Cicák a lakásban

Ember és állat harmóniája

A lakásban tartott macskák védve vannak a szabadban rájuk leselkedő veszélyektől, azonban az elszigetelt, ingerszegény környezet unalmassá válhat számukra, ami egy idő után stressz forrása lehet, és játékból akár unaloműzőként a lakásban nevelt dísznövényeket is megkóstolhatják, amelyek esetenként mérgezők lehetnek. Ezért így tavasz kezdetén nem árt feleleveníteni egyes dísznövényeknek az állatok egészségére ártalmas hatását.

A lakásban tartott macskák is ki lehetnek téve a fertőző betegségeknek, amiket akár a gazdi is (pl. lábbelijén) hazavihet. Ezért a benti életmódot folytató macskákat is javasolt beoltani, és háromhavonta féregteleníteni. Minden macska más-más szinten, de sok törődést és foglalkozást igényel. Ha az igényeik nincsenek kielégítve, a stressz viselkedészavarok kialakulásához vezethet. Olyankor többet nyávognak, megváltozik az étvágyuk, hiperaktívak, agresszívek vagy éppen félősebbek lesznek, elveszíthetik a szobatisztaságukat. De lehetnek komplexebb kórképek is, mint a pszichogén szőrhiány vagy az ún. idiopatikus hólyaggyulladás. Akárcsak az embereknél, a macskáknál is vannak stresszre kevésbé, illetve érzékenyebb egyedek. Ezért lehetőleg minél természetesebb körülményeket kell biztosítani számukra. Érdemes magasra helyezett búvóhelyeket készíteni, ahonnan jól beláthatják a környezetet, ideális lehet egy széles, napos fekvésű ablakból való kilátás. Magasan fekvő lakások esetében azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy az állat nem tud kiesni. A különböző macskajátékok, kaparófák, mászókák is a cicák természetes játékigényeit igyekeznek kielégíteni. A cicák kényesek a tisztaságra, ezért az alomtálakat ajánlott minél távolabb helyezni az ételtől és víztől, és rendszeresen tisztítani.

Vannak olyan dísznövények, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak, és mind az állatnak, mind az embernek egészségi problémát okozhatnak. Ezért a házi kedvenceket tartók tisztában kell legyenek a laká-sukat vagy kertjüket, udvarukat díszítő növények mérgező hatásával is. A kutyák ritkábban, a macskák azonban annál gyakrabban kóstolják meg akár a vázában lévő frissen kapott vagy szedett virágokat, amelyeket csábítónak és ízletesnek találnak. A mikulásvirág tejnedve mérgező, a bőrön irritációt okoz, lenyelése hányáshoz vezethet, a mérgező angyaltrombita virágjainak a lenyelését is kerülni kell, mivel a színes virágok hallucinogéneket tartalmaznak, amik az emberekre és az állatokra nézve egyaránt ártalmasak, az aloe vera jótékony erejéről ismert, a kutyák és macskák számára azonban fokozottan mérgező lehet. Elfogyasztása hányást és hasmenést idézhet elő, illetve az állatok hangulata és vizeletük színe is megváltozik, reszketést lehet észlelni rajtuk, az amaryllis látványos szirmaival díszíti a lakást, azonban számos mérgező anyagot tartalmaz, ami káros az állatokra. A mérgezés gyakori tünetei a nyáladzás, hányás, hasmenés, étvágytalanság, letörtség és reszketés macskák és kutyák esetében egyaránt. A virághagyma még a szirmoknál és szárnál is mérgezőbb. A begóniában termelődő nedvek mérgező kristályokat tartalmaznak, az állatnak nyáladzást, nehéz nyelést, hasmenést és hányást okozhatnak. Habár a kevésbé mérgező fajok közé tartozik, és nem okoz hosszú távú károsodást, a gumói tartalmazzák a legnagyobb mennyiségű mérgező nedvet, így azt is érdemes az állatoktól távol tartani. A dísznövényként nevelt leander virágzatát a legmérgezőbb virágok között tartják számon. A mediterrán térségben őshonos leander minden része mérgező alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz. Fogyasztása heves hányást, hasmenést, fejfájást, szédülést okoz, ugyanakkor előfordulhatnak keringési zavarok is. A kerti szegfűt az enyhén mérgező növények közé sorolják. Hányást, hasmenést és erős nyáladzást okozhat. Az állatoknak azonban nem kell feltétlenül megrágniuk a szegfűt, hogy a méreganyag hasson rájuk – a virággal való érintkezés is gyulladásos bőrbetegséghez vezethet. A virág megrágása vagy lenyelése hányást, hasmenést, nyáladzást és étvágytalanságot okozhat. Az eukaliptusz is enyhén mérgező. Rágása vagy lenyelése hasmenést és hányingert okozhat, akárcsak a krizantém, melynek lenyelése hányást, hasmenést, nyáladzást és étvágytalanságot vált ki. A tulipán, akárcsak a nőszirom, fátyolvirág vagy papagájvirág enyhén mérgező, elfogyasztva hányást, hasmenést, nyáladzást és étvágytalanságot, esetenként támolygást okozhat. A kála szintén enyhén mérgező, megrágása száj- és torokirritációt okoz, de jelentkezhet a nyáladzás és a hányás is. A nárcisz közepesen mérgező. A virág elfogyasztása hányást, hasmenést, hidegrázást vagy izomrángást vált ki. A hortenzia hatására közepes–súlyos mérgezés történhet, lenyelése hányást, hasmenést, étvágytalanságot vagy ájulást okozhat. Mivel a hortenzia virága ciánt tartalmaz, nagyobb mennyiségben történő lenyelése nagyon veszélyes lehet. A szakirodalom szerint a liliom súlyosan mérgező. A virág megrágása vagy lenyelése, sőt a növény bármely része hányást, étvágytalanságot idézhet elő, és veseelégtelenséget okoz a cicáknál.

Ha mérgezés gyanúja áll fenn, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, azáltal talán még elkerülhető a nagyobb baj, ugyanis az első néhány percen vagy órán múlhat a házi kedvenc élete. Az állatok viselkedésével kapcsolatosan bármilyen gond merül fel, az állatorvos tanácsát kell kérni, ugyanis a megváltozott viselkedésformák, illetve betegségek tünetei nem mindig specifikusak, és a háttérben más, akár életet veszélyeztető kórképek is állhatnak.