Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-03-10 14:55:27
Objektív okokból a magányosok közössége nem tarthatta meg a hagyományos farsangi bált. Mécs Lászlónak A kirándulás elmaradt című verse jutott eszembe. Mint ahogy a vers kicsengése sem volt szomorú, úgy a februári klubnapokon is tovább pezsgett az élet. Olyan vendégek látogattak el hozzánk, akik nívós előadásokkal szórakoztattak minket.
Buksa Éva Mária magyar szakos tanárnőnek a Mikes Kelemenről tartott előadása tanulságos és egyúttal szívet melengető volt.
Megelevenedett előttünk a száműzetésben élő magyarok küzdelmes élete. Ráhangolódtunk Mikes Kelemen lelkivilágára, melyben a fejedelemhez való hűség és a szülőföld iránti ragaszkodás között viaskodott, és amelyből megszülettek az irodalmi értékű mikesi levelek. Ízelítőt kaptunk a török világ jellegzetességeiről és arról a küzdelemről, ahogyan a magyarok kis csoportja igyekezett beilleszkedni a nagy török tengerbe. Az előadó részleteket olvasott fel az általa írt történelmi darabból, A szabadság szerelmeseiből, amelyért EMKE-díjat kapott.
Nagyon megörvendtünk Illyés Claudia könyvtárosnőnek, akinek az a jó ötlete támadt, hogy a „szépkorúakat” is avassa be a modern technika vívmányaiba, vagyis ismerkedjünk meg a számítógép titkaival, és ne az unokákat kérleljük, mert nekik úgysincs idejük.
Szövérfi István nyugalmazott református lelkész a Zsoltár vigasztaló szavait hozta el hozzánk, és megörvendeztetett néhány szép verssel, amelyeket megható őszinteséggel tolmácsolt.
Tóth Árpád Lélektől lélekig című versében talán arra akart biztatni, hogy a lelkek között lévő „jeges űrt” próbáljuk szeretettel feloldani. A magányosoknak erre van a legnagyobb szükségük, és ez a közösség, amelyet Kopacz Imola pszichológus már 23 éve vezet, éppen ezt a célt szolgálja.
Radványi Hajnal