*Fotó: Nagy Tibor
Milvus-projekt a környezetbarát energiamegújításért
A szélerőműparkok komoly veszélyt jelenthetnek a madarakra, még inkább a denevérekre, de a napelemparkok is kárt tehetnek az élővilágban. Az energiaválságra megoldást kínáló klímacélok megvalósításakor éppen ezért nem szabad megfeledkezni a természet védelméről. E két fontos terület összehangolására összpontosít a RENBAL – A megújuló energia és a természet egyensúlyban című projekt, amelynek koordinátora a marosvásárhelyi Milvus Csoport – Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A kezdeményezés részleteit április 30-i, csütörtöki sajtótájékoztatójukon ismertették az illetékesek: Papp Tamás biológus, az egyesület ügyvezető igazgatója és Papp Judit projektmenedzser.
– Mindannyian tudjuk, hogy a Föld klímaválságban van, és ha nem sikerül ezt a problémát mérsékelni, akkor nagyon súlyos gondokkal kell majd szembenéznie az emberiségnek. Emiatt mi, civil szervezetek üdvözöljük az Európai Unió azon kezdeményezéseit, amelyek a megújuló energiaforrások telepítését segítik elő, ugyanis véleményünk szerint ezek jelentősen hozzájárulnak a klímaválság megoldásához. Egy ilyen kezdeményezés az unió részéről a RED III irányelv, amely azt szorgalmazza, hogy minden uniós ország jelöljön ki a megújuló energia gyorsítására olyan területeket, amelyek úgy működnek, mint egy ipari park, tehát gyakorlatilag az a befektető, aki ezeken a kijelölt területeken szélerőmű- vagy napelemparkot akar létrehozni, nem kell átmenjen egy-két évig is elhúzódó procedúrákon. Meggyőződésünk, hogy Romániában van elég olyan terület, ahol ezeket az úgynevezett gyorsítási zónákat el lehet úgy helyezni, hogy a természet ne sérüljön – mondta Papp Tamás. A szakértő egy hasonlattal érzékeltette annak a mentalitásnak a helytelenségét, amely ez utóbbi szempontot figyelmen kívül hagyja.
– Ha úgy tekintünk a Földre, mint egy többféle betegséggel küzdő páciensre, akkor orvosilag nem lenne helyénvaló, ha például úgy kezelnénk a szívproblémáját, hogy a mellékhatásokkal annyira elsúlyosbítjuk a vesebetegségét, hogy abba belehal. Ugyanez érvényes a klíma és a biodiverzitás problémájára is. Nem próbálhatjuk úgy megoldani az előbbit, hogy közben az utóbbiban akár visszafordíthatatlan kárt teszünk. Ezért a jelenlegi projektet megvalósító három civil szervezetnek – a Milvus mellett a WWF-Romániának és a Romániai Madártani Egyesületnek – az a célja, hogy segítse a hatóságokat, az illetékes minisztériumokat abban, hogy a természetnek minél kevésbé ártóan jelöljék ki ezeket a megújulóenergia-gyorsító területeket – összegzett Papp Tamás.
Ökológiai térkép no-go zónákkal
A konkrét cselekvési tervet Papp Judit projektmenedzser körvonalazta.
– A cél érdekében a projektben részt vevő három civil szervezet összerakja az összes adatbázisát, az összes tudományos kutatás eredményét, amit felhalmozott az évek alatt. Az adatok segítségével összeállítunk egy olyan digitális ökológiai érzékenységi térképet, amely külön a szél- és külön a napenergiára három kategóriájú területet foglal magába: azokat a no-go területeket, amelyeken semmiképpen sem szabad ilyen jellegű fejlesztéseket véghezvinni; a direktíva célját képező gyorsító területeket, amelyekre egyszerűsített procedúrával lehet napelem- vagy szélerőműparkokat építeni; valamint a köztes zónákat, ahova az eddig is érvényben lévő törvénykezésnek megfelelően, az összes szükséges engedély beszerzése után lehet építkezni. Ezt a térképet átadjuk a környezetvédelmi hatóságoknak, továbbá kilenc regionális képzést fogunk tartani, amelyeken elmagyarázzuk a térképek használatát. Emellett egy javaslatcsomagot is összeállítunk, amely a környezeti hatások csökkentését célozza meg. Az elkészült térkép alapján két mintaterületet jelölünk ki a gyorsító területek közül, egyet a szél- és egyet a napenergiára, és ott részletesebb terepkutatást végzünk, amellyel validáljuk a térképet. Az akcióinkba a helyi közösségeket is bevonjuk, az ilyen létesítmények megvalósításánál ugyanis nagyon fontos a nagymértékű elfogadás a lakosság részéről. Ennek érdekében egy szociokutatást is végzünk, amelynek során minden helyi értéket, turisztikai, illetve kulturális szempontot figyelembe veszünk. A hatékonyság érdekében a projektnek egy érdekképviseleti része is lesz: megpróbáljuk egy asztalhoz ültetni az érintett minisztériumokat, nemcsak az energetikai, hanem a környezetvédelmi, valamint a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési szaktárcát is, és átadjuk nekik az általunk elkészített eszközöket, illetve javaslatcsomagokat. Szeretnénk különböző szakágazati párbeszédeket is elindítani, amelyekbe például a befektetőknek hitelt adó banki szektorból is bevonnánk képviselőket, és nekik is átadnánk ezeket a csomagokat.
A projekt szemléletformáló komponenséről Fekete Zsuzsánna kommunikációs felelős beszélt:
– Fontos célunk, hogy a nagyközönséggel is megértessük, hogy mi nem ellenezzük a szélerőmű-, illetve a napelemparkok létesítését, sőt támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket, ha a természet védelmét, a biodiverzitást számításba véve valósulnak meg.
A Milvus Csoport által koordinált projekt a Civic Engagement program keretében született meg, amelyet a Svájci Hozzájárulás támogat az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése érdekében.
