Miért kell bevezetni a megszorító intézkedéseket?
A Marcel Ciolacu vezette új kormánynak 2,5%-os gazdasági növekedésre van szüksége, ami a 2025-ös költségvetés (államháztartás) alapját képezi. Pontosabban erre alapozzák az idei költségvetést. Azonban a tavalyi év végén elfogadott, költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó úgynevezett „salátarendelet” kidolgozói és elfogadói nem becsülték fel ennek hatásait a gazdaság egészére.
Csak az intézkedések költségvetésre kifejtett hatásával számoltak, ami körülbelül 40 milliárd lej (8 milliárd euró). Ez elsősorban a belső fogyasztásban, az infláció méretében, a gazdaságban fog tükröződni. De hogy mekkora lesz a hatása a gazdaság egészére, azzal valójában nem számoltak. A megszorító intézkedések, mint a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak befagyasztása, a diákok vasúti utazási kedvezményeinek korlátozása a fogyasztás csökkenésében fog megmutatkozni.
Az adóügyi intézkedések hatással lesznek az inflációra, amely relatív stabil maradt, de még mindig magas: 5,1%. Az infláció az árszínvonal, az árak tartós és széles körű emelkedését jelenti. Az általános árszínvonal-emelkedés esetén a pénz egységének (vásárlóerejének) értéke csökken, kevesebb árut és vagy/szolgáltatást lehet érte vásárolni.
A megszorító intézkedések miatt az adókedvezmények gazdaságra, valamint az üzleti szféra forgalmának növekedésére gyakorolt serkentő hatása fokozatosan eltűnik, és helyette egyre hangsúlyosabb szerepet kap az állam, amely jelentős pénzforrásokat fog elvonni, „kiszivattyúzni” a reálgazdaságból. Ez mérsékelni fogja az árak emelkedését, mert csökkenni fog az áruk és szolgáltatások iránti kereslet, ami meggátolhatja az infláció elszabadulását. Gyakorlatilag 2024-ben az állam impulzusa a gazdaságra közel 30 milliárd euró volt csupán a költségvetési hiányból. Ennek ellenére a gazdasági növekedés csak 1% volt, mert a hazai keresletet, a belső fogyasztást a külföldről behozott árukból (importból) fedezték, mivel a romániai termelés nem tudta a növekvő igényeket biztosítani. Az állami közalkalmazottak bére 23%-kal, míg a nyugdíjakra fordított kiadások 16%-kal emelkedtek.
Kíváncsian várjuk, milyen eredmények mutatkoznak majd az állami költségvetésben, az államháztartási hiány csökkenésében, a makrogazdasági mutatók alakulásában és a lakosság életszínvonalában, életminőségében.
Szakács Géza
