másik gyülekezetben milyen közösségi alkalmak vannak, ezeket pedig meg lehet valósítani a saját közösségünkben is.
Ha minden esetben csak a saját kényelmünket keressük, azt, ami jólesik, ami pozitív, akkor megvan annak a veszélye, hogy soha nem mozdulunk ki a komfortzónánkból, soha nem lesz egy felnőtti istenélményünk, fogalmazott Furó Félix, aki azt is elmondta, hogy bár az online térben sem szabad megkérdőjelezni Isten hívó szavának erejét, szükség van a közösségre, a találkozásokra, a kézfogásokra, a beszélgetésekre, ezek ugyanis elengedhetetlenek a hitben.
