Zöld vállalkozások Európában

Az elmúlt három évben a Fókusz Öko Központ részt vett a Zöld vállalkozások Európában című Erasmus+ projektben, amely keretében egy nemzetközi csoport alternatív és innovatív tananyagot dolgozott ki. A projekt végén a részt vevő öt ország – Románia, Bulgária, az Egyesült Királyság, Lettország és Spanyolország – képviselői Marosvásárhelyen találkoztak az elvégzett munka összegzésére. Az eredményekről dr. Hajdu Zoltán projektvezető és a részt vevő országok képviselői számoltak be. 

Elsősorban tudni kell, mit takar a Zöld vállalkozások Európában (Green Entrepreneurship Europe – GEE). A projekt innovatív iskolai tevékenységek révén lehetővé teszi diákok számára, hogy megismerjék a zöld vállalkozásokat. A GEE tehát érdekes, a tananyaghoz kötött európai projekt, célja zöld vállalkozói gondolkodásra ösztönözni a gyermekeket. Mivel a természeti erőforrások egyre szűkösebbek, a fiatalokra hárul a feladat, hogy a jövőben úgy állítsanak elő fogyasztási termékeket, úgy biztosítsanak szolgáltatásokat, hogy a termelési folyamat révén ne károsuljon a természet, és megőrizzék a természetes élővilágot. 

A Természet leckéi sorozatból a diákok megtanulták a környezettudatos gazdálkodás, a megújuló energia, az újrahasznosítás alapelveit. A diákok üzleti tervében ezeknek az alapelveknek kell szerepelniük. 

A zöld vállalkozás nem elsősorban üzleti vállalkozás elindításával foglalkozik, hanem a döntés felelősségét hangsúlyozza, azt, hogy egyenként felvállalják-e a környezet megóvását, hogy felfedeznek-e olyan lehetőségeket vagy piaci réseket, amelyek fenntarthatóbb gyakorlatot feltételeznek. A projektben részt vevők az ötletek révén olyan vállalkozásokat kellett tervezzenek, amelyek visszaállítják a természetet, illetve pozitív változásokat eredményeznek. 

A projekt zárómunkálatain részt vett dr. Hajdu Zoltán, a bulgáriai Stoyan Faldjiyski, a nagy-britanniai Yanika Hennig, a lettországi Inese Liepina és a spanyolországi Juan Diego Lopez Giraldo.

 

Példaértékű a korondi modell 

A projekt résztvevői arról a látogatásról számoltak be, amelyet Korondon tettek a Pál Zoltán által vezetett Slow Tours Transylvania vállalkozásnál. A külföldi vendégek valamennyien követendő példának tartják, hiszen környezetbarát turizmust ismerhettek meg. A turisztikai vállalkozók, fazekasok, taplászmesterek együttes rendszerben képzelik el a fenntartható gazdasági modellt. Nem mindenki a saját kis vállalkozását üzemelteti, hanem együttműködve, egymást kiegészítve, rendszerben gondolkoznak. Ez fontos üzenet a fiataloknak. 

A projekt bolgár résztvevője, Stoyan Faldjiyski elmondta, az esettanulmányok során főként az élelmiszerszektorban kerestek jó példákat, hiszen a jelenlegi modell nem fenntartható. Olyan gazdálkodási formákat javasoltak, amelyek révén a talaj megőrzi a minőségét. 

Az angliai Yanika Hennig bevallotta, még sohasem járt Romániában, de most alapos betekintést kapott a vidéki életbe és a hagyományos gazdálkodási életformába. Tetszett, és inspiráló volt a kézművesek – főleg a taplóművesek – munkája. Valamikor Európában mindenhol űzték ezt a mesterséget, de mára ez a tudás már csak Erdélyben, Korondon él még. – A program nagy kihívás volt Angliában, hiszen az volt a kérdés, hogyan lehet a tanárok gondolkodásmódját megváltoztatni. A gyerekeknek nagyon tetszett a módszer, sok új ötlettel álltak elő. Angliában – akárcsak világviszonylatban – a legnagyobb gond a nagy mennyiségben felhasznált műanyag göngyöleganyag, ennek csökkentése a cél. Ez nagyon fontos, éppen ezért mi erre fókuszáltunk – fogalmazott az angol résztvevő. 

Inese Liepina lett és Juan Diego Lopez Giraldo spanyol képviselő is kiemelte a korondi rendszer fontosságát, ahol a természetvédelmi terület és a kézművesek munkája együttest képez. A kézművesek nem holmi elavult tárgyakat készítenek, hanem használati cikkeket állítanak elő, amit bárki megvásárolhat. – Nem múltidéző, hanem élő gazdasági ágról van szó, akár a fazekasok vagy taplászmesterek munkáját, akár a természetes alapanyagokból készülő szörpök, lekvárok előállítását nézzük. Láttuk, a műhelyekben nincs hulladék. Kérdés, hogyan lehetne az ilyen típusú vállalkozásokat népszerűvé tenni, és meghonosítani másutt is – magyarázta Inese Liepina.

 Romániában három iskolában próbálták ki a projekt tananyagát mintegy 150 diák részvételével. A tanárok vállalták a pluszmunkát, és sikeresen végigvitték a programot. A Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumból Lobonţ Dorin Cristian iskolaigazgató, valamint Hajdu Erzsébet tanárnő, a Bocskai István Elméleti Líceumból Fülöp László iskolaigazgató és Lovász Zsuzsanna tanárnő, a Szentiváni Mihály Általános Iskolából pedig Gáspár Ildikó igazgatónő vett részt a programzáró közös megbeszélésen, ahol a nemzetközi partnereknek beszámoltak tapasztalataikról.