A kóladió hatóanyagai: teobromin, teofillin, koffein és származékuk, a diuretin

• 2025-07-23 15:00:00

• Veress László

A forgalomból kivont gyógyszeres hatóanyagok (5.)

A forgalomból véglegesen kivont gyógyszerek egykori széles körű használatáról emlékező sorozatunk remélhetőleg minden olvasót meggyőzött arról, hogy elődeink hittek a növényi eredetű anyagok gyógyító erejében, és tapasztalhattuk, hogy ez a bizalom gyakran megalapozott, hatásuk eredményes volt. Ugyanakkor a 19. századtól a vegyészek és a kutatók laboratóriumokban, gyárakban előállítható új és hatékony vegyületek, gyógyszerek létrehozásán fáradoztak, kísérleteztek sikeresen. Manapság már évente több ezer új szintetikus gyógyszer jelenik meg világszerte, és talán ugyanannyi kerül ki véglegesen a forgalomból.

A kóladió hatóanyagai, a teobromin, a teofillin és a koffein az úgynevezett xantinszármazékok csoportjába tartozó vegyületek, vizelethajtó hatásuk mellett központi idegrendszert izgató hatásuk is van, a következő megoszlásban: koffein-teobromin-teofillin sorrendben nő a vizelethajtó tulajdonságuk, és csökken a központi idegrendszerre kifejtett izgató hatásuk. Az említett hatásokon kívül enyhe köhögéscsillapító hatásuk is van, a kodeinéhez hasonlóan. A modernebb és hatásosabb készítmények a xantinszármazékok használatát is kiszorították a gyógyászatból.

A xantinszármazékok egyik jelentős képviselője a teobromin, amelyet régebben számos betegség gyógyításában használtak. A teobromin mint hatóanyag elnevezését a kakaófa – Theobroma cacao – latin elnevezéséből nyerte, ugyanis a teobromint a KAKAÓFA gyümölcsében fedezték fel első alkalommal, és mivel ebben a gyümölcsben nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a kóladióban, a következőkben ismerkedjünk meg a kakaófa termésével és értékes hatóanyagaival.

A kakaófa latin elnevezése a „theo” és a „broma” szavakból származik, a „theo” istent, a „broma” eledelt jelent, tehát a theobroma – istenek eledele szóösszetétel a fa termésében levő magvak ízletes tartalmára vonatkozik.

A kakaófa 15 méter magasra is megnő, Dél-Amerikában, az Amazonas-medence esőerdeiben őshonos, ahol a bennszülöttek a 15-30 cm hosszú (kisebb dinnye nagyságú), különböző színű termésének (gyümölcsének) húsát csemegeként ették, eszik ma is. A terméshéjból használati tárgyakat – kanalakat, poharat, edényeket – készítettek, a fa leveleit épületek fedésére használták. A kakaófát és termése „ajándékait” a spanyolok hozták be Európába, ma a trópusi Afrikában és Ázsiában, de mondhatnánk, hogy világszerte termesztik, legfeljebb 500 m magasságig, tápanyagokban gazdag talajon. Manapság a világ kakaótermésének kétharmada Afrikából származik.

A kakaó termésében 50 – 60 mandula nagyságú vörösesbarna kakaóbab nő, ezekből gyógyszereket, kakaóvajat, csokoládét, kakaóport gyártottak, gyártanak. A dél-amerikai indiánok többféle kakaóitalt ismertek, ezek egyikének indián nevéből származik a csokoládé szó, ami eredetileg „habos vizet” jelentett.

A teobromin

A nyers kakaóbab összetételében kakaóvaj (40-45%), fehérjék (11-14 %), keményítő (7-11 %), cukrok, ásványi anyagok, színezőanyagok, teobromin (1-2 %), koffein (0,2- 0,5 %), kevés teofillin vesz részt. Kezdetben a kakóbab fő hatóanyagával, a legtöbb európai gyógyszerkönyvben hivatalos teobrominnal kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük. 1 kg kakaóbab mintegy 15 gramm teobromint tartalmaz. A csokoládé 100 grammja 0,100 g (száz milligramm) teobromint tartalmaz. Kezdetben a kóla és a kakaófa terméséből vonták ki, de már a huszadik század elején sikerült vegyileg is előállítani (szintetizálni).

A teobromint elsődlegesen vizelethajtó (diuretikus) gyógyszerként alkalmazták, és csak másod- vagy harmadsorban simaizom-lazító és központi idegrendszert izgató hatása alapján, különböző gyógyszerformák (tabletták, porok, kúpok, pilulák) összetételében. Harminc – negyven évvel korábban orvosi előirat (recept) alapján a gyógyszertárainkban még számos teobromintartalmú osztott por, pilula és kúp készült, az utóbbiak előállításánál alkalmazott kúp alapanyaga kizárólag kakaóvaj volt. A teobromin hatásos adagja egyszeri alkalomra 0,150 – 0,500 gramm, egész napi (24 órai) adagja 1,5 gramm, legnagyobb (még nem halálos) napi adagja 3 gramm.

A diuretin

A több mint 140 éve, a 19. század végén előállított diuretin teobromint és nátrium-szalicilátot tartalmaz. Vízben jól oldódó anyag, vizelethajtó hatása – az összetételében részt vevő molekulák kölcsönhatásának köszönhetően – erősebb a teobromin hatásánál.

Alkalmazása, szokásos (terápiás), egyszeri és egész napi adagja a teobromin dózisaival azonos.

A teofillin

Kis mennyiségben van a kakaómagvakban, nagyobb mennyiségben a tealevelekben, a teában fordul elő. Gyenge izgató hatású, de erősebb vizelethajtó, koronáriákat, a tüdő kisartériáit tágító hatású, vérnyomáscsökkentő anyag. Számos mellékhatása miatt egyre inkább mellőzik a gyógyászatban. Hatásos napi egyszeri adagja 0,150 – 0,500 g, 24 óra alatt max. 1-3 gramm.

A koffein

A kóladióban és a kakaófa termésében egyaránt előforduló koffein vagy trimetil-xantin ismert élénkítő hatású anyag, amelyet a világon a legszélesebb körben használ az emberiség, tea, kávé formájában. A kávé 1–1,5 %-ban, a tea 2–5 %-ban, a kóladió 1,5–2 %-ban tartalmaz koffeint. A Föld lakosságának közel 80 %-a naponta rendszeresen fogyasztja valamilyen formában. Gyógyszerként kimerültség, alkoholmérgezés kezelésére ajánlott.

Elősegíti más gyógyszerek – fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők – hatását, felszívódását a szervezetben, serkenti a szívműködést, növeli a pulzusszámot, a vérnyomást, fokozza az anyagcserét, vízhajtó, vérereket tágító. Növeli a fizikai és szellemi állóképességet, javítja a gondolkodást, fokozza a gyomornedv elválasztását. A X. Román gyógyszerkönyvben ajánlott egyszeri adagja 0,100–0,250 g, 24 óra alatt legtöbb 0,200–0,500 g és a gyógyászatban megengedett legnagyobb napi adagja 1,5 g, ennél nagyobb mennyiségben akár halálos is lehet!

A felsorolt hatásokból érthető, hogy a koffein a központi idegrendszerre ható, úgynevezett pszichoaktív anyag, hatással van életünkre, ezért a tiszta koffein alkalmazása a gyógyszertárakban jelenleg korlátozott, vagy teljesen megszűnt, bár nem vonták ki a forgalomból, viszont a kávé, a tea fogyasztása bármilyen mennyiségben akadálytalan!

Éppen ezért érdemes betartani néhány jó tanácsot a kávé, tea (koffein) fogyasztásával kapcsolatban.

Egy csésze kávé koffeintartalma átlagosan 200 milligramm, nem jelent kockázatot egy felnőtt egészségére. Napi két kávé (400 mg) még nem jár súlyos következményekkel. Túladagolása 600 mg fölött kezdődhet a felnőtteknél, és kellemetlen tünetekkel járhat, mint hányinger, szédülés, émelygés, amelyek néhány óra, 1-2 nap után megszűnhetnek, de intő jelek lehetnek.

A gyerekek által kedvelt tejcsoki koffeint tartalmaz! 20 kg testsúly fölött (!) egy kisebb tábla csoki, egy csésze tea elfogyasztása nem jelent kockázatot. Ennél nagyobb mennyiség, a tea, a kávé, a kólatartalmú italok (Coca-Cola) fogyasztása kisebb gyerekeknél óvatosságra intenek.

A felsorolt gyógyszerhatású anyagokon kívül a kakaófa számos értékes anyagot is tartalmaz, ismerjük meg azokat is. A kakaótermés héjának felvágása vagy feltörése után a magokat kiszedik. A friss magok (kakaóbabok) kesernyésen fanyar, édeskés ízűek, a kellemes íz a fermentálás alatt alakul ki. A magvak feldolgozása alapvetően három műveletből áll: fermentálás, mosás, szárítás. A magok fermentációja és a száradás a gyűjtés helyén történik, a további feldolgozásra ott kerül sor, ahol a végterméket előállítják. Száradás után a magok tömege felére csökken. Ezután jön az osztályozás, és ha pörkölés és zúzás is következik, elkészülhet az egyik termék, a finom kakaópor.

A kakaófa termesztésének legfőbb célja a csokoládé, a kakaópor és a kakaóvaj előállítása a magvakból. Ehhez teljesen éretten szedik le a termést, azonnal felnyitják, a magokat a pulpával együtt kiemelik, néhány napra felhalmozzák. A kezelés során a nyálkás pulpa elbomlik, a magok fermentálódnak, a keserűanyagok lebomlanak, és kialakul a kakaóaroma. A fermentált és megszikkadt (nem teljesen kiszáradt) magokat ledarálják, azután préselik össze egészen sűrű állagúra, miközben a magvak 45 Celsius-fokig melegszenek fel, hatóanyag-tartalmukat megőrzik, és kifolyik a zsiradék mintegy fele, a szűretlen, sötétbarna színű, jó illatú kakaóvaj. Ezután még párszor megszűrik a vajat, amíg sárgásfehér színt nem vesz fel, ez válik gyógyászati, kozmetikai célokra használhatóvá. A maradék őrölt zsíros pépet cukorral, tejporral és kakaóvajjal csokoládévá préselik. A tiszta kakaóvaj 30 fokon szilárdul meg, és 36,5 foktól (a test hőmérsékletén) olvad meg. Fizikai tulajdonságai alapján kiváló kúp- és kenőcsalapanyag, a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar használja. Különösen ajánlott nagyon száraz bőrre, pikkelysömör kezelésére, intenzíven hidratál, még a legdurvább bőrt is megpuhítja, javítja állagát, naptejekben (barnuláshoz), bőrápoló termékekben, kenőcsökben kerül használatba.