A gyerekeké volt a főszerep

Hagyományőrző nap a Néprajzi Múzeumban

Április 12-én szervezte meg a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztálya, a Világló Egyesülettel közösen az Esztendő kereke című eseményt, amelyet elsősorban kisiskolásoknak szántak. A rendezvénnyel az volt a cél, hogy megismertessék a diákokkal a húsvéti népszokásokat és hagyományokat. 

Ilyen jellegű eseményt először 2017-ben, a Jeles Napok programsorozat keretében szerveztek, és az idén is nagy érdeklődésnek örvendett. Amint Virginás-Tar Emese muzeológus elmondta, a gyerekek ma már sokkal kevesebbet tudnak a népszokásokról, mint régen, ezért fontos, hogy tudatosan hozzuk közelebb hozzájuk a hagyományokat. Azért, hogy a népszokásokat „életszerűbbé” tegyék a kicsik számára, a szervezők többféle tevékenységet szerveztek. A közös játék és éneklés mellett több tematikus alkotói műhely is volt, ahol alkalom volt összehasonlítani a jelenkori ünnepet az egykorival. Mivel a mostani esemény a húsvétról szólt, a gyerekek búzát vetetettek, fenyőágat díszítő kreppvirágot és levendulás locsolóvizet készítettek, ugyanakkor hagyományosan, hagymahéjjal is festettek tojást. 

A szakember kiemelte: városon mindig is nehezebben őrizték meg a hagyományt, mivel az urbánus közegben nem beszélhetünk egy olyan zárt közösségről, mint amilyen a falvakban van. Fellelhetők a városi kultúrára is jellemző hagyományok (például a locsolás), de ezek sosem léteztek olyan szigorú normák között, mint vidéken. A kilencvenes évek elején mind városon, mind a falvakban újjáélesztették a hagyományokat, ez ma már inkább azokon a településeken mondható el, ahol van olyan fiatal közösség, amely gondoskodik a hagyományőrzésről. Bár a hagyományokat régen leginkább a családban adták át, örökölték tovább, ezt a szerepet ma már több esetben olyan intézmények vállalják magukra, mint például az iskola vagy a hagyományőrző együttesek. 

A muzeológus elmondta: a tavaszi ünnepkör kezdetét a nagyböjti időszak jelentette, melynek fontos eseménye volt nagyszombaton a határkerülés, amikor a fiatalabb legények egyfajta beavatási szertartás részeként körbejárták a falu határát. Ezután, ugyancsak nagyszombaton, a legények virágokkal díszített zöld ágakat tettek a lányok kapujára – ezeket manapság kreppvirágokkal helyettesítik. A legnagyobb, legdíszesebb ágat mindig a lánynak udvarló fiú tette, mint egyfajta szerelmi ajándékot. Ez a hagyomány a falvak nagy többségében ma is él, vannak olyan helyek, ahol a település minden egyes kapujára tesznek zöld ágat mint a megújulás szimbólumát. A legények tréfás megnyilvánulása a kapulopás vagy az úgynevezett szemetelés, amikor rendszerint forgáccsal szórtak be a lányos házak udvarát azért, hogy a lányok takarítással kezdjék a következő napot.