Replika
Nem vagyok a Népújság rendszeres olvasója, de amikor itthon vagyok édesanyámnál, testvéreimnél, az Aktuális rovatot általában elolvasom.
A május 26-i számban a Vajda György által jegyzett véleménycikk alapvető gondolatával egyetértek. Azzal viszont nem, ahogy a magyar miniszterelnök tihanyi beszédének romániai vonatkozású állásfoglalására reagál. Én többször meghallgattam a beszédet. Abban az európai országok szuverén és keresztény volta mellett állt ki, amit nem először hangoztat. Hangsúlyozta azt is, hogy nem szól bele a román elnökválasztásba. Értem én azt, hogy a magyarországi ellenzék sugallatot talált a beszédben, amire Erdélyben is rátelepedett a média egy része, a megmondó emberek, a „Markó Bélák”. Vajda György Orbán Viktorra vonatkozó „üzent” és főleg „beszólt” értékelésével messzemenően nem értek egyet. Azzal sem, ahogy a magyar miniszterelnököt és Magyar Pétert ugyanazon „szintre” rángatja. Egyik 1988 óta politikus, tapasztalt, nemzetközileg elismert miniszterelnök és államférfi. A másik egy ezüstkanállal a szájában született, tapasztalatlan, karrierre törő többszörös áruló, aki nem akar szuverenitást Magyarországnak. A két politikus egybemosása szerintem több mint vétek a Népújság olvasóival szemben! Ezt azért is mondom, mert úgy gondolom, hogy a magyarországi ellenzéknek egyetlen fontos feladata van: Magyarország erősödésének megakadályozása. Ha ez bekövetkezik, az anyaországi jelentős támogatásoknak is vége lesz, ami nekünk, erdélyieknek is nagyon fájna.
Ui. 1. A romániai választások következetes szavazója vagyok. Most is az érdek-képviseleti pártunk iránymutatásának figyelembevételével is szavaztam.
2. Véleményemet nem azzal a céllal írtam, hogy „kívülről” megmondjam a tutit.
Üdvözlettel, Pál Vencel, Maroskeresztúr (1996 óta állandó lakóhely Pesterzsébet)
