Mennyit ér a történelmünk?

Épített örökségünk

A bibliai Bethlehem városának magyar emléke

Bethlen Déstől szűk harminc kilométerre keletre, a Nagy-Szamos partján fekszik. Nevét a régi magyar Betlen személynévből kapta, melynek alapja a bibliai Betlehem városa. Előbb az erdélyi Belső-Szolnok vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának székhelye volt. 1235-ben Bethleem néven említik először. 1325-ben a Bethlen család kezdte el itt várát építeni, majd 1438-ban Bethlen Gergely bővítette, de csak 1543-ban említik először. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát, a kurucok felgyújtották, majd 1707-ben a császáriak lerombolták. Ma már nyoma sincs. A mai város területén feküdt a középkorban Bélyegalja – 1456, Belegalia – falu, ma a város része, a betelepült zsidókról Jeruzsálemnek nevezik. 1848. december 29-én itt győzte le Bem serege Jablonsky és Urban császári ezredesek egyesített seregét. A református templomban nyugszik az I. Apafi Mihály fejedelem utasítására 1674. december 13-án itt lefejezett Bánffy Dénes főispán.

I. Apa birtoka

Bethlen tehát Déstől mintegy harminc kilométerre keletre, a Nagy-Szamos mellett terül el. A Becse-Gergely nemzetségből származó és a 12. század közepén élt I. Ant (Ont) unokájának, I. Apának birtoka volt, akit 1258–1270 között az V. István ifjabb király pártján álló főnemesekkel említenek, de Bethlen néven.

I. Apa halála után a birtokot egy ideig a család tagjai közösen kezelték, majd az 1305. évben megtartott elosztáskor Bethlent és uradalmát egyik utóda, az Apafiak őse, I. Gergely szerezte meg. Ennek halála után 1350 körül az újabb elosztáskor II. Jakab birtoka lett.

1438: Albert király engedélyt ad az építésre

Ezután egy évszázadig nem történik említés a településről. Az 1437-ben Kardos János vezetésével a Szászföldön és Fehér megyében kitört, majd Budai Nagy Antal vezetése alatt Erdély északi részére is átterjedt parasztfelkelés leverése után, annak hatására, Albert király 1438 májusában, Bethlen Gergely kérésére, egyesek szerint fa- vagy kővár építésére, mások szerint viszont a már 1325-ben – a Bethlen család egyik tagja, Gegus mester által – megkezdett vár építésére adott engedélyt.

Úgy tűnik, a vár ekkor még nem épült fel, mert 1482-ben és 1503-ban még csak a Bethlen család udvarházait említik, 1543-ban azonban Bethlen Farkas már a bethleni várból keltezi levelét.

A Bethlen-egyezség

Írott dokumentumok támasztják alá azt, hogy 1551 körül Tinódi Lantos Sebestyén is megfordult itt, akit a gazdatisztek elég barátságtalanul fogadhattak, mert: „…nem úr hirével, büdös bort adának…” neki (Tinódi Az udvarbírókról és kulcsárokról szóló éneke). 

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy amikor Bethlen Farkas 1552-ben váratlanul meghalt, a vár és uradalma testvérének – a kecskeméti Patócsi Miklós özvegyének –, valamint gyermekeinek birtokába került.

A Bethlenek emiatt indított perében Báthori András vajda közreműködésével 1553-ban olyan egyezség jött létre, amely szerint Bethlen vára és uradalma Erzsébet asszony és gyermekei kezén maradt.

Patócsi Gáspár és Ferenc gyermekei között az 1570-ben megtartott osztáskor a Fejér-bástya a Kígyós bástyával, két nagy bolttal és kilenc kőházzal a néhai Patócsi Gáspár leá-

nyainak, Annának és Erzsébetnek; a Kereki-bástya, a Szeges bástya kilenc kőházzal a néhai Patócsi Ferenc gyermekeinek, Györgynek, Jánosnak, Katalinnak és Annának, Csáky Pálnénak jutott.

Báthori Zsigmond fejedelem a várat Báthori András bíborosnak adja

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által  rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy Bekes Gáspár az 1575. év tavaszán, a szászokat és székelyeket fellázítva, Báthori István erdélyi fejedelem ellen indult seregével.

Báthori ez év július 8-án vereséget mért a lázadókra, és a pártjukra állt, Patócsi György és János várát elfoglalva, azt unokaöccsének, Bethlen Boldizsár országos főkapitánynak adományozta. 1589-ben mogyorói Losonczi Bánffy Boldizsárnak, Torda megye főispánjának és Kápolnai Bornemissza Boldizsárnak is voltak itt birtokai, mivel mindegyiküknek Patócsi leány volt a felesége. 

Még ugyanebben az évben Báthori Zsigmond fejedelem Bethlen várát és tartozékait Báthori András bíborosnak adta, azonban az 1595. évi gyulafehérvári országgyűlésen Tahy Gáspár kapta adományba, aki feleségének, Kendy Zsuzsannának adta át. 

Tahyéknak gyermekük nem lévén, az 1602. év elején Báthori Zsigmond előbb sákai Giczi Péternek adományozta Bethlent, de rövid idő múlva visszavéve, hívének, Csáky Istvánnak adományozta.

1616 körül a birtok a Hallerek kezébe kerül

Bethlen várát – ami 1604-ben Mindszenti Benedek zálogbirtoka lett – 1605-ben Bocskai István már Kendi Istvánnak adta. 

Szintén Kiss Gábor világít rá arra, hogy Kendi hűtlensége miatt 1610-ben Báthori Gábor fejedelem elkobozta birtokait.

Bethlent 1616 körül Haller Zsigmond szerezte meg, majd testvérére, Haller Istvánra hagyományozta. Tulajdonosai ezután is gyakran változtak, így 1631-ben I. Rákóczi György kezére került, aki 1632-ben a faluban levő birtokaival együtt 13.800 forintért főudvarmesterének, Kékedy Zsigmondnak zálogosította el, ez pedig 1638-ban feleségére, Barkóczi Annára hagyományozta az uradalmat azzal, hogy annak halála után rokonaira, Béldi Pára és Jánosra szálljon.

János meghalt, Pál pedig tatár fogságba esett, így csak kiszabadulása után, 1659-ben juthatott a bethleni vár birtokába.

Amiről Cselebi sorai tanúskodnak

Evlija Cselebi 1661 szeptemberében az ifjú Apafi Mihály fejedelemmé  választása után látogatta meg és írta le Béldi tulajdonát, vagyis Bethlen várát. Őt idézve:

„…a vár a paradicsomhoz hasonló síkságon fekszik s négy irányban, meddig a szem ellát, dombos vidék van… Falai alacsonyak és erős bástyájúak, árka azonban nagyon mély. Mindössze két kapuja van, egyik keletre, a másik nyugatra nyílik. A vár belső épületeit mind rózsaszínű keramit fedi. Van fogadója, fürdői és hét temploma…”

Apafi kegyelmet adó levele

1662. január 22-én a nagyszőlősi csatában az Apafi Mihály segítségére érkezett Kücsük Mehmed jenei bégtől Kemény János vereséget szenvedett, és maga is elesett.

Hívei Bethlen várába menekültek, és ott várták meg Apafi kegyelmet adó levelét. A várat zálogjogon birtokló Béldi Pál, arra a hírre, hogy Apafi 1663. szeptember 22-én Bethlent és a falubeli részeket Bethlen Ferenc fiának adományozta, a Béldit megillető zálogösszeg kiegyenlítésének kötelezettsége mellett, maga is sietett donációt szerezni a fejedelemtől.

A birtoklás körül kialakult vita

A birtoklás körül kialakult vita következtében, amikor Bethlen Farkas, Gergely és Elek vizsgálatot kert a fejedelemtől, hogy:

 „…az fejedelem kinek adta és miformán…” Bethlenvárát, a koronatanú Bethlen János kancellár 1667. október 30-án azt vallotta, hogy:

„…Béldi Pál uram számára nem cancellárián, hanem idegenkéz által írt donatiót hozának hozzám subscriptiora… melyben Bethlen vára és több jószágok valának írva… Én bevűm az mi kegyelmes urunk ő nagysága méltóságos személye eleibe, ő nagysága megolvasván, sokat kivonva maga kezével benne, feljül az levél hátára ezt irta: »Bethelent adhassauk, abban már módunk nincsen, mert mások lévén vérek hozzá, már azoknak conferáltuk…« …”

A pereskedés eredménye: a birtok felosztása

Hosszas pereskedés után, 1678. július 25-én Apafi a várat összes tartozékaival együtt Bethlen Farkasnak, Gergely udvarhelyi-fogarasi kapitánynak és Elek belső-szolnoki és Fehér megyei főispánnak adta vissza, akik 1679. szeptember 24-én osztották fel egymás között a birtokot, és ekkor:

„…az várban juta Bethlen Farkas Uramnak az várkapun bémenő, a Szamos felől való palota három házzal és egy bottal együtt, az alatta lévő minden épületekkel, az végiben lévő nagy pincével úgy, hogy ha mit ő kegyelme azon házak felett akar építeni, szabados legyen. Bethlen Gergely Uramnak ugyanazon várba juta az napkelet felől három új ház és egyetmást tartó hely, az kerek bástyával együtt, azon új házak alatt való pincék, az alatta való épületek és az kerek bástya alatt való casamaták; szabadságában légyen ő kegyelmének az kapu felett való soron az templomig építtetni, mind alól és feljül. Elek uramnak juta azon várban az csűres kert felől való három bolt az kis kertben lévő erkéllyel együtt, egy ház a kígyós bástyával együtt és ugyan az kis kertből a mely szegletbástyába mennek, azon bástya; az boltpincék, az kígyós bástya alatt való casamata és az a rend épület, az hol az konyha vagyon; az szegletbástya alatt szalonnásház, az kígyós bástya felett való nyáriházzal. Szabadságában légyen ő kegyelmének, ha mit azokon akar építeni. A konyhán pedig szabad légyen mindenik úr számára főzetni, az sütőházban is a szerint süttetni, míg mást építtet az két úr…”

Továbbá, a dokumentumokból még az is kitűnik, hogy felosztásra került még:

„…az várban lévő lövőszerszámok, ahhoz való municiók, főző réz kondérok, borhűtők, dobok…, és más gazdasági felszerelések…”.

Amit erről az egykori várról még tudni kell

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt 1703-ban német őrség volt a várban, és hol a labancok, hol a kurucok birtokolták. Ez utóbbiak fel is gyújtották, 1707-ben pedig a császáriak lerombolták.

A lerombolt vár köveit a lakosság széthordta építkezéseihez, és ma már nyomait sem lehet megtalálni.

A településen két Bethlen-féle kastély áll. Az egyik 17. századi építkezésre utaló sarokbástyákkal, a másik pedig 18. századi homlokzattal és erkéllyel.

Feltehetően ennek az utóbbi kastélynak az építkezéséhez használták fel a bethleni vár köveit.

Amint azt már röviden említettük, a 15. századi református templomban van eltemetve a fejedelem megsértésének vádjával halálra ítélt és a bethleni várban 1674. december 13-án kivégzett Bánffy Dénes.

Demján László műemlékvédő építész hozzászólása:

Tobzódik egy erdélyi kistelepülés a ránk hagyott főúri kastélyok és udvarházak sokaságától. Bethlen, ez a Szamos és Melles-pataka alkotta homokhát a Bethleneké. Ide épült a zavaros történelemben rég eltűnt családi váracska, amelyért vérre menő harcok, tragédiák és öröklések zajos eseményei történtek. Köveiből és faragott ornamentikájából jutott az örökösök újkori kúriái számára. 

A helység legimpozánsabb családi fészke az empire erkélyes mai agrárlíceum „L” alakú emeletes épülete. 

Gróf Bethlen András barokkos épülete már az első színes katonai térképen is látható. Bethlen Pál hajdani főispán egy régebbi családi kastély átépítésével kialakított eklektikus, kissé historizáló épületegyüttese talán a leghivalkodóbb. Kőkerítése nyugati falain túl terülhetett el az eredeti családi vár. Ma a polgármesteri hivatal székel az épületben. 

Érdekességként meg kell említenünk, hogy annak idején a kastélyparkban épített, bálozásokkor csodaként körülállt tavának messze híres vízi játékait a marosvásárhelyi Bodor Péter székely ezermester készítette. A harmadik, sarokbástyás várkastélyt 1570-ben még jegyezték, mára hűlt helye sincs.

A hajdani főispán és az Erdélyi Református Egyház főgondnokának, Bethlen Béla fenséges kastélyának csak az árnyéka látható, a fogyatékosok államosítás utáni odatelepítése miatt.

Hát ennyit ér a mi történelmünk, hiába tobzódik egy kistelepülés a ránk hagyott főúri kastélyok és udvarházak sokaságától.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek. Az illusztrációkat Demján László műemlékvédő építész saját gyűjteményéből küldte el a szerzőnek.