Bartha Béla: Ajtóm kitártam
Elhunyt barátom,
Szécsi András emlékére
Az ajtót végre kitártam az éjben.
Bent gyertyákat gyújtottam, vettem vodkát.
Szent, rögös székely lelke hadd örvendjen.
Vágtam a rúdról friss, füstölt szalonnát.
A szilvafák felől a jázminbokrokon
Októberi hűs szelek susmorálnak;
Megjöttél, testvér? Barátom-rokonom.
Vad felhőid abrosza asztalomnak.
Dalnak itt van a Cantata profana.
Kenyeret szelek árva bús szívemből.
Kancsóból árad dombok illata:
Csurran küküllőmenti hegyekből.
Mert csúf hideg lehet ott a föld alatt!
Melegítsen a nóta – s e pár falat!