Honnan kerít pénzt Bolojan a költségvetési deficit orvoslására? – ez a kérdés volt a hétfői hírek egyik legfontosabbika, amivel a legtöbbet foglalkoztak a hírcsatornák és a gazdasági elemzők.
„Milyen paradox dolog történik Romániában! A kormány bejelentése a kancellária személyzetének 40%-os csökkentéséről jól illusztrálja, hogy minden intézményben és közjogi szervezetben hatalmas pazarlás folyik. Ennek a bejelentésnek a paradoxona, hogy ha hasonló intézkedéseket hoznának a teljes közigazgatásban, nem lenne „szükség” az adók emelésére. Ám a költségvetésből finanszírozott közmunkákat nem fogják leállítani, egy részét csak elhalasztják” – mondta Bogdan Glăvan közgazdász.
Szerinte azzal, hogy nem hajlandó a Bolojan-kormány leállítani a költségvetésből finanszírozott célkitűzések sorozatára fordított felesleges kiadásokat, azok a kiadások, amelyekkel a miniszterelnök dicsekedik, valójában nem fognak csökkenni.
Ha a kormánykoalíció úgy ítéli meg, hogy a nép – és különösen a piaci kritériumok alapján termelők – zsebéből elvett lejek kevésbé fontosabbak, mint a helyi báróknak juttatott lejek, akkor az állami kiadások nem csökkennek – tette hozzá.
A közgazdász elmagyarázta, hogyan lehetett volna egyszerűen elkerülni az adóemelést. Ehhez valódi politikai akaratra lett volna szükség, és olyan intézkedéseket kellett volna hozni, amelyeket gyakorlatilag az összes egymást követő kormány megtagadott. Például, ha leállítják a közmunkákat, amíg meg nem kapják a pénzt a héa beszedésével stb., privatizálják az állami tulajdonú vállalatokat. „Gazdasági növekedés nélkül miről beszélünk?” – teszik fel a kérdést gazdasági elemzők.
Véleményük szerint egy objektív kritériumok alapján végrehajtott közigazgatási szerkezetátalakítás – kiegészítve a bürokrácia csökkentésével – elegendő pénzt hozna a költségvetésbe, és a kormánynak nem lenne szüksége arra, hogy kiadásokat csökkentse az oktatás és a kultúra területén.
A válság idején indokolatlan kiadások közé tartozik az új stadionok és sportcsarnokok építése. Ezeket gyakran olyan városokban építik, ahol még csak nincsenek is szuperligás futballcsapatok. Példa erre Temesvár, ahol két stadiont építenek közpénzből. A kettő közül csak az egyik 170 millió euróba fog kerülni. Târgovișteban szintén két stadionba fektetnek be. A sor „természetesen” itt nem ér véget.
A hatóságok szerint a következő időszakban csak azok a beruházások folytatódnak, amelyek elérték az 50%-os végrehajtást. A többit elhalasztják, de csak 2026 júliusáig.
A gazdasági elemzők felhívják a figyelmet a miniszterelnöknek arra a nehezen indokolható döntésére is, hogy nem tud véglegesen lemondani egy sor szükségtelen és a nemzeti költségvetés számára káros beruházásról, csak felfüggeszti és elhalasztja azokat néhány hónapra vagy legfeljebb egy évre.
A gazdasági elemzők, de az ismert egyetemi professzor, Bogdan Glăvan, a Murray Rothbard Politikai Gazdaságtani és Üzleti Központ igazgatója is rámutatnak a Bolojan-kormány fiskális politikájának paradox voltára és arra, hogy csupán az emberek adói emelkednek, de egyes indokolatlan kiadásokat nem vesznek tudomásul vagy csak elhalasztanak.
Emlékeztetünk, hogy a miniszterelnök július 18-án, pénteken bejelentette a második maszkcsomagot a GDP hatalmas hiányának csökkentése érdekében. Bolojan magyarázatai azonban nem győzték meg a professzort, sem a gazdasági szakértőket. Úgy vélik, a helyi bárók fontosabbak a kormány számára, mint a magáncégek és az egyszerű állampolgárok.
