2022. augusztus 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A múlt héten dérrel-dúrral elindult az idei roncsautóprogram. Kiemelten nagy támogatást irányoztak elő a költségvetésben az elektromos és hibrid személygépkocsik vásárlásának ösztönzésére. Állítólag ettől zöldebb lesz a környezetünk. Vagy talán mégsem? Van olyan környezetvédelmi szervezet, amely azt állítja, hogy ettől bizony nem lesz kisebb az ökológiai lábnyomunk, sőt a felpörgetett termelés és a felhasználandó nyersanyagok – például az akkumulátorokhoz szükséges, a világban kevés helyen megtalálható lítium és kobalt – kitermelése, szállítása és feldolgozása további szén-dioxid-terhelést loccsant a nyakunkba. Ráadásul a hibrid autók egyáltalán nem annyira környezetbarát járművek, mint ahogy azt nekünk el akarják adni. Főleg a nem plug-in hibridek, amelyek külső töltési lehetőséggel rendelkeznek. Ezek elektromos módban akár 40-50 km-t is megtehetnek a gyártók adatai szerint, de téli körülmények között ez egyharmadával is csökkenhet. Hosszabb út megtételekor, amikor az elektromotor altatásba kerül a lemerült akku miatt, akár 1,5-2 literrel több üzemanyagot fogyasztanak, mint a hasonló kategóriájú nem hibridek. Mert cipelniük kell a 400-450 kg pluszsúlyt jelentő üres áramforrást is. Az ún. tiszta elektromos gépkocsikkal még több a gond. Mert tölteni kell. Gyakran. Nemcsak mifelénk nincs elég töltőállomás, a fejlettebb országokban is fejtörést okozhat, nem annyira a töltőállomások létesítése, mint a villamos hálózat fluktuáló leterhelése. Bár az európai villamosipari szövetség (Eurelectric) minap közzétett tanulmánya igyekszik megnyugtató jövőképet felvázolni. Állítása szerint az európai villamosenergia-hálózat megbirkózik az exponenciálisan növekvő terhelési igényekkel, de a szolgáltatás minőségével már gondok lehetnek, ha a városi közlekedésben az elektromos autók aránya megközelíti az 50 százalékot. Az energiaigény-csúcsok és a megnövekedett terhelés ellenőrizetlen feszültségingadozást idézhet elő. Jól tudjuk, ezt sem a háztartási gépeink, sem az életünk minden területén elburjánzott számítástechnikai eszközök nem szeretik. Hát még ha áramkiesések lesznek! Az elmúlt évek forró napjain volt már példa rá, amikor a légkondicionáló berendezések terhelését nem bírta a hálózat, és többórás áramkiesést kellett elszenvedjenek néhány amerikai nagyvárosban. Természetesen dolgoznak már az intelligens töltő-infrastruktúra létrehozásán. Előzetes számítások szerint az európai utakon 2035-re már több mint 130 millió elektromos jármű fog furikázni. Ezek kiszolgálására 65 millió töltő telepítését tervezik. Ennek pedig nem lesz kicsi az ökológiai lábnyoma. És a felhasználandó villamos áram előállításáról még nem is beszéltünk. Az erőművek környezetkárosító hatása sem elhanyagolható, még akkor sem, ha egyesek az atomerőműveket is a zöld kategóriába akarják sorolni. Hogy a kutatások, fejlesztések másfél-két évtizeden belül milyen megoldásokat eredményeznek, még nem tudható, de az biztos, hogy a jelenlegi erőltetett átállásnak már vannak nyertesei: az utóbbi évek mélypontjáról kikecmergő autógyárak, az árambizniszben utazó multik és a konjunktúralovag, populista politikusok. Mi, adófizetők pedig duplán megfizetjük ezt az úri huncutságot.