Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Március óta tart a krízishelyzet, a szükségállapot és a veszélyhelyzet idején a gazdaság leállt, a vendéglátóipari egységek bezártak, majd félgőzzel kezdtek üzemelni. A rendezvények elmaradtak, kisebb lett az átlagfogyasztás. A mezőbándi Pig Band sertésfarm előtti, irodának átalakított konténerben Szabó Jánostól, a farm társtulajdonosától arról érdeklődtünk, mennyire befolyásolta a sertéshús piacát a járványhelyzet, illetve hogyan lehet ilyenkor eladni a hízókat.
– Nagy nehézségeket, kihívást jelentett ez a krízis. Lecsökkent a kereslet, az ár. A kettő együtt elég veszélyes a termelőkre nézve. Akinek nincs kocája, minimum 100 lejt bukik egy disznón, akinek van, nullában jön ki. Aki nagyon jól dolgozik, van egy kis jövedelme is.
– Amikor a kereslet csökkenéséről beszélünk, a hízók eladásáról van szó?
– Igen, a sertésfarm végtermékéről.
– Hány százalékot esett vissza az eladás?
– Április-májusban 50 százalékkal, júniusban nőtt a kereslet, akkor 30 százalékos volt a kiesés, most, júliusban pedig 20 százalékos, azonban az eladási ár 30 százalékkal csökkent. Nálunk.
– A kiesés azért következett be, mert nem működnek a vendéglátóipari egységek, bezártak a vendéglők?
– Igen. És az emberek is jobban odafigyelnek, hogy mennyi élelmiszert pazarolnak, dobnak el.
– Hol értékesítik, hol van piaca a Bándon és Kapuson tartott sertéseknek?
– Maros és Beszterce megyében. Ezelőtt Bukarestben és Fehér megyében is volt. Ezek azért estek ki, mert a felvásárolók közelebb is kapnak sertést. A bukarestiek a déli megyékben. Oda nehezebben jut el az import. De Maros megyében „hamar” itt van például a magyar importhús. A behozott hús a hazai piacon 60-70 százalékban van jelen.
– Mi, Maros megyeiek hol tudunk helyi sertéshúst vásárolni?
– A Kauflandban van bukaresti vágóhídról származó hús, a Selgrosban nincs, a Metróban spanyol disznó van. Mi a Petry cégnek adunk 200-300-at, a Ponderosának, azaz a Palas-láncnak szintén 200-300 disznót szállítunk hetente, Beszterce megyébe 400-at visznek el hetente. A besztercei vágóhídnak Maros megyében is vannak üzletei.
– Élősúlyban mennyibe kerül a sertés?
– Két hete élősúlyban 5,60 lej volt kilogrammja, a múlt héten 30-40 banival visszaesett. Tehát két hete egy 100 kg-os sertésért 560 lejt fizettek, a múlt héten már csak 530-at.
– Hogyan lehet kihozni a költségeket?
– Nagyon jól kell termelni. Először is anyaállataink, kocáink kell legyenek, s nagyszámú malacot kell leválasztani, olyan hibridekkel kell dolgozni, amelyek súlygyarapodása nagy, és egy kiló hús eléréséhez alacsony a takarmányfogyasztás. Olyan az etetési rendszerünk, hogy drága ugyan, de spórolni lehet vele. Olyan melléktermékeket haszálunk az etetésben, mint a kenyérgyárakban megmaradt kenyér vagy a tejfeldolgozóból származó savó.
– Egy kg sertéshús előállításához mennyi takarmány szükséges?
– Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a költség 70-75 százaléka a takarmány volt, most visszaesett 60 százalékra, más költségek nőttek meg. Például a fizetések, amelyek folyamatosan nőnek, drágák a védőoltások, ott vannak a kamatok stb. Mostanra javult a takarmányhasznosítás, régen négy kg takarmányból egy kg húst lehetett előállítani, most a takarmánymennyiséget 2,5 kg alá kell szorítani, hogy ne legyen veszteség.
– Mekkora az állomány?
– A bándi farmon kocákkal együtt 11 ezer egyedünk van, a kapusi farmon ugyanennyi kocákkal, malacokkal, hízókkal együtt.
– Mekkora mezőgazdasági terület szükséges ahhoz, hogy egy ekkora állományt el lehessen látni?
– Körülbel 850 hektárt dolgozunk meg, de 1000 hektárra lenne szükség.
– Nagyon sok szó esik arról, hogy a helyi termelőket támogatni kell. Valóban támogatják a farmereket?
– Igen, szó esik arról, hogy a hazai termelés a fogyasztás 30-35 százalékát adja, s milyen jó lenne farmokat létesíteni. Csak azt nem mondják, hogy egy új farmon egy kocahely 4500-4800 euróba kerül, s amikor ezt megvalósítottad, „ontják” a nyugat-európai olcsó húst, amit nem tudnak ott eladni, s ami minőségileg nem olyan, mint az általunk termelt. Mert a mienk jóízű. Tudni kell, hogy a következő évtizedekben Délkelet-Ázsiában lesz nagy kereslet a disznóhús iránt, ezért oda kell hatnunk, hogy mi szolgáltassuk nekik a húst, ne Brazília vagy Észak-Amerika.
– Említette, hogy a romániai piacon található hús egyharmada hazai.
– Igen, de a hazai farmok 80 százaléka is külföldi kézben van. Van egy nagy kínai csoport, Temes, Arad és Krassó-Szörény megyében vannak farmjaik, 50 ezer kocával rendelkeznek. Ez a cég tulajdonképpen a régi Comtim. Van egy dán csoport, 16 ezer kocájuk van, s vannak német meg holland cégek is. A sertéspestis előtt 130 ezer, most 100 ezer koca van országszerte. Összehasonlításként: Hollandiának 850 ezer van. A hazai termelésben a fejlődés csak úgy biztosított, ha folyamatosan jó tenyészállatokat vásárolunk. Nekünk angol, PIC-genetikájú állományunk van. Tenyészállatokat Németországból, kanokat Kanadából hozunk. Utóbbiakat repülővel szállítják Frankfurtig, onnan speciális légszűrős kocsikkal Romániába.
– S ha már a farm előtti téren felállított konténerben beszélgetünk, mondjuk el, miért nem közelíthető meg a farm, de még ennek irodája sem?
– A sertéspestis nagy veszélyt jelent a farmok állományára. Romániában az afrikai pestis miatt két év alatt 30-35 farm ment tönkre. A koronavírus-járvány előtt az állam rövid idő alatt kárpótolta ezeknek a farmoknak a tulajdonosait, ha be tudták bizonyítani, hogy betartották a pestisjárvány elleni szabályokat. Mi is ezért ülünk ebben a kabinban, mert betartjuk a járványügyi intézkedéseket, a farmra nem léphet be senki. Az alkalmazottak is tetőtől talpig lefürdenek, nem hoznak sertésterméket a farmra, mi adunk nekik tízórait. Nagyon elszaporodtak a vaddisznók, ők hordozzák a kórt. Magunkra vagyunk hagyva, nem segít senki. A vaddisznóállomány a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozik, míg mi a mezőgazdasági minisztériumhoz. Addig, amíg a vaddisznók ügyének kezelése nem kerül a mezőgazdasághoz, hogy a mezőgazdasági miniszter megszabja, mennyivel kell csökkenteni a populációt, hogy helyreálljon az egyensúly, nem javul a helyzet. Most a vaddisznóállomány tíz-, sőt hússzorosa az optimálisnak. Szálteleken 40 hektár kukoricásunk van, amiből 5-6 hektárt kitúrtak a vaddisznók. Kénytelenek vagyunk villanypásztort szerelni, hogy megvédjük a termést. Az is gond, hogy ha a búzatáblában elhull a vaddisznó, a kombájn felveheti, s a fertőzés bekerülhet a búzába. Ezért legkevesebb két hó-
napot kell tartani a gabonát, hogy a vírus elpusztuljon. Visszatérve, Maros megyében még nem volt nagy probléma a sertéspestis tekintetében, de ez nem azt jelenti, hogy nem lesz. Sajnos, erről sokat beszélnek, keveset tesznek.
– Ha a pestis bekerül a farmra, mi történhet?
– Megöli az állományt. Hetente 4-5 próbát küldünk (technológiailag) elhullt disznókból, ezenkívül a vágóhídon is ellenőrzik a szerveket. A sertéspestist lehetetlen eltussolni!
– A kapusi farmon tűz pusztított, az állatok bennégtek.
– Volt egy nagy balesetünk. Tervezési hibából rövidzárlat keletkezett, és fél órán belül leégett a kocaistálló. Benneégtek a kocák, 1500 malac, a kár 2 millió 300 ezer euró, amiből 500 ezret a biztosítótól visszakaptunk, a többi a mi kárunk.
– Hogy lehetett átvészelni ezt az óriási kárt?
– Szerencsére volt 600 kis kocánk, vettünk még Németországból, s ahogy a hízóistállók ürültek, négy hízóteremből fiaztatót alakítottunk ki. Azonnal elkezdtük a megtermékenyítést, és ezáltal fél évvel lerövidítettük a kiesést. Gyakorlatilag csak három hónap kiesésünk volt. Az épület tönkrement, a fémszerkezet százszázalékosan, a betonrészek 30 százalékban. Sokat segített a bándi farm, a bank is, mert gyorsan kaptunk egy egymillió lejes hitelt, és sok-sok munkát fektettünk be – tájékoztatott Szabó János, a mezőbándi és a kapusi farm társtulajdonosa.
Ezután sokkal jobban fogok értékelni egy-egy szelet karajt, hiszen a boltban kapható húst sok tudással, komoly technológiával, szakértelemmel és főleg sok munkával állítják elő.