Egyeseket zavar a zöld
74 éves szovátai lakos vagyok. Sajnos itt is vannak olyanok, akiknek szúrja a szemét a város területén a zöld fa, nem csak Marosvásárhelyen.
74 éves szovátai lakos vagyok. Sajnos itt is vannak olyanok, akiknek szúrja a szemét a város területén a zöld fa, nem csak Marosvásárhelyen.
Az Eminescu negyedben lakunk, a tömbházunk a Géra utcára néz. 1981-ben vásároltunk az akkori erdészeti hivataltól fenyőcsemetéket, amiből a férjem egy sövénykertet alakított ki az ablakunk előtt az út felőli részen. Ezt gondozta, öntözte, nyírta. Hátgerinc-sérvvel volt operálva, ezt követően másnak fizettünk az élő sövény nyírásáért.
Ez a sövénykert nagy szolgálatot tett nekünk, sok port kifogott, és bizonyos mértékben hangszigetelő is volt, hiszen egy buszmegálló volt a közelben. Ezt néhány fenyő ága meg is sínylette. A megállót elköltöztették, és néhány fenyőcsemetével ki is lehetett volna pótolni a foghíjas részt. De könnyebb volt 40 darab 2,5 méteres fenyőt kivágni, mint kipótolni. Ezt nem tudtuk megakadályozni, mert a földterület nem a mi tulajdonunk. Ráadásul nagyon sürgős volt valakinek, hogy legyen elintézve, mielőtt a kérelmem a polgármester úrhoz került volna. Ebben azt kértem, hogy akadályozza meg az élő sövény felszámolását.
Sajnos mi ketten idős emberek vagyunk. Magam egyedül, lakáson kívül nem tudok közlekedni, hiszen szív- és vérnyomásos beteg vagyok, ezenkívül epilepsziában is szenvedek. Semmi támogatást nem kapunk.
Elnézést, hogy felsorakoztattam a problémáimat, de azért írtam le mindezt, hogy tudják, itt is „zavarja” egyeseket a zöld fa látványa a városban. Az, hogy az erdőket meggyérítették, kiirtják, nagy haszonnal jár valakiknek, de hogy a fenyő élő sövény kiirtása kinek okoz örömöt, nem tudom.
Páll Anna, Szováta