Marosvásárhelyen a Postaréten tartottak megemlékezést márciust 10-én, a székely szabadság napján. Azonban a 2012 óta minden évben megszervezett eseményen az idén csupán 200-250 ember gyűlt össze, a legoptimistább számítások szerint is. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is beszédek hangzottak el a Székely vértanúk emlékművénél, illetve Izsák Balázs idén is felolvasta a petíciót, amelyet az összegyűlt emberek három „Igen!” felkiáltással fogadtak el. Ezt követően a járdán levonultak a prefektúra épülete elé, ahol a petíció írott változatát átadták a kormány megbízottjának.
Az eseményen jelen volt a Katalán Nemzetgyűlés egyik képviselője, a Baszk Nemzeti Párt egyik tagja, illetve Szilézia is képviselve volt. A jelen lévő baszk szenátor a baszk nemzeti párt nevében gratulált a székely szabadság napja alkalmából, továbbá kiemelte, hogy a földrajzi távolság ellenére sok közös vonás van a két nemzetben, ugyanis mind a baszk, mind a székely nép szülőföldje kulturális sziget, vélekedett. Továbbá beszélt a történelmi igazságtalanságokról, amelyek a két népet érték, és amelyek miatt egyre nagyobb lett a kétségbeesés. A szenátor egy Reményik-versből is idézte a zsebben ökölbe szoruló kéz metaforáját, amely akár arra is utalhatott, hogy az agressziótól sem riadnak vissza.
A Katalán Nemzetgyűlés képviselője beszédében kiemelte, hogy mind a székelyekben, mind a katalánokban benne van a szabadság szeretete. Arról is beszélt, hogy azok az államok, amelyekben élnek, nem törődnek ezekkel a nemzetiségi csoportokkal, sőt egyenesen arra törekednek, hogy hátrányos helyzetben legyenek. A katalán képviselő azt is elmondta, hogy a madridi kormány bevetette ellenük a magyar kormány által is alkalmazott Pegasus kémszoftvert, emiatt pedig a spanyol igazságszolgáltatás nem lépett fel.
A sziléziai képviselő arról szólt az összegyűlt embereknek, hogy Európának vannak olyan régiói, amelyek átélték a határok változását, a történelmi igazságtalanságok sora megfosztotta őket a méltóságuktól, vagyonuktól és nem egy esetben az életüktől is. Ezen népek sorsáról messze döntöttek, és azt mondták nekik, hogy rosszkor voltak rossz helyen, pedig akik békében akarnak élni, azok soha nincsenek rossz helyen, fogalmazott a képviselő, aki azt is hozzátette, hogy meglátása szerint eljön majd az autonómia ideje, még akkor is, ha ma sötét felhők lebegnek Európa fölött. Véleménye szerint ezekben az időkben Európának újra kell gondolnia önmagát, és új normákat kell felállítania, hogy létrejöhessen az erős, szolidáris „autonóm régiók Európája”.
Az eseményen személyesen nem tudott részt venni Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke, azonban levelet küldött, amit a színpadon felolvastak. A politikus arról írt, hogy a balliberális politikai vezetés egész Európát kiszolgáltatottá tette, és hogy szükség van a változásra és egy nemzetek Európájára.
A marosvásárhelyi székely szabadság napi megemlékezésre levelet küldött Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének főtanácsadója, illetve Kolcsár Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő is, akik üdvözölték az összegyűlteket, és támogatásukról biztosították őket.
Az összegyűlt emberek ezután átvonultak a járdán a Postarétről a prefektúra elé, ahol átadták a petíciót a kormánymegbízottnak. A petícióról a szervezők elmondták, hogy az nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, az ország alkotmányát. Kérték továbbá, hogy Bukarest támogassa az SZNT múlt héten benyújtott, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, bizonyítva, hogy elkötelezett az európai értékek mellett.
A felvonulás kapcsán Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy fogalmazott, hogy azzal, hogy a járdára kényszerítették őket, megsértették a szólásszabadság jogát, ami miatt pert fognak indítani a városvezetés ellen. Az SZNT elnöke az alacsony résztvevőszám kapcsán elmondta, hogy neki nem célja és nincs is felhatalmazása arra, hogy annak a közösségnek az aktív részvételét bírálja, amelynek az érdekeit a Székely Nemzeti Tanács képviseli, ezzel együtt beismerte, hogy jobb lett volna, többen vesznek részt, de – elmondása szerint – ha kell, három embernek is felolvassa a kiáltványt, és velük vonul a prefektúra elé.
(Fotó: Nagy Tibor)
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a félelemmel és a közönnyel magyarázta, hogy kevesen vettek részt a megmozduláson. Meglátása szerint az emberek elveszítették a hitüket és a motivációjukat az ügyeik sikerességében, illetve félnek is az esetleges következményektől. Véleménye szerint ez a politikai vezetés munkásságának eredménye, ezért is kellene megbuktatni a jelenlegi vezetést. Azt látjuk, hogy recseg-ropog a politikum és a 35 év alatt felépített politikai intézmények, ennek hatására jelenhetnek meg olyan önjelölt messiások, mint Călin Georgescu, fogalmazott Tőkés László, aki azt is hozzátette, hogy szaván kell fogni mind a román kormányt, mind az Európai Uniót, hiszen a nemzeti kisebbségek kapcsán nem tartották be az ígéreteiket.
Részt vett a székely szabadság napi eseményen Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke is, aki lapunknak kiemelte, hogy konfliktusmentesen zajlott le a rendezvény, továbbá hangsúlyozta, hogy a régiók elismerésén túl fontos lenne fókuszálni azon elemekre, amelyek hozzájárulnak az önrendelkezési harchoz, mint például a helyi termékek választása, a helyi termelők támogatása és a jövedelemadó 3,5%-ának felajánlása civil szervezeteknek.
Ott volt a magyarországi szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom több képviselője is, akik a koszorúzáson is részt vettek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
