A zúgolódás jogán

A lakosságnak joga van hangot adni elégedetlenségének egyes intézkedésekkel kapcsolatban. A Maros megyei vízügyi igazgatóság december 21-én megtartott tanácskozásán bejelentette a Nyárád szabályozási munkálatainak befejezését. Néhány ponton megpróbálom ismertetni véleményem a Nyárádszereda közvetlen környezetében végzett munkálatokról. 

1. Szükségtelen volt a demeterfalvi hídtól a vasúti töltésig vezető földtöltés megépítése, mivel nincs árvízveszély. Nagy esőzések esetén a vasúti töltés másik oldalán, a Magyarós irányából jövő vizet a növényekkel benőtt Vécke-medre nem képes elvezetni, és így Demeterfalván valós lehet az árvízveszély. A megépített földtöltéssel a szántóföldeket feldarabolták, és így nehezen jutnak ki a mezőgépek a töltés másik oldalán levő földterületekre.

2. A Nyárád folyása felgyorsult, a víz mélysége legtöbb 50-60 cm lett. A völgy növényzetének megsemmisítésével a víz párolgási felülete megnőtt, oxigéntartalma lecsökkent, és a vízi állatvilág eltávozott vagy részben elpusztult. A szakember azon megállapítása, hogy „az eredeti halállomány teljesen átvészelte a munkálatokat” nem felel meg a valóságnak. Sajnos, a halállomány, a vízi kagylótelepek számának csökkenése észlelhető. A sebes pisztráng megjelenése nem irányadó, a kialakult állapotot nem lehet minimalizálni. A baj az, hogy a jobbágyfalvi gát megépítésekor nem létesítettek hallépcsőt, és így a nagyobb vízhozam esetén a gát alatt megrekedt sebes pisztráng nem tud visszajutni életterébe. 

A Nyárád völgyének lerombolása az élővilág sokféleségének pusztulását eredményezte, lehetőséget teremtve az újabb pusztulásra. A nyár folyamán szombaton és vasárnap a helyi romák déli időben sétáltak a sekély vizekben egészen Gálfalváig, és a még meglévő halállományt beterelve a megmaradt menedékhelyekre, kilószámra fogdosták össze a halakat. Szemtanúja voltam, amikor 8 kg (megmért) kifogott halat próbáltak áruba bocsátani. Kérdem én, hol voltak a természeti biodiverzitás hangos védelmezői, a szovátai horgászegyesület képviselői, hogy a természetpusztítást megakadályozzák? A környezetvédelmi őrség Népújságban tett közlése szerint a Marosban és a Nyárádban Backamadarason halpusztulást észleltek, és kilátásba helyezték, hogy közlik az okát, de erre mégsem került sor. A Nyárádban a halak pusztulását már a demeterfalvi hídnál észlelték, mivel itt cefrét engedtek be a folyó vizébe a régi szennycsatornán keresztül. Egy másik rendkívül felelőtlen tett, ami a halállomány pusztulását okozta, az, hogy a nyárádszeredai ülepítő állomástól szűrés nélkül sorozatosan szennyvizet engedtek a Nyárád vizébe egy órán keresztül déli órában, majd szürkület táján. Ennek eredményeként a Nyárád vize néhány perc alatt teljesen elsötétedett, és olyan szag keletkezett, ami a völgyben tartózkodó horgászt azonnali távozásra késztette. Mindezekből levonható a következtetés: a Nyárád a közeljövőben nem lesz a Maros tiszta vizű mellékfolyója, hanem sekély szennyvízbevezetője. 

3. A vízügy tanácskozásán elhangzottak alapján a média tudomására jutott, hogy a biológus szakember 1250 facsemetét vásárolt saját költségén, amiből egyet sem ültettek el a lecsupaszított Nyárád völgyében a Nyárádszereda–Gálfalva partszakaszon. Tehát a vízügy nem teljesítette egészében a Natura 2000 által kért feltételt, azt, hogy az elpusztult fák helyébe másokat ültessen. A facsemeték saját költségen való beszerzése nevetséges, amikor nagy pénzösszeg felhasználásával bonyolították az uniós pályázatot. A Natura 2000 számvetésén kiderült, hogy 936 fát mentettek meg, de az nem, hogy rombolással hány fát semmisítettek meg.

Világosan látható, hogy a Natura 2000, a Milvus csoport, a Fókusz Öko Center tehetetlenek az uniós pénzlavina előtt, feladják a harcot a természetrombolók javára, feltételek kikötésével, és kompromisszumos megoldást fogadtak el. Bármely építkezésnél a környezetvédelem szempontjából nincs kompromisszum, még akkor sem, ha nagy pénzösszeg elköltéséről van szó. A végzett munkálatok sok helyen nem voltak indokoltak, és azt a benyomást keltették, hogy a pénzt értelmetlenül a földbe ásták.

4. A Demeterfalva és Tompa közötti út megsemmisítése nem volt szakszerű. Földtöltést tettek az útra bizonyos magasságig, árvízvédelemmel indokolva. Ezzel azt érték el, hogy a Nyárádszereda határáról a víz Nyárádba való lefolyását feltartóztatták, és így megnövelték a vizes és művelésre alkalmatlan területek nagyságát. Az út visszaállítása úgy, hogy a földtöltésre követ helyeztek, nem biztosít szilárd alapot, és így az esetleges természeti katasztrófa esetén – tűzeset – a falu megközelítése Tompa irányából lehetetlenné és veszélyessé válhat. 

Janka László