Modell minden ország számára ?
Közvetlen demokrácia – svájci politika
„29 évesen, 1999-ben hagytam el Romániát, Erdélyt, és több mint 25 éve Svájcban élek. Első kézből tapasztalhattam meg a közvetlen demokrácia előnyeit új hazámban. Szeretném felhívni a figyelmüket erre a fajta politikára ezen a dokumentumon keresztül, és esetleg meggyőzni Önöket arról, hogy változtassanak a jelenlegi politikai szerveződési formán az országukban” – olvasható Daniela Bovel levelében, amelyet a minap küldött szerkesztőségünkbe. A Népújság hagyományosan nyitott minden olyan gondolatra, amely közösségünk szellemi fejlődését szolgálja. Akár az ellentétes vélemények ütköztetését is, ezért vitainditóként is tekinthetünk az alábbi írásra.
A) A Svájci Alkotmány a következő kijelentéssel kezdődik: „A Mindenható Isten nevében!”.
Ez a megfogalmazás rávilágít arra, hogy Svájc szigorú értelemben nem világi állam, mivel alapvető törvénye közvetlenül hivatkozik Istenre (Jehovára – minden istenek Királyára).
Ugyanakkor a vallásszabadság elve garantált, lehetővé téve a különböző felekezetek és hitek harmonikus együttélését.
A történelem során a keresztény hit döntő befolyást gyakorolt Svájc politikai, társadalmi és kulturális fejlődésére. Azok az értékek, amelyek a svájci társadalom alapját képezik – a törvény tisztelete, a polgári felelősség, a szolidaritás és az emberi méltóság –, a keresztény ethoszból erednek. Az ország jelenlegi jóléte és stabilitása legalább részben annak a hívő emberek által végzett munkának és odaadásnak köszönhető, akik formálták a nemzeti intézményeket.
Annak ellenére, hogy a szekularizáció folyamata jelenleg fokozódik, a kereszténység továbbra is az identitás alapvető eleme.
Az ország jelenlegi jóléte és stabilitása legalább részben a nemzeti intézményeket formáló vallásos emberek munkájának és elkötelezettségének köszönhető.
Számomra a keresztény vezetők jelenléte egy állam élén alapvető tényező a jóléte szempontjából.
A kommunista és ateista korszak történelmi tapasztalata jól mutatja, mi történhet, ha a vezetés hitetlen emberek kezében van: szegénység, rendszerszintű korrupció és széles körű elégedetlenség a lakosság körében.
B) Politika Svájcban
Svájc közvetlen demokrácia, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok aktívan részt vesznek a politikai döntéshozatalban. Ez egy szövetségi állam is: 26 kantonból (magyar megfelelője: megye) áll, melyek mindegyike bizonyos fokú autonómiával rendelkezik (törvényhozás, adók, oktatás stb.).
Svájcnak három hatalmi szintje van:
– Szövetségi szint (konföderáció): az ország egészével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik (katonaság, valuta, külpolitika stb.); –
– Kantonok / megyék (regionális szint): saját kormányzattal és parlamenttel rendelkeznek.
– Községek (helyi szint): a helyi szolgáltatásokért felelnek (iskolák, utak stb.).
A svájci parlament két kamarából áll:
– Nemzeti Tanács (200 tag): a népet képviseli.
– Államok Tanácsa (46 tag): a kantonokat / megyéket képviseli.
A törvényeket mindkét kamarának el kell fogadnia.
* A svájci szövetségi kormányt, azaz a Szövetségi Tanácsot 7 tag alkotja, akiket a parlament választ. Nincs egyetlen elnök, akinek felsőbb hatalma lenne: a konföderáció elnöke évente változik, és nincs több hatalma, mint a többi tagnak.
* Egy svájci kanton kormányát, az úgynevezett Állami Tanácsot 5–7 tag alkotja, akiket a kanton lakói általában négyéves időtartamra választanak.
* A döntéseket kollektíven hozzák meg, ami azt jelenti, hogy a kormány minden tagja részt vesz a döntéshozatalban. Egy elnököt választanak a kormánytagok közül, általában egyéves vagy kétéves időszakra.
Egy község (város) kormányát gyakran önkormányzatnak hívják, és ez az ügyintéző szerv, amely felelős a napi ügyek kezeléséért és az önkormányzati tanács döntéseinek végrehajtásáért.
Általában 3–9 tagból áll, akiket a község polgárai választanak, és akit egy polgármester vagy községi elnök vezet.
Az önkormányzat tagjait négy évre választják; esküt tesznek a szövetségi alkotmányra és a kanton alkotmányára a hivatalba lépés előtt.
A községi tanács az önkormányzat / város törvényhozó testülete (a parlament). 100 tanácstagból áll, akiket öt évre választanak meg a község / város választói. Ez az önkormányzat "törvényhozó" szerve, ami azt jelenti, hogy szabályokat állapít meg, de nem alkot törvényeket.
A Szövetségi Tanács több pártból áll (konzultációs rendszer), hogy biztosítsa a stabilitást.
Svájcban a politikai pártok alakítása viszonylag egyszerű és szabad, mert a törvény nem ír elő szigorú feltételeket. Egy közös eszméket és értékeket valló csoport eldöntheti, hogy pártot hoz létre a politikai élet befolyásolására.
A legfontosabb jelenlegi svájci pártok:
– Svájci Néppárt (SVP / UDC) – konzervatív, jobboldali populista – 62 hely a Nemzeti Tanácsban
– Szociáldemokrata Párt (SP / PS) – bal-közép, szociáldemokrata – 41 hely a Nemzeti Tanácsban
– FDP – Liberálisok (FDP / PLR) – jobb-közép, gazdasági liberális – 28 hely a Nemzeti Tanácsban
– Közép (Die Mitte / Le Centre) – jobb-közép, kereszténydemokrata – 29 hely a Nemzeti Tanácsban
– Zöld Párt (Les Verts) – baloldali, környezetvédő – 23 hely a Nemzeti Tanácsban
A svájci politikai színtéren néhány nagy párt dominál, amelyek a jobboldali konzervatívtól a baloldali zöldekig terjedő ideológiai spektrumot fedik le. A konszenzuson alapuló többpárti rendszer lehetővé teszi a széles körű koalíciókat és az arányos képviseletet, biztosítva szövetségi szinten a stabilitást és a politikai együttműködést.
Svájc közvetlen demokrácia, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok jogosultak:
– népi kezdeményezést indítani az alkotmány módosításának javaslatára (100 000 aláírás szükséges);
– népszavazást kezdeményezni a parlament által elfogadott törvény megtámadására (50 000 aláírás szükséges).
Évente több népszavazás zajlik különböző témákban.
A svájci politika gyakran a pártok közötti kompromisszumkeresésre épül.
C) Az adórendszer Svájcban
Svájc egy föderális adórendszerrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az adókat három szinten szedik be:
Konföderáció (szövetségi szint)
Közvetlen adók:
◦ Szövetségi személyi jövedelemadó
◦ Vállalati nyereségadó
Közvetett adók:
◦ ÁFA (általános forgalmi adó): 8,1 % (a 2024-es normál kulcs)
◦ Jövedéki adók dohányra, alkoholra, benzinre stb.
Kantonok (kantoni szint)
Minden kanton maga határozza meg az adókulcsait.
Ennek következtében nagy különbségek vannak az adózásban a kantonok között.
A kantonok szedik be:
◦ Személyi jövedelem- és vagyoni adót
◦ Vállalati nyereség- és tőkekiadókat
Községek (városi szint)
A városok is szednek jövedelem- és vagyoni adót.
Az adókulcs gyakran a kantoni kulcs egy százalékos aránya.
Svájci adózási sajátosságok
– Magas adóverseny a kantonok között (néhány kanton nagyon alacsony kulcsokat alkalmaz)
– Átlátható és stabil adórendszer
– Vonzó vállalati adózás (a kulcsok gyakran alacsonyabbak, mint más európai országokban)
D) Az állampolgárok jóléte:
„A közösség erejét a leggyengébb tagjainak jóléte méri.”
Kantonális szociális segély és beilleszkedési jövedelem
A beilleszkedési jövedelem olyan támogatás, amely a kantonban élő (svájci állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező) felnőtt személyek számára nyújt segítséget, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik fedezésére.
Ez a támogatás magában foglalja:
– minimális anyagi segítséget az élethez,
– személyre szabott szociális támogatást,
– társadalmi és szakmai beilleszkedést elősegítő intézkedéseket.
Anyagi támogatás
A lakóhely szerinti Regionális Szociális Központnál (CSR) lehet igényelni.
Tartalmaz egy összeget, amely fedezi:
– az alapvető szükségleteket és a saját lakhatáshoz szükséges bérleti díjat (garzonlakás vagy apartman, a maximális összeg évente felülvizsgált az ingatlanpiaci és megélhetési költségek alapján),
– különleges költségeket (főként egészségügyi kiadásokat).
Az egészségbiztosítás külön támogatással fedezett.
Szociális támogatás
– Ingyenes, a CSR vagy a Községi Egységek (UC) szociális munkásai nyújtják.
Segít azoknak, akik nehézségekkel küzdenek, például:
– költségvetés, lakhatás, család, munka, egészség, adminisztráció terén.
Célja: az önállóság visszanyerése és a szociális segélyektől való függőség elkerülése.
Társadalmi és szakmai beilleszkedés
Képzéseket, gyakornoki helyeket, ideiglenes állásokat kínál.
Célja a munkaerőpiaci és társadalmi integráció.
A támogatottakat személyi tanácsadók segítik, hogy reális szakmai tervet építsenek fel.
Elégséges szociális segély több előnnyel jár, mind az egyén, mind a társadalom számára. Íme egy összefoglaló:
1. Az egyén számára:
Az alapvető szükségletek biztosítása – étel, lakhatás, ruházat, egészség, oktatás.
A stressz és szorongás csökkentése – a stabil minimális jövedelem támogatja a mentális egészséget.
A reintegráció esélyének növelése – megfelelő támogatással az egyén nyomás nélkül kereshet munkát, és fejlesztheti szakmai képességeit.
Társadalmi igazságosság – garantálja az emberi méltósághoz való alapvető jog tiszteletben tartását.
2. A társadalom számára:
A szegénység és egyenlőtlenségek csökkentése – egy igazságos támogatási rendszer mérsékli a társadalmi különbségeket.
A társadalmi problémák megelőzése – például bűnözés, társadalmi kirekesztés, oktatás hiánya.
A gazdaság ösztönzése – a támogatottak helyi árukra és szolgáltatásokra költik a segélyt, ezáltal erősítve a gazdaságot.
Társadalmi kohézió – a minimális közös támogatás csökkenti az osztályok közötti feszültségeket.
Megteremti a lehetőséget azok számára, akiknek nincs szakmai tevékenységük, hogy alkossanak és újítsanak.
Tudta, hogy Svájc híres az innovációiról és az egy főre jutó szabadalmi bejelentések számáról? Svájc különösen kiemelkedik az egy főre jutó szabadalmak számában. A megfelelő szociális segély, amely lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon, a mindennapi megélhetés gondjai nélkül alkothassanak, kétségtelenül hozzájárul ehhez a magas találmányi és technológiai fejlődési arányhoz. És ahol technológiai fejlődés van, ott jólét és gazdagság is van.
3. Az állam számára:
– Hosszú távú költségcsökkentés – a méltóságteljes életbe való beruházás csökkenti a későbbi egészségügyi, igazságügyi és sürgősségi kiadásokat.
Az állampolgárok bizalmának megerősítése – egy olyan állam, amely segíti az embereket szükség esetén, megerősíti legitimációját.
Az emberi méltóság Svájcban
Svájcban az emberi méltóság alapvető jog, amelyet a szövetségi alkotmány véd (7. cikk). Ez azt jelenti, hogy minden embert tisztelettel kell kezelni, megkülönböztetés, megalázás vagy megalázó bánásmód nélkül.
A bíróságok és bizottságok felügyelik ennek a jognak a betartását, és szankcionálják annak megsértését.
Az emberi méltóság a svájci értékek és jogrendszer központi eleme, biztosítva mindenki jogát a tisztelethez és védelemhez minden helyzetben.
E) Miért az egyik legjobb kormányzati forma a közvetlen demokrácia?
1. A nép kezében van a hatalom• A polgárok nem csak politikusokat választanak.
• Közvetlenül dönthetnek a törvényekről népszavazások által.
• Ez nagyobb kontrollt és felelősséget ad a népnek.
2. Nagyobb állampolgári részvétel• Referendumok és népi kezdeményezések révén mindenki aktívan részt vehet a politikai életben.
• Így az emberek tájékozottabbak és elkötelezettebbek.
3. Jobban elfogadott döntések
• Ha a nép maga szavaz meg egy törvényt, könnyebb elfogadni az eredményt, még ha nem is mindenki ért egyet.
• Ez erősíti a társadalmi kohéziót, és csökkenti a konfliktusokat.
4. Az érintett képviselők jobban figyelnek
• Mivel a polgárok népszavazással visszavonhatnak egy törvényt, a politikusok kötelesek hallgatni a nép hangjár
• Ez csökkenti a hatalommal való visszaélést és az átláthatatlanságot.
5. Stabil és békés rendszer• Svájc hosszú hagyományokkal rendelkezik a békében és stabilitásban.
• A közvetlen demokrácia rendszere elősegíti a kompromisszumot a régiók, nyelvek és pártok között.
6. Tiszteletben tartja a sokszínűséget
• Minden kantonnak és községnek nagy önállósága van.
• Ez lehetővé teszi a helyi sajátosságok és kisebbségek tiszteletben tartását.
Következtetés
A svájci közvetlen demokrácia hangot ad a népnek, korlátozza a visszaéléseket, erősíti a stabilitást, és támogatja a párbeszédet.
A kormányok csapatban dolgoznak, és minden a párbeszéden és a polgárok véleményének tiszteletben tartásán alapul. Néha lassú, de stabil és demokratikus.
Az emberi méltóság Svájcban alapvető jog, amelyet védenek, így minden embert tisztelettel kezelnek, megkülönböztetés, megalázás vagy lealacsonyító bánásmód nélkül.
A súlyos szegénység, amely más országokban utcán élő és elegendő jövedelemmel nem rendelkező embereket jelent, Svájcban megszűnt.
Az emberek Svájcban alkothatnak és álmodhatnak, feltalálhatnak anélkül, hogy nehéz terhet jelentene a holnapi nap gondja. És aki találmányokról beszél, az technológiai fejlődésről és gazdagságról is beszél.
Svájc szerintem olyan modell, amely sok ország számára példaként szolgálhatna.
