Sóvárad jelenlegi polgármestere a Népújság kérdésére, hogy indul-e egy újabb mandátumért, igennel válaszolt.
Szerdán, február 5-én délután az RMDSZ választmányi ülést tartott, ahol elhatározták, hogy előválasztással döntik el a jelöltlistákon szereplők rangsorolását az idei helyhatósági választásokra.
Fotó: Nagy Tibor
Bíró Csaba polgármester, aki egyben a helyi RMDSZ elnöke, közölte a lakossággal, hogy aki polgármesternek jelöltetné magát vagy helyi tanácsosi helyet szeretne megpályázni, február 16-ig kell benyújtania jelöltetési szándékát, és a szavazópolgárok 1%-ának támogató aláírására van szüksége ahhoz, hogy indulhasson. A kérelmeket a helyi RMDSZ vezetőségéhez kell benyújtani.
Az állóurnás előválasztást március 8-án szervezik meg az iskolában, a választópolgárok 12 és 17 óra között adhatják le voksukat.
Aszfaltozás, utcajavítás, járdásítás
Fotó: Nagy Tibor
Sóvárad utcajavítási pályázatot nyújtott be a vidékfejlesztési program keretében, több mint 3 km útszakaszt aszfaltoznak le. Ezek a munkálatok 50%-ban készen vannak, több mint másfél kilométeres útszakasz első fázisban le van aszfaltozva, még csak a koptatóréteget kell ráhúzni. Jelenleg a sáncok kialakítása folyik, van, ahol fedett sáncokat készítettünk, de mindenhol megoldjuk a kapubejáratot – sorolta a községvezető..
Eközben azzal a problémával szembesültek, hogy mivel a római castrum miatt az útszakasz egy része felügyelet alá került a környezetrendezési terv szerint is, a munkákat leállították a Vas utcában 140 méter szakaszon, a Tót utcában egy 100 méteres szakaszon, és a Jakab utca teljes hosszában, mert az már a castrum területén van. Ott a muzeológusok épületmaradványokat találtak. A feltárás megtörtént a Vas utcában és a Tót utcában is, várják a kultuszminisztérium válaszát, hogy újrakezdhessék, illetve folytathassák ezekben az utcákban a munkálatokat. A sáncok még nincsenek mindenhol készen. Maradt munka még a Temető úton, egy 100 méteres szakasz, valamint a Tót és a Jakab utca befejező szakasza is hátravan. Ennek a beruházásnak az értéke 5 millió 553 ezer lej, eddig ebből az átvett munkálatok alapján a vállalkozónak több mint 2 millió lejt fizettek ki. A Leader pályázaton is nyertek támogatást járdásításra. Ennek az értéke 599 ezer lej, amiből az önkormányzat önrésze 300 ezer lej: 730 méter járdájuk van, és 420 méter fedett sáncot készítettek a falu központi részén. Az építést önerőből végzik, a falu felső részét összekötik a központi résszel, és folytatják majd a központi résztől a falu másik vége felé. Hogy a falu lakóinak ne az országúton kelljen közlekedniük.
Ugyanakkor pályázatot készítettek elő az óvoda felújítására a régiós operatív program keretében. Az épület egy részét lebontják, a megmaradt részt teljesen felújítják, és három teremmel bővítik az óvodát. Kazánházat építenek hozzá, az udvart is rendezik, bekerítik stb. A beruházás értéke 1 millió 444 ezer lej, az önrész 176 ezer lej. Erre most hirdették meg a közbeszerzési eljárást.
Aranykalász gazdakör
Bíró Csaba a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökségi tagja és a sóváradi Aranykalász gazdakör elnöke.
Sóváradon 1996 óta van gazdakör, a cél az volt, hogy a gazdatársak összefogjanak, és az áruérté-
kesítést is közösen oldják meg.
2002-ben váltak jogi személlyé, addig egyesületi szinten működtek. A gazdakör 94 taggal indult, mára csupán tízen vannak. Ennek az egyik oka, hogy az alapító tagok közül sokan meghaltak, vagy már nem gazdálkodnak.
A polgármester szerint értékesítő szövetkezetté kellett volna alakulniuk, de az emberek nem mentek ebbe bele.
A sóváradi gazdák főleg állattenyésztők, gabonatermesztéssel nem nagyon lehet foglalkozni.
Fórumokat, felkészítőket, képzéseket, bemutatókat tartanak, gazdanapokat szerveznek a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetével (RMGE Maros) közösen. Ezeken az egyesülethez tartozó gazdakörökbe tömörülő gazdák és családtagjaik – 32 gazdakör, több mint 1.200 tag –, illetve más érdeklődők és szimpatizánsok találkoznak, megbeszélik az elmúlt időszak eredményeit és nehézségeit, a gazdaságaikban alkalmazott technológiákat. Új szakmai információk birtokába jutnak, amelyeket majd felhasználhatnak és továbbadhatnak a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Meghallgathatják az egyesület igazgatótanácsa által meghívott belföldi és külföldi vállalkozók, szakemberek előadásait, kulturális, zenés-táncos műsorokat tekinthetnek meg, meglátogathatják a népművészek, élelmiszer-előállítók standját, az új és használt mezőgazdasági gépek bemutatóját, és részesei lehetnek a gazdakörök főzőversenyének.
Tavaly például 18 ezer csemetét ültettek a közmunkaköteles személyekkel, ezt 40 ember három nap alatt valósította meg.
Nem sikerült pályázni a Norvég Alapnál
– Szerettünk volna a Norvég Alapnál pályázni, hogy az abból nyert támogatással a cigányságot tudjuk felzárkóztatni. Ebben benne lett volna az is, hogy központi fűtést vezessünk be az iskolába, legyen délutáni oktatás a gyerekeknek. Az is része lett volna, hogy telekeltessük a házaikat, és annak, akinél nincs bevezetve a villany, a víz, kanalizálás, lehetőséget adjunk, hogy bevezesse. Ám azzal szembesültünk, hogy telekeltetni csak akkor lehet, ha az adók rendezve vannak. A 170 család közül csupán 20 családnak volt az adója kifizetve, a többieknek 5-10 ezer lejes elmaradása van, ami nem mind házadó, hanem főleg késedelmi kamat, illetve büntetés.
Akik külföldön dolgoznak, ha megbüntetik őket, nem fizetik ki, a büntetések pedig mind az önkormányzat terhére jönnek. Mi pedig addig házadóra pénzt nem vehetünk el, amíg a büntetések nincsenek rendezve.
425 személy kellett volna részesüljön ebből a pályázati összegből. Emellett az is gond volt, hogy a felnőttek nem akartak tanulni. Felajánlottuk nekik, hogy végezhetnek egy szakképző (segédszakács-, rakodómunkás-, takarító-) stb. tanfolyamot. Ők úgy gondolják, ehhez nekik nem kell iskola. Egyszerűen nem lehet rajtuk segíteni. Minden pályázathoz kell önrész is. Ennek a pályázatnak az esetében az önkormányzat hozzájárulása az volt, hogy mindent megpróbáltunk megtenni, hogy segítsünk rajtuk. De mindent elutasítottak. Az a legnagyobb probléma, hogy van 325 cigányunk, akiknek semmiféle hivatalos iratuk nincs a házukról, ezeken kellett volna segíteni. Így nem lehet pályázni – mondta Bíró Csaba.
Uniós pályázatból újítják fel a kultúrotthont
Az idén sorra kerülő helyhatósági választások előtt rövid mérleget készítettünk Sóvárad polgármesterével, Bíró Csabával.
A községvezető elmondta, hogy a kultúrotthont uniós pályázatból újítják fel.
– A teljes tetőszerkezetet lebontottuk, betonoszlopokkal megerősítettük a belső falakat, és egészen új tető alá került az épület. A helyiségeket is átrendeztük, mellékhelyiségeket alakítottunk ki, központi fűtést szereltünk be. A beruházás értéke 3 millió 70 ezer lej, a munkálatok kb. 40 százalékban vannak elvégezve. 2019 októbere volt a szerződésben a kivitelezés határideje, de időközben tervezési gondok adódtak, ezért meg kellett hosszabbítanunk a szerződést. A tél folyamán ugyan kétszer is leálltak a munkálatok, de reméljük, hogy július 30-ra, a falunapokra teljesen elkészül a kultúrotthon.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató