2022. december 2., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Kecskés Lajos lelkipásztort

Nemzeti ünnepünk alkalmából nyolc erdélyi közéleti személyiségnek adományozott rangos állami kitüntetést Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A kitüntetéseket szeptember 13-án Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán Tóth László főkonzul adta át a díjazottaknak. Kecskés Lajos nyugalmazott unitárius lelkipásztornak Magyar Arany Érdemkeresztet adományoztak, amelyet a romániai kommunista diktatúra idején nyújtott odaadó lelkipásztori szolgálata, majd a rendszerváltás utáni lelki és szellemi megújulást elősegítő kezdeményezései elismeréseként érdemelt ki. 


Szellemisége, lelkisége – a jézusi alázat 

A kitüntetett Kecskés Lajos 1928-ben született Ravában. Negyvenegy éves lelkészi szolgálatából három évtizedet a romániai kommunista diktatúra idején teljesített, abban a korban, amikor a magyar gyülekezetek folyamatos kifosztásnak és megfélemlítésnek voltak kitéve. 

Tanulmányait a Székelykeresztúri Unitárius Kollégiumban 1940–1948 között végezte, édesapja és bátyja a II. világháborúban halt hősi halált. Özvegyen maradt édesanyját a kommunisták kuláklistára tették és kifosztották, neki pedig megtiltották az orvosi tanulmányok megkezdését. 

Teológiai tanulmányait 1954–58 között végezte, ezt megelőzően tanítóként, majd könyvelőként dolgozott, és két év munkaszolgálatot teljesített. Végzős teológiai hallgatóként és gyakorló segédlelkészként az 1956. évi magyar forradalom idején az Erdélyre is kiterjedő lelkesedést, majd a kegyetlen megtorlást is átélte. Hitének sziklakeménysége és szerelmének tiszta tüze még a halálfélelmet is le tudta győzni. Jegyese, Nyitrai Gyöngyvér Berta szülei – akik az első unitárius lelkészházaspárok közé tartoztak –, politikai foglyokként a kommunista börtönökben szenvedtek, amikor ők házasságra léptek.

Lelkészi szolgálatának első állomása Jobbágyfalva és Nyárádszereda volt (1958–1969 között), ahol a közösségépítés mellett felvállalta, hogy a kommunista börtönből szabaduló családtagoknak találkozási helyet biztosítson, s reményt adjon az újrakezdéshez.

Harminc éven át, 1969–1999 között a mezőségi Szabédon folytatta és teljesítette ki lelkészi szolgálatát. Hívő, de pragmatikus emberként, a gyülekezet lelki-szellemi megerősödésével párhuzamosan a falusi életkörülmények folyamatos javításán is dolgozott. Nevéhez fűződik a mezőségi sártenger felszámolása, melyet járdaépítésekkel valósított meg. Hite nemcsak beszédében, prédikációiban, hanem cselekedeteiben is megnyilvánult. Lelkiségének, szellemiségének jellemzője a jézusi alázat megélése volt és maradt.

Folyamatos önképzése és szellemi igényessége mellett kétkezi munkát is végzett. Szorgalmával, kitartásával és ismereteinek folyamatos bővítésével a gazdálkodó emberek példaképévé vált. 

1990-ben, Farkas Ernő magyartanárral együttműködve útjára indították a Szabédi László-emlékünnepséget, melynek a gyülekezettel egyetemben – nyugalomba vonulásáig – rendszeresen házigazdája volt. 


Virágok virága

Kérdésünkre, hogy mit jelent számára ez a kitüntetés, mely életpályájának megkoronázása, Kecskés Lajos tiszteletes úr elmondta: 

– Két dolgot jelent számomra. Elsősorban csendes, hivalkodásmentes, tiszta örömöt jelent, amely eltölti egész lényemet, amikor ezt a szép kitüntetést megtekintem vagy a kezembe veszem. Másodsorban az elköteleződést jelenti, melyet teljesítenünk kell szent eszményeink szolgálatáért, drága értékeink védelméért és gyarapításáért halálunk órájáig – fogalmazott Kecskés Lajos tiszteletes úr, majd hozzátette: 

– Soha nem kaptam dicséretet senkitől, de vallom annak igazát, amit másodikos elemista koromban szülőfalum papjától tanultam. Ez így hangzik: Ne dicsérd magadat, tégy bármi jót, szépet, nem virág, de dudva ez az öndicséret. Dicsérjenek mások, ha méltó vagy arra, így lesz a dudvából virágok virága! 

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának Facebook-oldala