Legyen a család mindennapjainak része a sport!

A családnak kell elsőként jó példát mutatnia a fiataloknak, hogy a mozgás és sport az életük természetes részévé váljon – fejtették ki a meghívott szakemberek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen február 11-én. A kolozsvári eseményen Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, Szabó Péter Zsolt, a BBTE oktatója és Kádár Zoltán sportújságíró a sport pedagógiai lehetőségeit vizsgálta meg. 

A sport nem csupán mozgás, hanem hatékony nevelési eszköz is, amely hozzájárul a gyermekek testi, érzelmi és értelmi fejlődéséhez. Egészségtudatosságra nevel, erősíti a kitartást, a fegyelmet és a felelősségvállalást, miközben a közösségi élmények révén fejleszti a szociális készségeket. A versenyhelyzetek és a csapatmunka által a gyerekek megtanulják kezelni a sikert és a kudarcot, miközben a sportszerűség szellemében erkölcsi tartást is tanulnak. A témával kapcsolatban dr. Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, jogász, közgazdász, diplomata, az MCC munkatársa, dr. Szabó Péter Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, atlétika szakos tanára, a Sport Up egyesület vezetője, valamint Kádár Zoltán marosvásárhelyi sportújság-író és műsorvezető osztotta meg gondolatait.

Az élet is taníthat, de a sport hatékonyabb

Az esemény meghívottai egyetértettek abban, hogy a sport szerves része kultúránknak, az életünk minden színterének. Gór-Nagy Miklós szerint nem választható el sem az egészségügytől, sem az oktatástól. Nevelési eszközként pedig nemcsak a fizikum fejlesztésére alkalmas, hanem az önfegyelmet és a közösségi érzést is erősíti. Szabó Péter Zsolt hozzátette: ma már státuszjelkép a fizikai egészség. Úgy véli, fontos, hogy a szülők már egészen fiatal kortól úgy neveljék a gyerekeket, hogy a mindennapok természetes része legyen a mozgás.

De hol kezdődik ennek a kultúrának a kiépítése? Gór-Nagy Miklós szerint a példamutatás a kulcs: ha a gyermek azt látja, hogy a család mindennapjainak része a sport, akkor sokkal könnyebb tudatosan felépíteni benne az egészséges életmód iránti elkötelezettséget. Szülőként és edzőként is azt tapasztalta, hogy a sport számos olyan készséget fejleszt – például az önreflexiót és a segítségnyújtás képességét –, amelyek az élet más területein is hasznosak. „Az élet is megtaníthat ezekre a képességekre, de sokkal hatékonyabb lehet a sport” – tette hozzá a szakember.

„Soha nem késő elkezdeni a sportolást, és a szülőknek kell elsőként példát mutatniuk a családban” – jelentette ki Szabó Péter. Elmondta, a Sport Up programjain a szülőket is bátorítják arra, hogy mozogjanak, amíg gyerekük edzésen van, így nemcsak jó példát mutatnak, hanem ők maguk is aktívan tölthetik el idejüket. Az oktató úgy véli, közös úszással, kirándulással vagy egyszerű sétával is el lehet indulni ezen az úton, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a túlzott szülői elvárások, az iskolán kívüli tevékenységek sokasága, az élsportra való nevelés túl korai kezdése a kiégés veszélyével járhat. 

Verseny vagy játék – hol az egészséges határ?

A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a versengés milyen szerepet játszik a sportban. Kádár Zoltán felvetette, hogy ma már az 5-6 éves gyerekek is versenyhelyzetbe kerülnek, de egyre gyakoribb jelenség, hogy nem számolják az eredményeket, minden résztvevő díjazásban részesül. Felmerült a kérdés, hogy hol van az egészséges egyensúly a verseny és a játék között.

Szabó Péter szerint minél később kerülnek a gyerekek szigorú versenyhelyzetbe, annál jobb. Fontos, hogy a sport gyermekkorban elsősorban az örömről szóljon, és ne a teljesítménykényszerről. „Nem zárhatjuk ki a versengést, de nem is foghatjuk fel tragédiaként, ha valaki nem nyer” – hangsúlyozta. Gór-Nagy Miklós hozzátette, hogy a szülők sokszor nagyobb hangsúlyt fektetnek az eredményekre, mint maguk a gyerekek, ilyen helyzetekben pedig a fiatalok sérülnek a leginkább. Úgy látja, „a versenyszellem megvan a gyerekekben is, de felnőttként olyan egészséges környezetet kell teremteni számukra, ahol inkább ennek az örömét tapasztalják meg”.

Hogyan lehet hosszú távon megtartani a fiatalokat a sportban?

A sportpályafutás és az oktatás összeegyeztetése mindig nagy kihívás. Szabó Péter szerint a szülőknek fontos szerepük van abban, hogy támogassák gyermeküket a sportolásban, főleg a középiskolai és egyetemi időszakban. Van, amikor a szülő jobban szeretné, hogy a gyereke részt vegyen egyes sportágakban, mint maga a gyerek. Észre kell venni a gyereket, felmérni, milyen személyisége van, és úgy segíteni a választását, hogy a kiszemelt sportág pozitív hatással legyen a fejlődésére” – osztotta meg észrevételét a pedagógus. 

Gór-Nagy Miklós szerint többféle sport űzése, az univerzális technikák elsajátítása biztosabb út a sikerhez, mint a korai specializáció vagy a fiatalokra helyezett nyomás. „Minél több sportban vesz részt, annál biztosabb, hogy majd egyben kiváló lesz” – fejtette ki, hangsúlyozva az edző és a tudatosság tehetséggondozásban betöltött szerepét. „A sportnak kell megteremtenie azt az érzést, hogy ezt nem érdemes abbahagyni. Közösségi érzést, szórakozást kell adnia” – tette hozzá. 

A világbajnok vízilabdázó szerint a magyar sport ugyan igyekszik vigyázni a tehetségekre, de a 18 éves kor körüli lemorzsolódás még mindig jelentős probléma. Az egyik megoldás lehet az egyetemi sport támogatása, ami segíthet abban, hogy a fiatalok az oktatás mellett is aktívak maradjanak. Példaként említette az amerikai egyetemeket, ahol a sport az oktatás szerves része, hazai terepen pedig jó kezdeményezésnek tartja a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség tevékenységét.

A sport jövőjét és a technológiai fejlesztéseket illetően a beszélgetés résztvevői leszögezték: az új találmányok, módszerek, kellékek mindig is hatással voltak a sportra, de legalább a világcsúcsoknál jó lenne feltüntetni az eredmények megszerzésének körülményeit. Gór-Nagy Miklós szerint a sportnak kell hogy legyen egy egészséges önvédelmi mechanizmusa, hogy az innovációkat a sport lényegének meghazudtolása nélkül lehessen kihasználni.

„A Mathias Corvinus Collegiumban a szellemi táplálék mellett különösen nagy hangsúlyt kap a közösségépítés, valamint a fiatalok fizikai jólléte is. Ezek elérésére kiváló eszköz a sport, ezért is része például az Egyetemi program tevékenységeinek a közös mozgás, kikapcsolódás. A Középiskolás programban is épültek már a sport és mozgás tematikájára képzések, táborok, az általános iskolások pedig számos közösségi programon tapasztalhatják meg a mozgás örömét” – idézte fel Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Hozzátette, az MCC-s programok a tanulás mellett a diákok személyiségének fejlődését és mentális egészségét is szem előtt tartják.

Az MCC következő rendezvényeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy honlapján értesülhetnek az érdeklődők.