Gyermekünnep Marosvásárhelyen

Játékok, dalok, mesék derűs kavalkádja

Az aprónép színes, zenés szigetévé változott június elsején a marosvásárhelyi vár és az Ariel színház udvara. A nap ünnepeltjei ügyességi játékokból, koncertekből, báb- és egyéb előadásokból válogathattak, de akár a reggeltől estig tartó rendezvények mindenikébe is belekóstolhattak, ha a velük tartó felnőttek bírták energiával, a kicsiknél ugyanis ez aligha volt kérdés.

Csütörtök délelőtt sokan az Alma együttes koncertjére érkeztek a várba, ahol a Maros Megyei Tanfelügyelőség szervezőcsapata is megannyi mókalehetőséggel készült. A 

„totyogó” korosztálynak és nagyobb lurkóknak felállított akadálypályák, megannyi kézműves „pont”, csapatjátékok, vonatozó mesehősök és még sok egyéb izgalom várta a léggömbkapu körül vagy attól éppenséggel jókora távolságra nyüzsgő gyermeksereget. A fűbe terített játékkínálat mellett a megyeszékhelyi óvodák pannói vonzhatták a legkisebbek szüleit, a szépséghiba itt mindössze annyi volt, hogy bár a tanintézetek neve többnyire kétnyelvűen szerepelt, a részletesebb ismertetést tartalmazó táblákon magyar szöveget nem lehetett találni. Ez azonban a gyermeksereget és a velük együtt kikapcsolódó felnőtteket szemmel láthatóan nem zavarta, főleg mert fél 11 körül a nagyon várt Alma együttes is színpadra lépett, és megkezdődhetett az igazi gyerekbuli. 

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szervezte várbeli program a Pro Folk Dance Egyesület – Maros Művészegyüttes román nyelvű előadásával folytatódott, ezt követően az Actus Dramaticus Egyesület interaktív román gyermekműsorát lehetett megnézni, majd koreográfia szakos hallgatók kedveskedtek táncprodukcióval kicsiknek és nagyoknak. A rendezvények időpontja – akárcsak vasárnap – most is okozott némi tanácstalanságot a szülők körében, a városvezetés ugyanis 10 órától hirdette meg az Alma együttes koncertjét, a csapat honlapján azonban 11 óra volt feltüntetve. Az igazság ez esetben is félúton volt.

Családias hangulat az Ariel udvarán

Az Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház törzsközönsége számára lassan hagyománnyá válik, hogy június első délelőttjét vagy délutánját a Nyomda utcai épület udvarán nyíló mesevásárban töltse. Az Ariel színház és a Pro-Kaart Egyesület szervezte ünnepi együttléten ezúttal is zsúfolásig telt a családias tér, ahol festett gumikerekes akadálypálya, célbadobós játék, rajzoló-színező-, fotó- és mesesarok, valamint arcfestés várt egyebek mellett a betérőkre. A társulat bábművészei felváltva meséltek hallgatóságuknak, illetve felügyeltek, segítettek az ügyességi játékokon. 

A zenei élményt délelőtt és a délután első óráiban a tavaly alakult Péterke és a fityingek zenekar – Cseke Péter, az együttes névadója, Dull János és Király István – biztosította, a későbbiekben pedig Bertóti Johanna Világvégi kopár fa című koncertjére volt hivatalos a mesevásár népe. A kiemelt programpontok között szerepelt ugyanakkor az Ariel magyar társulatának előadása, A csizmás kandúr, a román társulattól pedig a Capra cu trei iezi (A három kecskegida) című mesejáték. A rendezvény újdonságának számított a Teleki Téka szervezte könyvkészítő műhely, amelybe a déli órákban várták a gyermekeket. 

Az este 7 óráig tartó mesevásáron számos könyvkiadó gyermekeknek és tizenéveseknek szóló felhozatalából lehetett válogatni, ugyanakkor idén a korábbi éveknél nagyobb hangsúlyt kaptak a társasjátékok is. A tulajdonképpeni vásárra a következő lapszámunkban térünk vissza. 

Gyermeknapon az állatkert is ünnepi programokkal – zenélő karavánnal, az O lume minunată (Egy csodálatos világ) című gyermekkoncerttel és oroszlánkölyök-szülinapozással – várta a kis és nagyobb látogatókat. A Somostetőre ezen a napon a Panov megállóból félóránként induló buszjárat könnyítette meg a feljutást. 

A gyermeknapi hangulat tehát átjárta a várost, mindössze a főtéri gépkocsiforgalom emlékeztetett arra, hogy június első napja nem mindenkinek pihenőidő. Pedig, ha a városvezetés legalább a délelőtti órákban lezárta volna a központot – ahogy arra már sokszor volt példa –, bicikliző, rollerező vagy éppen krétavárost rajzoló, vidám lurkócsapatok vehették volna birtokba a Rózsák terét is, jelezve, hogy ez a nap valóban nem a hétköznapok rohanásáról és zajáról, hanem a felnövő és felnőttnemzedékek békés, szabad együttlétéről szól.