Negyed évezrede született Bolyai Farkas

*Fotó: Ennek a háznak a helyén állhatott Bolyai Farkas szülőháza Bólyában (mára ez is átépült)

Talán egy személyiség sem volt akkora hatással Marosvásárhelyre, mint Bolyai Farkas. Természetesen nemcsak Marosvásárhelyre volt nagy hatással a két Bolyai tevékenysége, de a magyar tudományra, sőt az egyetemes tudománytörténetre is. A magyar tudomány a két Bolyai tevékenysége által jutott a nemzetközi ismertség szintjére. A két Bolyai munkássága felhívta a nemzetközi tudományosság figyelmét, hogy oda kell figyelni a magyar kutatókra. Mindez Bolyai Farkassal kezdődött. Mi volt ennek a titka? Csak sejtéseink vannak ennek magyarázatára. Tény az, hogy Bolyai Farkas fantasztikus géneket örökölt a szüleitől. Tény az, hogy a Bolyai család levéltárilag visszavezethető 1296-ig. Bolyai Farkas egyformán kiváló volt mind a humán, mind a reáltudományokban. Sőt igazi művészi lélek volt, a művészet és irodalom magas hőfokán művelte a matematikát is. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy ő csepegtette tehetséges fiába a geometria alapjai tisztába tevésének fontosságát. Ilyeneket mondott a fiának: Aki megoldja a párhuzamosok problémáját, az akkora gyémántot érdemel, mint a Föld, vagy ha megoldottam volna, és senki sem tudta volna meg, akkor is angyal lettem volna! Aki ezt a problémát megoldja, annak, halandók, örök emléket állítsatok!

Ezek a költői gondolatok elraktározódtak Bolyai János lelkében, és ezt tekintette élete céljának és értelmének. De térjünk vissza Bolyai Farkashoz. Mondhatnánk, hogy ilyen család és személyiség azért még volt a magyar kultúrában. Sajátja mégis igazi művészi és költői lélek mivolta, aki a matematikát is művészként művelte. Szerintem ez lehet a titka annak, hogy olyan nagy hatással volt Marosvásárhely művelődéstörténetére. 

Rögtön betoldok ide egy hasonlatot: a marosvásárhelyi református temetőben Bolyai Farkas mellé temették el Antalffy Endre orientalistát, akit korában épp olyan nagy hatású tudósnak tekintettek, mint Bolyai Farkast. Antalffy Endre is igazi irodalmár és művészettörténész is volt. Korában valóban levelezett a világ vezető irodalmáraival, még a román kulturális elit is elismerte, mert például Nicolae Iorga is megkérte, hogy Evlija Cselebi Moldovára vonatkozó leírását fordítsa le középkori török nyelvről románra. Érdekes, hogy Antalffy Endre nem hagyott olyan mély nyomot Marosvásárhely és Erdély művelődéstörténetében, mint Bolyai Farkas. Ennek oka, amint mondtam, hogy Bolyai Farkas mind a reáltudományokban, mind a humántudományokban maradandót alkotott!

Csak vázlatosan tudom összefoglalni Bolyai Farkas irodalmi tevékenységét: az első drámapályázaton (amelyen Katona József is pályázott a Bánk bánnal) egyből három drámával jelentkezett. Sok költeményt, nekrológot, alkalmi köszöntőt és üdvözlő verset írt. Versei nagy részét elégette, és ráírta, hogy ha csak egy picikét is eltérnek a tökéletestől, akkor semmit sem érnek.

Nevezetesek a Schiller-fordításai, és valószínű még sok más világirodalmi klasszikustól fordított, amelyeket nem is publikált. Korában is szenvedélyesen szerették és bálványozták, és halála után sem csökkent a rajongás iránta. Sőt bátran írhatjuk, hogy míg Bolyai Farkast bálványozták és köztiszteletnek örvendett, addig a fiáról nagyon lesújtó véleménnyel volt nemcsak a korabeli polgárság, ez ugyanígy volt Marosvásárhely történetének következő 100 esztendejében is. Marosvásárhely nem ismerte fel Bolyai János zsenijét. (A református esperes azt írta a halotti matrikulába: híres nagy elméjű matematikus volt, elsők közt az első, de kár, hogy elméje használatlanul temettetett el. Mikor Bolyai Farkasnak sírkövet állítottak, Koncz József, a legendás kollégiumi tanár szerette volna megjelöltetni Bolyai János sírját is, de az akkori bizottságok leszavazták. Antalffy Endre is szomorúan jegyzi meg, hogy mikor ő középiskolás diák volt Marosvásárhelyen, a 19. század vége felé, senki sem beszélte el neki, hogy milyen nagyot alkotott Bolyai János, de még a 20. század elején is nagyon kevés marosvásárhelyi polgár beszélt elismerően róla. Tetszik, nem tetszik, csak a népi demokráciában tudatosult Marosvásárhely polgárságában, hogy igazából János volt a nagyobb matematikus, és hogy ma a világ tudóstársadalma számontartja a Bolyai nevet, az lényegében Bolyai Jánosnak köszönhető.

De térjünk vissza Bolyai Farkasra. Tény, hogy az ő legnagyobb megvalósítása éppen zseniális fia volt. Bolyai Farkasban nagyszerűen ötvöződött a tanár a tudóssal és a közéleti szereplővel. Bármennyire zavarta is Bolyai Farkast a sok kíváncsiskodó és tudálékos látogatója, mindenkit készségesen kiszolgált, mindenkinek a rendelkezésére állt. Kemencéket rakott, melyek minimális fűtőanyaggal maximális hőt bocsátanak ki. Orvosi és borkészítési tanácsokat is adott, igyekezett mindenkinek segíteni, aki kéréssel hozzá fordult. Ebben rejlett nagy népszerűsége és szerethetősége.

Természetesen azért a matematika asztalára is letett néhány maradandó művet. Sajnos nincs feldolgozva és kiértékelve Bolyai Farkas matematikai tevékenysége, ugyanis fő műve, a Tentamen azóta sem jelent meg magyarul, és így nem is ismerjük a maga mélységében fő művének matematikai eszméit. (Persze vannak mozaikszerű ismereteink Bolyai Farkas matematikai alkotásairól, például maradandót alkotott a végtelen sorok elméletében, a geometria és aritmetika alapjainak tisztázásában, az egyenlő területű síkidomok átdarabolásában, a számelméletben, a mozgás (izometriák) szerepének geometriai tárgyalásában stb.) És még vannak feldolgozatlan Bolyai Farkas-kéziratok is, melyek a Teleki-Bolyai Könyvtárban alusszák Csipkerózsika-álmukat.

Buzdítanám fiatal kollégáimat, a fiatal kutatókat, hogy a Bolyai-kutatás nem lezárt terület, sőt ennek művelése igazi hungarikum. Ezt rajtuk, erdélyi kutatókon kívül senki sem fogja hatékonyan elvégezni, mert a kéziratok feldolgozásán kívül helyes dolog bejárni a román levéltárakba is, tisztában kell lenni a korabeli erdélyi állapotokkal, és persze azért „hű fiai kell maradni a jelennek” is.

Marosvásárhelyt úgy ismeri a tudományos világ, mint a két Bolyai városa. Kár, hogy ezt az elmúlt 35 évben nem használta ki a város vezetése (ahogy például Kovásznán felépítették a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület épületét és székhelyét, és minden évben tudományos konferenciát szerveznek Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolására.)

Bolyai Farkas tevékenységét és Marosvásárhelyre gyakorolt hatását nem lehet túlszárnyalni, emlékezzünk rá kegyelettel születésének negyed évezredes ünnepségén, 2025. február 9-én.