2025. július 7., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Június 28-án, szerdán 19 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában és 29-én, csütörtökön szintén 19 órától Szovátán, a Domokos Kázmér Művelődési Otthonban az Udvari Kamaraszínház erdélyi turnéjának két állomásán bemutatja a Kié ez az ország? című előadást. 


Június 28-án, szerdán 19 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában és 29-én, csütörtökön szintén 19 órától Szovátán, a Domokos Kázmér Művelődési Otthonban az Udvari Kamaraszínház erdélyi turnéjának két állomásán bemutatja a Kié ez az ország? című előadást. Emellett még a Halottak napjától Virágvasárnapig című produkciójukat is láthatja a közönség. A marosvásárhelyi előadásra a belépés díjtalan. 
Az Udvari Kamaraszínház olyan műhelyszínház, amely a múlt eseményeit viszi színre. A társulat 2016-ban „A világ magyarságáért” elismerésben részesült. Vallják, hogy a történelem örök és kifogyhatatlan téma, ami hivatástudattal, hazaszeretettel és a nemzeti értékeink megőrzésébe vetett hittel párosulva igazán érdekes és izgalmas előadásokat tud létrehozni. 
Az elmúlt tizenhárom évben több mint százötven helyen léptek fel a Kárpát-medencében. A színházi munkák során, történészek segítségével olyan eseményeket elevenítenek fel a magyar történelemből, amelyek alkalmasak arra, hogy színpadra állítsák. A Kié ez az ország? című előadás történet az elszakadásról, egymásra találásról, szeretetről, asszimilációról, identitásvesztésről, erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Történik Budapesten és az elcsatolása óta jégbe fagyott Erdélyben. A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934 októberében indul Budapesten, azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon. Zentayné, az egykori Széplaky Vera, pályája csúcsán lévő, ünnepelt színésznő. Ő a Nagykörút csillaga.
A kisemmizett és kiűzött nincstelenek sorsával szembesülve, a színésznő váratlanul kijózanodik saját sikere szédítő mámorából. Hirtelen és nem remélten rémisztőnek tűnnek előtte az üresfejű vígjátékokban alakított, kiszá-míthatóan esendő nőcskék szerepeinek tucatjai, melyeknek sikerét, ismertségét köszönheti. Mindennap eszébe jut tőle erőszakkal elszakított, általa csak apró gyermekként ismert egyetlen fia. Kollégái megütközve érzékelik: az ünnepelt Verában az anya eltörölte a színésznőt! Messze a felhők felett, fenn a csúcson, útban a csillagok felé a díva megáll, majd megfordul. Visszaindul a rögös, keskeny ösvényen, zarándokúton a sártengerben úszó, sötét, mély völgybe, hátrahagyott gyermeke felé. Vera elhagyja a tegnap még számára is életet jelentő deszkákat.
A gyermek apja, Vera első férje az Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeként az első világháború végén szerzett sebeibe halt bele. A hősi halott szülei, rangon alulinak tartván megboldogult fiuk színésznővel kötött házasságát, a háborús hős apa temetése után a magára maradt özvegytől magukhoz veszik unokájukat, majd kiadják falura. Vera jelenlegi férje, Zentay Szabolcs, a magyar királyi elhárítás magas rangú tisztje kapcsolatai révén a gyermek nyomára jut. Érthető okokból, a fennálló háborús feszültségben, amely a jugoszláv király meggyilkolása után alakult ki, Szabolcs nem hagyhatja el az országot, így az asszony kénytelen egymaga indulni Erdélybe, gyermeke után.
Vera, akit tizenkét évvel a jelenleg tárgyalt események előtt, 1922-ben szó szerint a színpadról vett le Kolozsváron a román titkosrendőrség, és tett át a határon nyíltan vallott hazafias nézetei miatt, a román hivatalnokok nehezen áthatolható falába ütközik régen látott szülőföldjén. Miután az anya éppen átverekszi magát a gúnyos rosszindulat balkáni sovinizmussal szilárdra cementezett falán, és eléri, hogy végre láthassa rég nem látott fiát, a viszontlátás fojtogató öröme azonmód fullad bele a rázúduló felismerés csendjébe. Fiából, Széplaky Lászlóból Vasile Seplecanut neveltek. Vasile, az elhagyott László, akit egy román család nevelt természetesen jó románnak, dühvel és haraggal fogadja, majd porig alázza anyját.
A történet Észak-Erdély visszacsatolása után folytatódik, amikor is az államhatalom változik, de a küzdelem a lelkekért, a területért ugyanúgy folytatódik. Az egyik oldalon a magyar, tehát közép-európai civilizáció, amely vertikálisan szervezett, a másik oldalon a Balkán horizontálisan berendezett társadalma. Közöttük az emberek, mint megannyi törmelék egy rég elhagyott, önmagába omló, balkáni stószban, hol hangos és ostoba hivatalnokok, akarnokok tetszelegnek hol félisteni, hol atyavajdai pózban.

Advertisement

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató