Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-01-20 13:00:00
Gondolunk-e arra, milyen termékeket teszünk az asztalra, mit vásárolunk? Hajlandók vagyunk-e többet áldozni azért, hogy minőségi élelmiszert fogyasszunk? Egyáltalán prioritást élvez-e számunkra, hogy így tegyünk? Herczeg Attila, a My Family Market vezetője szerint az emberek ezekre a kérdésekre egyre inkább igennel felelnek. Azok az őstermelők azonban, akik ezeket a termékeket biztosítják számunkra, egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Sújtja őket adóemelés, a versenyhelyzet a sokkal előnyösebb helyzetben lévő külföldi beszállítókkal, a parajdi sóbányával történtek negatív következményei és még egyéb dolgok is. Mindezekről és más kérdésekről is beszélgettünk Herczeg Attilával, aki az említett szervezet vezetőjeként igen jó rálátással bír a helyi termelők helyzetére.
A My Family Market egy őstermelőket összekötő szervezet, mely azzal a céllal jött létre, hogy lerövidítse az utat, az úgynevezett ellátási láncot a gazdák és a valódi fogyasztók között. Rendszeresen szervez vásárokat, ahol meg lehet találni a szervezet köreibe tartozó gazdákat és termékeiket.
Az elmúlt években újabb adóterhek nehezültek az őstermelőkre. A 2024-es adóreform Romániában érinti a mezőgazdaságot és azon belül a mikrovállalatokat is, elsősorban az új ingatlanadók és tranzakciós adók, melyek idén, 2026-ban még tovább emelkednek. Ezenfelül Herczeg Attila szerint nehézséget okoz, hogy kötelezik őket a POS (bankkártya-leolvasó) beszerzésére és üzemeltetésére, ami további bonyodalmakat jelent a termelőknek.
Szintén probléma a külföldi importtermékekkel való versenyhelyzet. Herczeg Attila elmondta, egyes országokban – főként Nyugat-Európában – olyan támogatási rendszer működik, hogy a gazdáknak gyakorlatilag csak a támogatásokból megtérül minden termelési költségük. Ennek köszönhetően az árakkal szabadon bánhatnak, hiszen bármilyen áron adják is el termékeiket, biztosan nyereségük lesz. A hazai termelők ezzel szemben messze nem kapnak ekkora összegeket az államtól, illetve vannak, akik az elérhető támogatásokat sem veszik igénybe, mert a pénzzel együtt olyan kötöttségek járnak, amelyeket inkább nem akarnak vállalni. Olyan megkötésekre kell gondolni például, hogy megszabják, hol és mennyiért adhatják el termékeiket, ami általában jóval alacsonyabb árat jelent, mint ami fedezné a termeléssel járó költségeket. Ezért sokan inkább saját forrásokból és bevételeikből állítják elő a szükséges tőkét. Mindezek eredményeképpen árban biztosan nem tudnak versenyezni az importtermékekkel. Beszélgetőpartnerem elmondása szerint az egyetlen dolog, amiben felül tudnak kerekedni, az a minőség, és tapasztalatai szerint szerencsére egyre többen vannak, akik hajlandóak többet áldozni azért, hogy jobb minőségű termékeket vásároljanak. Hozzátette, hogy ez az áldozathozatal árnyalódik, hiszen a minőség sok esetben felülírja a mennyiséget.
– Vegyük példának, hogy akarok főzni egy húslevest. Elmegyek a boltba, megveszem hozzá a sárgarépát, petrezselymet, zellert, hogy csak az alapvetőeket vegyük. Mivel ezeket üzemi termelésben állítják elő, nem olyan az ízük, mint a házinak. Ahhoz, hogy elérjem egy kiló házi sárgarépa ízét a bolti termékkel, vennem kell másfél-két kilót, így már drágább – magyarázta Herczeg Attila. Megnevezett egy másik veszélyforrást is a termelőkre nézve: a viszonteladókat, akik a boltban vett, üzemi termelésből érkező termékeket háziként adják tovább. Ez egyrészt nyilvánvalóan a vevők átverése, másrészt a valódi őstermelők hitelének aláásása is egyben, hiszen legközelebb már nem biztos, hogy megbízik a vásárló a gazdákban. A jelenség ellen egy őstermelőket összefogó szervezet vezetőjeként neki magának is védekeznie kell. Állítása szerint az egyik módszer az, hogy figyelemmel követik a vásárlók visszajelzéseit, és amikor több átverést jelző visszajelzés érkezik, az adott eladót kizárják a csoportból. Másfelől kilátogat a termelők telkeire megnézni, hogyan zajlik a termelés. Ez nemcsak az ellenőrzést szolgálja, hanem a kapcsolattartást is, és megteremti a lehetőséget, hogy beszéljenek a problémákról, megoldást találjanak kérdésekre.
Fontos kérdés számára, hogy mi alapján válassza ki azokat a gazdákat, akik bekerülhetnek a My Family Market termelői közé. Az egyik elsődleges szempont, hogy azt a terméket, amit az illető eladásra szán, fogyassza is. „Alapvetően fontos a termelők kiválasztásánál, hogy ne eladásra termeljenek. Tehát az már egy olyan bizonyíték, ha ő azt eszi, a gyermekeinek azt adja, akkor nyugodt szívvel megehetem én is.”
Végezetül ejtsünk szót a parajdi sóbányával történtekről, hiszen a következmények nem kevés fejtörést okoztak a gazdáknak. Mint ismert, a só sok helyen átszivárgott folyókba, csatornákba, kutakba, ezzel ellehetetlenítve ezen vízforrások öntözésre való használatát.
– Sokaknak különböző más megoldásokat kellett találni. Kinek milyen szerencséje volt. Mert volt, aki kapott jó minőségű vizet, és volt, aki nem. A megoldás pedig a kútfúrás volt. Esőre hiába vártál, mert mikor nagyobb területen vagy fóliában dolgozol, ott öntözni kell ahhoz, hogy kiszámítható, nyomon követhető termelésed legyen. Ezért fúrtak kutakat, és onnan volt jó minőségű vizük.
Herczeg Attila elmondta, manapság egyre több fiatal termelő kezdi el felépíteni – akár a nulláról – saját gazdaságát. Azt kértem beszélgetőpartneremtől, mondja el, szerinte miért kezd ma bele egy fiatalember ebbe a munkába, és bízza erre a megélhetését.
– Szerintem csak az elhivatás. Annyi pénzt nem tudsz csinálni belőle, hogy azért csináld. Meg lehet élni jól belőle, de rengeteg a munka vele, és szeretni kell ezt a fajta munkát – összegezte a tapasztalatokat.
Fotó: a My Family Market Facebook-oldala