Hunyadi László Petőfi-domborműve Kínában

Sokszor jelezhettük az eltelt években, hogy Marosvásárhely művészeti életének korelnöke, a szobrász Hunyadi László művészetének kitartó híve és népszerűsítője, a Petőfi-kutatásban is jeleskedő Tarjányi József újabb Hunyadi-alkotás avatását szorgalmazta a világ valamelyik szegletében. Szép törekvésének legfrissebb eredményéről a napokban érkezett levélben tudósítja a Hunyadi művészházaspárt. Engedelmükkel idézünk ma részleteket a magyar kulturális értékőrzés Burgenlandban élő jeles szereplőjének soraiból.

„Örömmel jelentem, az elmúlt péntek délután óta Hunyadi László Petőfi-domborműve díszíti Bai Mang szabadságharcos mártír, a Szabadság, szerelem fordítójának emlékművét.

Nagyszabású, megható szobor/emlékműavató ünnepséget szerveztek Xiangshanban, ahol a járás vezető elnök asszonya mellett a shanghaji magyar konzul is beszédet mondott. Az avatási ceremónia után egy Ginkgo biloba emlékfa ültetésére is sor került. A helyiek örömmel értesültek tőlem, hogy a félegyházi Petőfi-házban is van egy Ginkgo biloba fa, talán már Petőfi Sándor is megsimogatta a törzsét.

Az ünnepségen részt vett a debreceni alpolgármester három kollégájával, akik tőlem tudták meg, hogy a Petőfi-dombormű Hunyadi László munkája.

Hálásan köszönöm, hogy  Laci alkotását elvihettem Kínába.”

És néhány részlet Tarjányi József ünnepi beszédéből:

„Tisztelt Li Xiangdong asszony, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A selyemút nyugati végéről, Magyarországról érkeztem Önökhöz, hogy a mai csodálatos napon együtt ünnepelhessük a két költőóriás, Bai Mang, ahogyan önök nevezik, Yin Fu és Petőfi Sándor közös emlékművének felavatását.

Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt állhatok Önök előtt, és közösen ünnepelhetjük Petőfi Sándor domborművének felavatását.(…) Városom Kiskunfélegyháza, melyet a forradalmár költő Petőfi Sándor szülővárosának vallott. Az iskoláinkban tanultaknak köszönhetően évtizedek múltán még ma is fejből tudjuk a költő hazafias, szerelmes és tájleíró verseit.

Ki volt Petőfi Sándor? 1823-ban született, mindössze 26 évet élt, az osztrák elnyomók elleni szabadságharcban, a segesvári csatában tűnt el. Rövid élete alatt 855 verset írt. Halála után rövid idővel szinte minden európai nyelven olvashatók voltak költeményei.

Petőfi hite az emberi szabadságban és az igazság erejében olyan értékeket képvisel, amelyek összekötik a magyar és a kínai népet. (…) A Szabadság, szerelem című versének kínai fordítását az itt jelen levők jól ismerik! Ezt a verset 58 nyelvre fordították le, milliók tanulják és olvassák, Petőfi személyében ma is a szabadság szerelmesét tisztelik. Költészete tananyag a kínai középiskolákban. Az elmúlt százötven év alatt több mint 450 helyen állítottak köztéri szobrot a költőnek, és 155 domborművel díszített emléktábla tiszteleg az emléke előtt.

A Kárpát-medencén kívül az ő szobra előtt emlékeznek március 15-én, az 1848-as forradalom kitörésének napján a helyi magyarok Quitóban, Equador fővárosában, Weimarban, Bécsben, Kijevben, Pekingben, Sanghajban, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Nagy örömünkre szolgált, hogy 2016-ban sikerült a pekingi Lu Szün Irodalmi Múzeum budapesti kiállítását városunkba is elhozni. Néhány évvel később megismerhettem Li Zhen urat, a magyar kultúra lovagját. Félegyházán bemutattuk Petőfi Sándor kínaira fordított szerelmes verseinek kötetét. Ő az első műfordító, aki nem német, angol, francia vagy orosz, hanem magyar nyelvről ültette át Petőfi gondolatait kínai nyelvre.

Régi tervünk volt, hogy a félegyházi „Petőfi-műfordítók sétányán” egy kínai műfordítónak is emléket állítsunk. Li Zhen úr segítségével Yin Fúra esett a választásunk, aki mindössze 21 évesen áldozta életét hazájáért.

A Yin Fu (Bai Mang) domborműves emlékoszlop avatására magas rangú vendégek, Xing Menjung, Wu Jiawei és Gao Shuming urak érkeztek Ningbóból és Xiangshan megyéből. 

Az avatást követően megtekintették a Petőfi-emlékházban rendezett Yin Fu-kiállítást, melyen kínai nyelvű Petőfi-kötetek is bemutatásra kerültek.

Petőfi Sándor Kiskunfélegyházán írta a Szülőföldemen című versét, melynek első versszakát márványtáblák örökítik meg magyar, angol, német és francia nyelven a Petőfi-emlékház udvari falán.

Az elmúlt év december 31-én avattuk fel a kínai nyelvű táblát, Li Zhen úr személyes ajándékát. A most itt Xiangshanban felavatásra kerülő emlékművön látható Petőfi-dombormű a marosvásárhelyi Hunyadi László, Magyar Örökség díjas, Kiskunfélegyháza Petőfi-emlékérmével kitüntetett szobrászművész alkotása.

Hosszú lenne felsorolni Magyarország közterein, Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovákiában, az Egyesült Államokban (Bostonban), Argentínában, Mongóliában, Norvégiában látható Petőfi-alkotásait. (…)

Petőfi domborműve ezentúl nemcsak egy műalkotás lesz, hanem egy üzenet: hogy a költészet, a szabadság eszméje és a nemzetek közötti párbeszéd mindig aktuális és mindig fontos.

Köszönöm, hogy Petőfit, a magyar szívek költőjét, mostantól Kína földjén is otthon érezhetjük.”

Levele kiegészítéseként Tarjányi József Hunyadi László köztéri műveinek helyszínét, avatásuk időpontját tartalmazó kimutatást is csatolt a tudósításához. Hosszú a lista, ezúttal csak a számadatokra szorítkozunk. A világ 14 országában 82 Hunyadi-mű áll köztereken, szabadtéren, közintézmények falán. A legtöbb Magyarországon (51) és Romániában (10), de van Argentínában, Ausztriában, Horvátországban, Kínában, Lengyelországban, Mongóliában, Oroszországban, Svédországban, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Remények szerint a lista tovább bővíthető.