Idén tető alá kerül a koronkai Tholdalagi-kastély

Eddig a sürgősségi beavatkozásokat végezték el

A koronkai Tholdalagi-kastély helyzete folyamatosan foglalkoztatta a közvéleményt az elmúlt három évtizedben. Minden tereputunk alkalmával érdeklődtünk felőle, de igazán biztató híreket nem kaptunk. Most azonban a kastély ügye kimozdult a holtpontról, azonnali beavatkozás történik, hogy mentsék a még álló falakat. A felújítási tervről Takács Szabolcs polgármester számolt be lapunknak. 

Az omladozó, beszakadt tetejű kastély 2021 novemberében került a helyi önkormányzat tulajdonába. A hivatal elég nagy összeget, 100 ezer eurót fizetett az ingatlanért azzal a céllal, hogy az épületet a közösség javára felújítsák, s ismét a falu szimbólumává váljon.

– A kastélyon azonnali sürgősségi beavatkozások történtek, a falakat megtámasztották. Ugyancsak a sürgősségi beavatkozás során az épület körül egy betontámasztékot öntünk, ami összefogja a falakat. Örvendetes, hogy előrelépés történt. A felújítási terveken Ványolós Endre kolozsvári műépítész cége dolgozik, szakemberei elég jó ütemben haladnak. Ha lesz pályázati lehetőség a terv kivitelezésére, akkor élünk ezzel, ha nem, akkor lépésről lépésre haladva az önkormányzat vállalja a műemlék épület felújítását. Idén az azonnali beavatkozásra 500 ezer lejt különít el az önkormányzat a költségvetésből. Remélhetőleg rövid időn belül meglesznek a tervek. Nagyon szeretném, ha idén fedél alá kerülne az épület, mert így védve lenne, s jöhetnének a következő munkálatok. A felújítás során a kastély visszanyeri az eredeti állapotát, és a pályázati lehetőségek függvényében kap közösségi rendeltetést – tájékoztatott Takács Szabolcs, Koronka polgármestere. 

A megmaradt örökség páratlan érték

A kastély művészettörténeti vonatkozásairól a Kastély Erdélyben portálon olvashatunk. A koronkai Tholdalagi-kastély elődje egy 17. századi udvarház volt, amit az 1830-as években, gr. Tholdalagi (IV.) Ferenc idején jelentősen átalakítottak. A tervek szerint – melyeket Joseph Weixlbraun készített – egy sokkal nagyobb kastély készült volna el, amelynek a mai épület csupán egy része lett volna. A nagyszabású munkálatok azonban a pénzhiány miatt soha nem valósultak meg. Az elkészült épület arányos méreteivel, közel szimmetrikus alaprajzával és visszafogott díszítésével a klasszicista kastélyépítészet szép példája. A földszintes kastélynak U alaprajza van. Két oldalszárnya között egy háromárkádos, hangsúlyos központi épületrész emelkedik. Ez a központi épületrész, magasított attikafalazatával, kazettás kiképzésével és három árkádjával, diadalívszerűen magaslik ki a főhomlokzat tengelyében. Míg a két szélső vakárkádban egy-egy kis méretű, egyenes záródású ablak nyílik, addig a központi, nagyobb méretű árkád egy dongaboltozatos kocsiáthajtót foglal magába.

A kastély szobáit valamikor igényes barokk és empire stílusú bútorok, értékes tükrök, csillárok, szőnyegek és festmények díszítették. A családi arcképcsarnok két legjelentősebb képe Tholdalagi (II.) Mihály diplomata és felesége, gelencei Mihálcz Erzsébet egész alakos képmása, amelyek a 17. századi erdélyi festészet kiemelkedő példái. A portrékat jelenleg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban őrzik. A kastélyban a grófi házaspár lakosztályai mellett a gyermekek szobája, a vendégszobák, a nagy ebédlő, a nagy szalon, a pipázó, a könyvtár, a szobalányok szobája és a konyha kapott helyet. A helyiségek között gangok (folyosók) biztosították az átjárást. A jobb oldali szárny alatt dongaboltozatos pince húzódott.

A kastélyt egykor díszes park vette körül, amelyben lombhullató fákkal beültetett ligetek, egy mesterséges halastó és egy kerti pavilon is helyet kapott. A parkon keresztül óriási fákkal szegélyezett szekérút vezetett egészen Marosvásárhely határáig. A tájképi kert tervezőjének Bodor Pétert tartják, aki a 19. század első felében a család kertésze volt. Tholdalagi Róza a koronkai kastélyparkról is említést tesz emlékírásában: „A háztartás nem volt akkora, mint nagyapámnál (Tholdalagi Zsigmondnál, Nyárádszentbenedeken), viszont finomabb, elegánsabb. […] Pompás volt az a park! Ma is látom, ma is érzem a meleg, magnólia- és daturaillattól fülledt nyári estéket. Sehol másutt nem láttam annyi magnóliát, nem hallottam annyi csalogányt csattogni, mint ott.” Czjzek Éva, Tholdalagi (IV.) László és Bethlen Sarolta lánya pedig így emlékezett a kertre egy 2000-ben közölt interjúban: „Nem tudom, a park pontosan mekkora lehetett, de ha valaki a főútról betért hozzánk, még fél órát kocsikázhatott, amíg a házhoz ért.”

A Tholdalagi család meghatározó szerepet töltött be Koronka és Marosvásárhely történetében. A koronkai kastély könyvtárát Erdély egyik legnagyobb könyvtáraként tartották számon, a marosvásárhelyi nemesek is gyakran látogatták. A könyvtárban közel tízezer kötetet, köztük ősnyomtatványokat, Corvinákat és könyvritkaságokat őriztek. Anyagából 1944-ben megközelítőleg 2300 kötetet sikerült megmenteni, ezek egy része a marosvásárhelyi Teleki Tékába került. A könyvtár megmentésében nagy szerepet játszott Sényi László író. Emellett a kastély egykori vendégkönyve is fennmaradt, amit a Tholdalagi család Budapesten élő leszármazottai őriznek – áll a Kastélyok Erdélyben oldalán.