Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-05-21 13:20:47
A polgári és a bűnügyi perben egyaránt bizonyos törvényes kötelességek megszegése esetében a bíróság pénzbírságot róhat ki a törvény által előírt körülmények között. Ezúttal a polgári perre jellemző bírósági pénzbüntetés eseteit fogjuk bemutatni, a folyó év február 15-én hatályba lépett Új polgári perrendtartási törvénykönyv fényében.
A polgári perrendtartási szabályok szerint az illetékes bíróság egy per esetében a következő szankciókat hozhatja:
1. 100 és 1000 lej közötti pénzbírság:
– nyilvánvalóan alaptalan kérések rosszhiszemű benyújtása
– egy bíró kizárását vagy peráthelyezést követő kérés rosszhiszemű benyújtása
– egy perbeli fél rosszhiszemű, hirdetés útján való idéztetése
– amikor a felperes annak ellenére, hogy kérését visszautasítják, rosszhiszemű biztosító intézkedéseket kérvényezett az alperes kárára
– az írás vagy aláírás rosszindulattal való vitatása
– valamelyik perbeli félnek a békéltetés előnyeivel kapcsolatos ülésszakon való meg nem jelenése
2. 50 és 700 lej közötti pénzbírság:
– a megidézett tanú hiánya a tárgyalásról, illetve a tárgyaláson jelen lévő tanúvallomás megtagadása (kivéve a kiskorú tanúkat)
– a bíróság által jóváhagyott tanú felhozatalának alapos indok nélküli mulasztása
– az ügyvéd vagy más felet képviselő személy hiánya, valamint ha ezek a törvényes vagy a bíróság által megszabott kötelességek megszegése, amennyiben ezek következtében a tárgyalás elhalasztódik
– a szakértő megbízásának megtagadása, a szakértői munkálat letételének, vagy a bíróság által kért tisztázások megtagadása a szakértő részéről
– a bírósági végrehajtáshoz szükséges támogatás megtagadása a rendőrségi közeg által
– a szakértői munkálat elvégzéséhez szükséges körülmények megteremtésének mellőzése egy jogi személy vezetője által, illetve a szakértői munkálat időben való elvégzésének megakadályozása bármilyen személy által
– egy okirat felmutatásának megtagadása azon személy részéről, akinek a birtokában van, amennyiben a tárgyalás ebből az okból elhalasztódott
– a bíróság által kért információk közlésének megtagadása bármelyik intézmény vagy hivatal részéről, amely azokkal adatbázisában rendelkezne, amennyiben a tárgyalás ebből az okból halasztódott el
– a tárgyalás vagy bírósági végrehajtás elhalasztásának előidézése a periratok kiközlésére felhatalmazott személyek által
– a bírók, szakértők, a periratok kiközlésére felhatalmazott személyek, illetve más bírósági alkalmazottak feladatának végzésében való bármilyen akadályozása.
A második csoportban felsorolt esetekben a felelős személyt nem kötelező megbüntetni, amennyiben megalapozott okokból feladatának végzésében akadályozva volt. Ugyanakkor a törvény szerint az a személy, aki a tárgyalás rendjét vagy alakszerűségét megzavarja, 100 és 1000 lej közötti bírsággal büntethető.
Másrészt pedig 100 és 1000 lejjel büntethető a bírósági végrehajtás bármilyen módon való megakadályozása. Ebben az esetben a végrehajtási bíróság elnöke szabja meg a bírságot, a bírósági végrehajtó kérésére.
Amennyiben az eddig felsorolt büntethető tettek a tárgyalás vagy bírósági végrehajtás elhalasztását okozták, az érdekelt személy kérésére a bíróság a hibás személyt kártérítésre kötelezheti.
A büntetések megszabását tartalmazó végzés végrehajtható. Amennyiben a megbüntetett személy nem volt jelen a bírság megállapításakor, a végzés ki lesz közölve.
Ezen végzés ellen az érdekelt személy újratárgyalási kérést nyújthat be, amiben a megállapított bírság vagy kártérítés törlését vagy lecsökkentését kérvényezheti.
Az újratárgyalási kérést az illető személy a büntetés megállapításától, illetve a végzés kiközlésétől számított 15 napon belül adhatja be.
Ahogy észlelhető, az új szabályozások csakis a bírságok határainak lényeges növelését vonják maguk után.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com