Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-07-31 15:00:00
Míg a gépkocsi morogva szalad,
a hazai út, a kerék alatt
fölszól hozzája: – Mért ez idegen
köztünk? Lépted, a régi lépteden
most már nem talál? Én még itt vagyok.
Te is hiszed csak, nem lettél nagyobb.
Réten a füvek, a hegyoldalak
régi mosollyal felmosolyganak,
amint kinéz a kocsi ablakán.
S megdöbben. – Szívén jég vagy kő, talán
az a hártyányi réteg, melyen át
fagy a mosoly, míg áttöri magát?
Csak itt érzi, itt, egyebütt sehol.
S belül ez a hang, máshol ez se szól.
Csak itt. Lelkének cifra rongyait
vetné s mez nélkül állna újra itt.
És nem vetheti, ránőtt Nessus-ing.
Jellel megjelölt, s jelével a kínt
le nem vetheti. Áldott? Átkozott?
Idegen se, csak mássá változott.
Az erdő szava, homloka előtt,
azt kérdi: – Nőtt vagy elveszett erőd,
hogy csak eszed, s nem minden ideged
hallja hangom? Jaj, mit tettek veled?
Jaj, mit? Nincs az a rokoni meleg,
melyben ő is, a téli fergeteg
táncos testvér volt, hósziklás rokon,
és a kéklő fény a villámokon:
az ember is az élők közül egy,
s a Mindenségben több, se kevesebb
nem volt, mint – élők – a többiek mind,
az Idő igaz számlája szerint.
Az utcán por, s bent, árva udvaron
virág üdvözli, még nyílik vadon,
tüskés gyomok közt. Anyai kezek
ültették földbe. – Hazaérkezett!
Szellő és a por, amely száll vele
élő, ismerős ízzel van tele.
Áll a szülőhely fölött, hangtalan,
mint ki föld és ég közt, csak maga van.
Csaknem 60 éve, 1976. augusztus 6-án közölte az Utunk Horváth István Ég és föld között című vallomását. Ezzel az igével vágok neki 2025 augusztusa első sétájának. Kóboroljunk kissé, kedves Olvasóm!
Sűrű eső augusztusban jó mustot ád a hordóban.
Kanuty Rusiecki: Aratás ideje
A népi megfigyelés többnyire helyes, hiszen a szőlő édesedéséhez föltétlenül szükséges az augusztusi eső.
Amikor Augustus császárnak Kr. e. 7-ben az újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: saját felvett nevével jelölte meg a hónapot.
Az augustus szó voltaképpen az augur-ra vezethető vissza, vagyis a madárjósra (avi-ger), akinek jóslata szerencsét jelent. A császár példátlanul szerencsés pályafutására a szenátus a legszerencsésebb (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ahogy Caesar nevéből rangjelzés lett –
Kaiser, császár, cár –, úgy lett az Augustusból is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a sérthetetlen császári felség jelzőjéül használta az Augustus nevet, a császárnék pedig az Augusta nevet kezdték viselni – okít Supka Géza a Kalandozások a kalendáriumban… című munkájában.
Augusztus: tüzes ifjú lángszín ruhában, szárazságtűrő virágokkal ékesítve. A kánikulára utal másik megjelenítése: folyóból kilépő meztelen férfi, amint éppen iszik. Mezőgazdasági munkák szerint: arató, cséplő paraszt, hordót, sajtárt, prést javítgató vincellér. Jelképe, Démétér is karján kévével, kezében sarlóval. Kanuty Rusiecki (1800–1860) litván festő így festette meg az Aratás idejét.
Augusztus régi magyar nevei – kisasszony hava, szűz hava – utalnak a hónap asztrológiai jegyére és a nagy augusztusi Mária-ünnepre, Nagyboldogasszony napjára.
Augusztus elsejének pogány múltját kettős keresztény ünnep alapításával próbálta az egyház elfeledtetni. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásának emlékünnepe, a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasa szakadása. A Szentírásban foglaltak szerint Heródes Agrippa 42-ben idősebbik Jakabot lefejeztette, Pétert pedig börtönbe záratta, s ott nehéz vasban, szigorú őrizet alatt tartatta. Ám a következő éjjelen megjelent a börtönben az Úr angyala. Érintésére leestek Péter láncai, s az apostol az alvó őrök között észrevétlenül távozhatott. Mind Jakab kivégzése, mind Péter szökése húsvétkor történt, vagyis akkor, amikor a Szentföldön aratni kezdenek. Gyaníthatóan az aratás európai időpontja miatt tétette az egyház Jakab napját július 25-ére, Péter szabadulásának ünnepét pedig augusztus 1-jére. Ezen a napon szentelték föl a csoda emlékére emelt római San Pietro in Vincoli templomot.
Augusztus 4. már Domonkosé.
Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.
Domonkos napján ha esik,
A tél szárazsággal telik.
No, ez a népi regula viszont csak költemény.
Augusztus 5. eredetileg a római Sancta Maria Maggiore- bazilika fölszentelési évfordulója. A Batthyány-kódex naptára Havi Boldog Asszony néven emlegeti. E nap a bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé. Augusztus 6. az Úr színeváltozása – annak emlékezetére, hogy halála előtt Krisztus átváltozott. A Biblia szerint Krisztus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte őket a Tábor-hegyre, és szemük láttára átváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. És megjelent előttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számontartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem emlékezetére, ugyanis az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
Az Úr színeváltozása
a szőlőknek tarkulása.
Így a népi regula. Ennek megint van valós alapja. Napverte déli domboldalakon ekkor már tarkulni kezd a szőlő levele.
1978 óta a Békevilágtanács július 13-i moszkvai ülésszaka augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját a nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott harc világnapjává nyilvánította.
Augusztus 6-án, 1843-ban született a modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője, Heller Ágost. A matematika-fizika szakos tanárt 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét magyar és német nyelven. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg főművét, A physica története Aristoelestől Newtonig címmel, amely a Természettudományi Társulat pályázatán első díjat nyert. E mű a fizikai tudományok egészére – a csillagászat, geodézia, meteorológia és geofizika területére is – kiterjed. Újfajta szemlélet tükröződik benne: összekapcsolta a tudománytörténetet a társadalom- és filozófiatörténettel.
„…bent, árva udvaron virág üdvözli, még nyílik vadon…”
Ezen a napon, 1849-ben született Ditróban Csibi Lőrinc erdőmérnök, a fotogrammetria első hazai alkalmazója. A selmecbányai akadémia tanára egész életében a természethez közeli élet szépségeire nevelte diákjait. Ide másolom emlékezetére az Erdész himnusz kezdő versszakát:
Erdész vagyok, csöndes tanyám
Erdő mélyében áll,
Hová csak farkas és madár,
Szelíd kis őz talál.
Feledve rég a külvilág,
Csendes az életem (…)
Augusztus 7. Donát napja. Az állítólagos ókeresztény vértanú (†361) a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A kolozsvári Donát út felett egykor végig szőlősök húzódtak. Még az ókor végén a pogány Vinalia Rustica örökébe lépett.
Attribútuma a törött kehely. Hozzá villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak.
A szőlőkben szobrot állítottak neki; a templomok harangjait többnyire neki szentelték abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és a harang érce felfogja a mennykőcsapást – így ír Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban.
Ma más dörgéseket hallani keletről. Csak reméljük, hogy hozzánk csupán zaja, s nem a dörgés oka ér el.
Tank!
A vetésbe beletaposhatsz,
hiába hiszed, hogy nyomot hagysz,
addig élsz, míg a vetés vérzik,
míg az a seb föl-fölfakad:
halálod a kalász túléli,
benő a seb, benöveszti,
behegeszti a búzamag.
Az 1940. augusztus 7-én született Bella István A föld sebére versfohásza háromnegyed század távolából üzen a mának…
E nap, 1825-ben született a XIX. század kiemelkedő matematikus-csillagásza, Kondor Gusztáv is. Mérnöki tanulmányait megszakítva vett részt az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban. Számos csatában jeleskedett, Komáromban Klapka György tábornok seregében szolgált. Mivel a gellérthegyi csillagvizsgáló a harcok során megsérült, lebontották, és helyén katonai objektum létesült. Kondornak – a pesti egyetem csillagászprofesszorának – nem volt lehetősége, hogy gyakorló csillagászként dolgozhasson. Erről áttételesen ő maga így ír a Természettudományi Közlönyben 1869-ben A Merkúr átvonulása a nap korongja előtt című cikkében:
Merkúr az ismeretes bolygók közt legközelebb van a Naphoz, oly közel, hogy az erős fény az övét rendesen elhomályosítja. Még legnagyobb távolában is csak a Nap kelte előtt, vagy nyugta után észlelhető rövid ideig a láthatár közelében, úgy hogy Kopernikus, kire nézve e bolygót a Visztula gőzei födék el, panaszkodott, hogy sírba fog szállani a nélkül, hogy Merkúrt látta volna…
Annak reményében, hogy a háborúk tőlünk Merkúr-távolságban maradnak, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2025 augusztusának első napján