2024 – a sajtószabadság sötét éve
2025-02-25 15:00:00
- Tasnády Ádám
A múlt év különösen tragikus volt a sajtószabadság és az újságírók biztonságának szempontjából. A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) adatai szerint világszerte 104 újságíró vesztette életét; még így is valamivel kevesebb haláleset történt, mint 2023-ban, amikor 129 médiában dolgozó szakembert öltek meg – ezzel 1990 óta 2023 volt a leghalálosabb év.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a politikai, bűnügyi vagy katonai jellegű konfliktusok száma világszerte, és ezekben jóval több újságíró lelte halálát olyan országokban, mint Szudán vagy Pakisztán. A konfliktusok sajtós áldozatai azonban a leglátványosabban az izraeli–gázai háborúban megölt újságírók és médiamunkások példátlanul magas számában mutatkoznak meg: 2024-ben 85, 2023-ban pedig 78 újságíró és médiamunkás halt meg – írja a Committee to Protect Journalists (CPJ) nemzetközi, független szervezet, amely az újságírók védelméért és jogaiért küzd világszerte.
A legveszélyesebb terep: Közel-Kelet, Ázsia és a Csendes-óceán térsége, Afrika, illetve Amerika
A legnagyobb veszteség a Közel-Keleten történt, különösen Palesztinában. A Gázai övezetben 55 palesztin újságíró halt meg, akik a konfliktusok és légi csapások idején dolgoztak. Az IFJ szerint a gázai háború 2023. októberi kezdete óta a meghalt palesztin újságírók száma legalább 138-ra emelkedett, ezzel Irak, a Fülöp-szigetek és Mexikó mögött Palesztina a tudósítók munkájának szempontjából a harmadik legveszélyesebb ország.
Az ázsiai–csendes-óceáni térségben 20 újságíró vesztette életét, ami jelentős növekedés a 2023-ban regisztrált 12 esethez képest. A halálesetek 70%-a Pakisztánban, Bangladesben és Indiában történt, ahol a sajtószabadságot gyakran fenyegetik a politikai és társadalmi feszültségek.
Afrikában nyolc újságíró halt meg, közülük 5-öt Szudánban. A szudáni konfliktusok és politikai zűrzavarok közepette a sajtó munkatársai gyakran célpontokká válnak.
Dél-, Közép- és Észak-Amerikában a halálesetek száma az elmúlt években jelentősen csökkent: két évvel ezelőtt 30, tavaly pedig 6 újságíró halt meg ezeken a területeken. Mexikóban, amelyet a világ egyik legveszélyesebb helyének tartanak az újságírókra nézve, továbbra is jellemzően „fenyegetések, megfélemlítések, emberrablások és gyilkosságok” történnek, amelyeket újságírók ellen követnek el – jegyzi meg az Euronews –, főként a kábítószer-kereskedelemről szóló tudósítások miatt.
Revans?
A sajtó munkatársainak meggyilkolása gyakran büntetlenül marad. Világszerte négynaponta megöltek egy újságírót az utóbbi két évben, és az esetek túlnyomó többségében senkit nem vontak felelősségre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Világszerte az újságíró-gyilkosságok mintegy 85%-a miatt nem indítottak eljárást.
A sajtószabadság védelme = globális felelősség?
Bár sok országban jogilag védett, a sajtószabadság gyakran ütközik a politikai, gazdasági és társadalmi érdekekkel. A helyzet különösen aggasztó olyan országokban, ahol az újságírók függetlensége és biztonsága nem garantált. A világ több térségében az újságírók üldözése, megfélemlítése, jogi zaklatása vagy akár meggyilkolása mindennapos jelenség, ami a sajtó szabadságát súlyosan csorbítja.
A Reporters Without Borders (RSF) évente kiadott sajtószabadság-indexe folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy milyen mértékben korlátozzák a sajtószabadságot az egyes országokban. Az utóbbi években különösen olyan autoriter rendszerekben tapasztalható a szabadság csökkentése, ahol az állami hatalom gyakran igyekszik irányítani a médiumokat és elhallgattatni a kritikát.
Törökország az egyik legismertebb példa arra, hogyan csökkenthetik a sajtószabadságot egy autoriter vezetés alatt. Recep Tayyip Erdoğan elnöksége alatt a sajtó fokozatosan elveszítette függetlenségét. Az alkotmányos jogok védelme mellett, amelyek elvileg garantálják a szólásszabadságot, az évtizedek óta fennálló politikai és gazdasági nyomás alá helyezte a médiát. A 2016-os puccskísérlet után a kormány szinte minden független médiumot elnyomott, az újságírók és szerkesztők tömeges letartóztatására került sor, sokakat hosszú börtönbüntetéssel sújtottak, míg a legnagyobb független híroldalak kormányzati irányítás alá kerültek. A kormány által végrehajtott médiacenzúra és az internetes oldalakat blokkoló döntések mind azt célozták, hogy a török állampolgárok ne férhessenek hozzá független információkhoz.
Figyelemre méltó példa Fehéroroszország is. Az ország, amelyet évtizedek óta Aljakszandr Lukasenka elnök irányít, a sajtószabadság terén az egyik legrosszabb helyzetben van a világon. Lukasenka vezetése alatt, különösen 2020-ban, amikor választási csalások miatt masszív tüntetések robbantak ki, a kormány rendkívüli lépéseket tett a független sajtó elnyomására: a hatóságok brutálisan elnyomták az ellenzéki aktivistákat, a független újságírókat pedig zaklatták, letartóztatták és akár börtönbüntetéssel is fenyegették, a független médiát elhallgattatták, sok újságíró kényszerült elhagyni az országot, és a kormány által irányított médiumok monopolizálták az információáramlást.
