A marosvásárhelyi magyarokhoz!
Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen él az erdélyi magyarság legnagyobb magyar közössége. Ezt ma – a számunk csökkenése, az elvándorlás, a bizonytalanság évei ellenére is – még mindig le lehet írni. De csak akkor írhatjuk le holnap is, ha van bennünk akarat és kiállás.
2013. március 10-én, a székely szabadság napján megmozdult ez a közösség. Akkor sokan éreztük: hosszú hallgatás után újra van hangunk. A közösség ereje kiemelte az eseményt a korábbi rendezvények sorából, és lendületet adott a későbbi megmozdulásoknak is. A félelem és a dermedtség, amelyet az 1990 márciusában ellenünk szervezett magyarellenes erőszak és az azt követő megtorlások hagytak hátra, akkor megtört.
Ma ismét történelmi időben élünk. A nemzeti közösségek jogai nemcsak helyi, hanem európai kérdéssé váltak. A Székelyföld autonómiájának ügye nem elszigetelt követelés, hanem része annak az európai törekvésnek, amely a nemzeti régiók méltányos bánásmódját, megmaradását és fejlődését kívánja biztosítani.
Március tizedike nem csupán emlékezés. Tanúságtétel.
Emlékezzünk 1990. február 10-ére: gyertyával és könyvvel a kezünkben álltunk ki alapvető jogainkért. Az akkor felvonulók közül sokan már nincsenek közöttünk. De az a méltóság, az a polgári bátorság, amelyet ránk hagytak – Marosvásárhely erkölcsi öröksége –, kötelez bennünket.
Nem lehetünk közömbösek közösségünk jövője iránt. Nem lehetünk közömbösek, amikor jelképeink használata, nyelvünk érvényesülése, intézményeink biztonsága újra és újra vita tárgyává válik. A székely zászló nem provokáció, hanem identitásunk békés kifejezése. A kék és arany szín a megmaradás és az önrendelkezés igényének színe.
2026. március 10-én Székelyföld autonómiájáért tüntetünk. Az autonómia nem elszakadás, hanem jogi keret. Intézményi garancia arra, hogy szülőföldünkön megmaradhassunk, gyarapodhassunk, és felelősséget viselhessünk saját ügyeinkért, hogy a helyi adók szintjét mi határozzuk meg, és településeink fejlesztésére, a közösség gyarapítására költhessük el.
Kérünk minden marosvásárhelyi magyart: jöjjenek március tizedikén 16 órára a Székely vértanúk emlékművéhez. Hozzák magukkal családjukat, barátaikat, szomszédaikat. Legyen jelen az idősek tapasztalata, a középkorúak felelőssége és a fiatalok hite.
Mutassuk meg ismét – 1990. február 10-e méltóságával –, hogy jogainkról nem mondunk le. Békésen, fegyelmezetten, polgári öntudattal állunk ki közösségünk jövőjéért.
Marosvásárhely hangja számít. És ha megszólal, Európa is meghallja.
Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
