2025. október 10., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

*Fotó: A Closius Hiemesch Giesel-ház (Forrás: Wikipedia)



Anyai Nagymamám édesapja Giesel Edmund volt, akinek a felmenőit még Mária Terézia telepítette Brassóba. A Fekete templom egyik sarkához közel laktak mint patríciusok – a 16. századi ház ma is megvan, egy ún. hármas ház egyike, belül reneszánsz falreskók díszítik – ma a Humanitas Könyvesbolt működik benne.

Giesel Edmund felesége Wachner Luiza volt, egy szászrégeni, szintén patrícius család lánya. Szászrégenben két patrícius szász család volt, akik a tutajjal való kereskedelmet biztosították a Maroson, le Aradig, stb.: a Wachnerek és a Wermescherek. Az öreg Wachner házát Fekete Kutyának nevezte a szászrégeni polgárság, mivel naponként sétáltatta nagy fekete kutyáját a városban.

Anyai Nagymamám, született Giesel Margit mesélte, hogy amikor már mind a négy testvér – Edmund (Ede), Emma, Margit (Nagymamám) és Lili is – nagyocska lett, a család elhatározta, hogy meglátogatják gyerekestől az édesanya, Wachner Luiza rokonait Segesváron.

És most következik a szinte hihetetlen sztori: mi is történt ott a XX. század elején (Nagymama 1907-ben született) a két család között, Segesváron!

Szóval: a négy gyerek a felnőttek között téblábolva, hol németül, hol meg magyarul beszélt egymással, vidáman ugratva egymást.

A ház ura kezdte gyanakvóan figyelni őket, majd amikor újra magyarul incselkedtek egymással a vendég apróságok, felszökött az asztal mellől, és hangosan a következőket mondta szászul: többet itt magyar szót ne halljak!

Erre az echt német Giesel Edmund – aki házassága előtt Budapesten maszkmesterként működött az akkori főváros egyik kulturális intézményénél (opera, színház), szintén felpattant ülőhelyéről, mondván: Akkor, auf wiedersehen, kedves rokon, a lábunkat mi ide többé be nem tesszük, és az elképedt társaság előtt távozott családjával együtt.

De se nem Brassóba, se nem Szászrégenbe nem mentek, hanem Parajdra költöztek, be a székelyek közé, ahol Giesel dédapám megnyitotta a vidék első úri női szalonját.

Később Nagymamám megismerte Fülöp Ferencet, és hozzá is ment feleségül. Azt a Fülöp Ferencet, aki utrechti református teológiai utánképzés után lett a Bekecsalja esperese, mindössze 36 évesen.

Hát ezen eseménynek is köszönhetően lettem én is magyarrá. 

A család ezen ágáról még többet később.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató