2023. május 29., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Számbavétel és megoldások

Keddi lapunkban számoltunk be a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány által szervezett konferencia első napjáról, amelynek témája az orvosi tévedések és azok megelőzése volt. 

A rendezvény második és harmadik napján szakspecifikus előadások hangzottak el a Kultúrpalota nagytermében, és műhelymunkák keretében folytatódott a hibák számbavétele. Időközben, aki szeretett volna kikapcsolódni, tanulságos filmet nézhetett. Szombaton este panelbeszélgetés során jogi szempontból boncolgatták a témát, majd a Tiberius Quartet koncertje oldotta fel az esetleges feszültséget és fáradtságot. Vasárnap délelőtt további műhelymunkák helyszíne volt a Studium Hub, azt követően a megoldásokról szóló két frappáns előadás és a tanulságok, a tévedések feldolgozására vonatkozó panelbeszélgetés zárta a Kultúrpalotában a rendezvényt. 

A segítő szándék ellenére a legfejlettebb egészségügyi rendszerekkel rendelkező országokban is jelentős a tévedések, hibák aránya. Az OECD-országokban kb. minden tíz betegnél fellép valamiféle betegellátással kapcsolatos károsodás, sérülés, melyek kezelése a teljes egészségügyi költségvetés több mint 10%-át emészti fel (…), és a leggyakoribb halálozási oknak tekinthető az Amerikai Egyesült Államokban” – idéztünk a Svédországból érkezett dr. Weninger Csaba radiológus főorvostól, aki Hibák és tévedések a radiológiai gyakorlatban című előadásában bemutatta „a konkrét okokat” és a probléma „esetleges megelőzésének lehetőségeit”.

 Dr. Horváth Emőke patológus főorvos, egyetemi docens a patológus (kórszövettanász) szigorúan ellenőrzött tevékenységéről beszélt, ugyanis attól a perctől kezdve, hogy átvette a szövetmintát, 30 évig felel, és felelősségre vonható a diagnózisért. Bár a szakmai útmutatók követése csökkenti a tévedések lehetőségét, ezek nemcsak az orvos személyéhez kötötten, hanem a rendszer hibáinak és a hibák sorozatának együttes következményeként is előfordulhatnak. Ezenkívül a szövettani lelet csapatmunka eredménye, de a felelősséget a patológusnak kell vállalnia. Szerepe a daganatos betegségek ellátásában a legnagyobb, ahol a manapság a molekuláris osztályozás került előtérbe.

A diagnosztikai vagy más típusú tévedések csökkentése a patológiában és a citológiában a tévedések felismerését feltételezi, majd az okok beazonosítását és a szükséges intézkedések megtételét, hogy el lehessen kerülni ezeket – foglalta össze a műhelymunkák során a tennivalókat dr. Mezei Tibor patológus főorvos, egyetemi docens. 

Nem annyira a tévedések példatárával készült, sokkal inkább egy laboratóriumi áttekintővel és a laboratóriumi eredmények értékelésével kapcsolatos gondolatokat fogalmazott meg prof. dr. Nagy Előd, a MOGYTTE prorektora. 

Kelet-Európában átlagosan egy betegre 7-14 laborvizsgálat esik évente, és minden emberen átlagosan 700-800 laboratóriumi vizsgálatot végeznek élete során. Ezeknek 25-30 százaléka nem megfelelő javallatra történik, ami csökkenti a leletek értékesítésének a súlyát. Romániában ezer fölött van az egészségbiztosítási pénztárral szerződött akkreditált laboratóriumok száma, ami nagyon magas európai szinten is. A biztosító által térített vizsgálatok sokszor haszontalanul ismétlődnek, miközben számos specifikus vizsgálat nehezen elérhető. 

A laboratóriumi tesztek eredményeit teljesen betartott meghatározási eljárásokkal, a preanalitikai, posztanalitikai hibák minimalizálásával lehet biztosítani. Mivel nagyon sok információt szolgáltathatnak, bonyolult esetekben az értelmezés csapatmunka feladata – mondta sok érdekes információn kívül az előadó. 

 Prof. dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, a MOGYTTE tanára kifejtette, hogy a diagnosztikai tévedés azt jelenti, hogy egy kóros állapot észlelése nem történik meg, vagy nem kellő időben történik. Az urológiában például, ha az orvos nem fedez fel egy rosszindulatú hólyagdaganatot, vagy nem fedezi fel kellő időben, és nem kezdődik el a kezelés, az fatális következményekkel járhat. Gyakran előfordul a vérvizelés, aminek az okát kell megkeresni az eredményes kezelés érdekében. Egy időben végzett beavatkozás viszont életet menthet. A kezelési útmutatók ismeretével, a folyamatos önképzéssel lecsökken a tévedések lehetősége, de nem kizárt, ezért fontos egy más véleményt is kérni, meghallgatni, és küzdeni kell az önhittség ellen. 

Dr. Vida Olivér adjunktus ismertette az onkológiai sebészet, a hólyagrákos páciensek kezelése során szerzett tapasztalatait. Előadásában kitért az onkocsoport fontosságára a páciens jövőjét illetően, akivel közölni kell a lehetőségeket. Ezzel elkerülhető a szakterületen előforduló leggyakoribb műhiba, amikor az orvos egyedül dönt az egyik legcsonkítóbb műtétről. 

A közöny a legnagyobb bűnök közé tartozik, amit az orvos a beteggel szemben elkövethet, és ami kéz a kézben jár az arroganciával. Ha ez a butasággal és a tudás hiányával is párosul, akkor ilyen orvos kezébe ne kerüljön az ember – hangzott el dr. Sipos Ildikó neurológus főorvos előadásában, aki a budapesti Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájáról érkezett. A „csapdák tudományának” képviselőjeként néhány saját esetét elemezve azt vizsgálta meg, hogy az orvos őszinte javító szándékának milyen hátrányos következményei lehetnek, „amelyek a tapasztalat hiányából vagy a sokéves tapasztalat illúziójából származó túlzott magabiztosságból eredtek”. Előadásában tünetszegény és atípusos eseteket mutatott be, ezek között azt is, amely miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene.

„Véteni emberi ügy, sátáni maradni a bűnben.” „Jó gyógyszer őszintén megvallani, ha hibáztunk” – idézte Senecát Diagnózis – tévedések végjátéka a kardiológiában című előadásában dr. Zámolyi 

Károly Budapestről érkezett kardiológus főorvos, aki ötven év tapasztalatát osztotta meg a főleg fiatal orvosokból álló hallgatósággal. 

A gyógyítás során a diagnózis a legfontosabb, mert a téves diagnózis téves kezeléshez vezet, ami a beteg sorsát befolyásolja – fogalmazott. A tévedés okai között a tudatlanságot, a megalapozatlan magabiztosságot említette, ami a rezidensképzés során egy megfelelő vezető hiányában előfordulhat. Hangsúlyozta, hogy a műhibát a tévedéssel nem szabad összekeverni, majd ismertette a tévedésre leggyakrabban okot adó kardiológiai kórképeket: szívmegállás, akut koronária szindróma, akut szívelégtelenség, ritmuszavarok. A helyes diagnózis felállítása mellkasi fájdalom és fulladás esetén a legnehezebb. A legfontosabb a beteg pontos kikérdezése és a fizikális vizsgálat. Az eszközös és laborvizsgálatok sokat segíthetnek, de tévedésekhez is vezethetnek. A tévedéseket, amelyek szomorú végjátékot eredményezhetnek, tudással, felkészültséggel és alázattal végzett munkával lehet kiküszöbölni. 

„A szülészet egyike azoknak az orvosi szakterületeknek, ahol a legveszélyesebb élni és dolgozni” – fogalmazott dr. Kiss Szilárd-Leó szülész-nőgyógyász főorvos, a MOGYTTE egyetemi adjunktusa. „A világban az orvosi perek szintjén vezetünk, a legtöbb elégedetlenség velünk szemben fogalmazódik meg”– számolt be a szülész-nőgyász szemszögéből a konferencia témájáról. Elismerte, hogy a vádak részben jogosak, másrészt jogtalanok – és előadásában (Nil nocere a szülészetben és nőgyógyászatban) olyan hibaokokat elemzett, amelyeken változtatni lehetne és kellene is: „az alapismeretek hiánya, és/vagy fejlesztésének elhanyagolása, fáradtság, kiégés, kényelmesség, lustaság, felületesség, egyéni arrogancia, társadalmi elvárások terhe”. Ezek közül bármelyik műhibához vezethet,  „de elismerésük egy lépést jelent a javítás irányába”. 

A délutáni műhelymunka során tovább folytatódott a tévedések számbavétele a radiológiában, a családorvoslásban (dr. Munzlinger Ildikó, dr. Munzlinger Csaba), a gyermekgyógyászatban (dr. Borka-Balás Réka főorvos), a sebészetben (dr. Török Árpád) a fertőző betegségek diagnosztizálásában (dr. Fejér Magdolna infektológus főorvos). A klinikai gyakorlatban előforduló gyógyszermellékhatásokról és gyógyszeres interakciókról pedig dr. Bába László beszélt.

A jogi megközelítés terén dr. Feight Helga Judit PhD, habil. egészségügyi szakjogász, szociológus (Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Társadalom-

tudományi Tanszék) egy történelmi áttekintő után az orvosokat érintő, olykor kritikus csapdahelyzetekről, az orvosi tévedéssel, hibával kapcsolatos magyarországi jogi előírásokról és a lehetséges megoldásokról tartott előadást (A betegellátás jogi szabályozásának csapdahelyzetei). Elemezte „a jelenlegi jogi rendszer felelősségi alapjait, összefüggésben a beteg és az egészségügyi szolgáltatói oldal jogi és kötelezettségi rendszerével”. 

A szombati nap végén az orvosi tévedések jogi következményeiről hangzott el panelbeszélgetés, amelyre visszatérünk.

A vasárnapi műhelymunkák során dr. Munzlinger Attila családorvos, szakorvos mutatta be a Bálint csoportterápiás módszert, amely orvosoknak, segítő foglalkozásúaknak nyújt támogatást az orvos-beteg kapcsolat diszfunkciójának javításában, a szakmai kiégés megelőzésében, majd a csoportfoglalkozás során egy konkrét esetet beszéltek meg. 

Az Orvoslás a mentálhigiéné tükrében című műhelymunka keretében dr. Csorvási Sz. L. Zsuzsa fogorvos, pszichológus, mentálhigiénés szakemberrel a mentálhigiénének az orvoslásban betöltött szerepét elemezték, a szakmai és önismereti reflexió lehetőségeit vették számba. 

Hogyan segíthet a reziliencia, az érzelmek szabályozása, a humor, a személyes hatékonyság érzete, a realista optimizmus, az empátia, a rugalmas gondolkodás, a külvilág felé való nyitás a tévedések kezelésében, a szakmai életút alakításában? – ezt a témát járták körül azok, akik a drd. Bartha Éva klinikai pszichológus vezette műhelymunkát választották. 

A gyermeksebész és gyermekortopéd orvos szemszögéből a gyermek és felnőtt páciens közti különbségről tájékozódhattak mindazok, akik a dr. Derzsi Zoltán vezette műhelymunkán vettek részt. 

Dr. Bálint Ágnes családorvos a háziorvosi gyakorlatban előforduló tévedések kezeléséről tartott bemutatót szépszámú rezidens orvos jelenlétében. 

A konferencia a megoldásokra vonatkozó két frappáns előadással zárult. Dr. Lukács Márton Réka pszichológus, egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE) adott gyakorlati fogódzót arra vonatkozólag, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy „képesek legyünk jobban összpontosítani a teendőinkre, és kevesebbet hibázzunk”. 

A jó orvosnak nem árt, ha van humora, hisz az győzelmet jelent a félelem és az elfogadhatatlan érzelmek fölött, a nevetés pedig „tökéletesebb találmány mindennél, mert a tökéletlenség láttán tör ki az emberből” (Karinthy). Ugyanakkor indulat- és feszültséglevezető lehetőség, ami segít a stresszhelyzetek átértékelésében – zárta ezekkel ez idézetekkel, megállapításokkal az előadások sorát dr. Kovács Ágnes pszichiáter főorvos, aki szavait saját munkájából vett példákkal igazolta, megnevettetve a közönséget. 

Dr. Sipos Ildikó neurológus főorvos


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató