2022. szeptember 24., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Vörös Zászló íves hasábjait vagy hasábos íveit böngészgetem, midőn szembe tűnik egy közönséges, egyszerű, nem hivalkodó, szerény fekete keretben gubbasztó gyászjelentés.

Munkám során épp az 1988. esztendőnél kotorászok. A Vörös Zászló íves hasábjait vagy hasábos íveit böngészgetem, midőn szembe tűnik egy közönséges, egyszerű, nem hivalkodó, szerény fekete keretben gubbasztó gyászjelentés, még pontosabban három részvétnyilvánítás: a tg.-mureşi, akkor ugyanis már áprilistól tilos a sajtóban a helységneveket magyarul használni, a nemzeti színház (leánynevén Állami Székely Színház) munkaközössége, az ugyancsak turgumurgui bőr- és kesztyűgyár (leánynevén Petőfi Sándor) és a Prodcomplex vállalat dolgozói sajnálattal értesültek, hogy elhunyt Nicolae Vereş egykori első titkár. A bőrgyáriak teljesen szokatlan módon azt írják – őszinteségünkben nincs okunk kételkedni –: „emberséges tevékenysége, a vállalatunk iránt tanúsított felejthetetlen segítőkészsége” a gyárat sok nehézségen lendítette át; a színháziak művészetpártolására emlékeztetnek, a Prodcomplex pártbizottsága, szakszervezeti vezetői és a munkástanács pedig vállalja az apróhirdetést, ui. alá is írják a részvétnyilvánítást.

Kérdésünk: mikor is hunyt el pontosan N. Vereş, ha az említett gyászkeretes szövegek a lap július 27-i számában, egy csöndes évközi szerdán láttak napvilágot?

A dolog érdekessége, hogy semmilyen más gyászjelentés, hivatalos párt- vagy állami kommüniké, bánatos álszent szontyolódás nem jelent meg a lapban. Márpedig akkoriban a Vörös Zászló, a diktatúra utolsó előtti esztendejében hű tükörmása volt a román Steaua Roşiénak, olyformán, mint manapság a Duna tévé az MTV 1-2 híradójának.

Ennyire elsüllyesztették azt, aki fontos párt- és állami hivatalokat töltött be és még Maros megye hasznára is volt, ebben különbözött elődeitől és az éppen uralkodó Ungur utódtól, Igreţ elvtársaktól.

Tudatos volt a kishír-akció? Ennyit engedélyezett a személyi kultusz és a tudatmosodás állampárt?

Ugyanabban a lapszámban teljes terjedelmében közölték, hogy az elnöki házaspár Tulcsa és Julcsa megyébe látogatott.

Igaz, a következő napokban hasonlóképpen nyilvánítják ki ragaszkodásukat az elhunythoz a kórházak és egyetemi klinikák.

Kérdésünk: mi történt akkoriban? Ki emlékszik erre? Ki meri vállalni a kortanú szerepét?

Kérdi az Időtár III. szerkesztője: