2021. április 11., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Húsvét tájékán az ember gyakrabban szembesül az áldozat gondolatával. A tudomány és a zene közös történetében is vannak epizódok, amikor az áldozat a legmagasabb szintű, magát a vérontást jelenti.

Az ókor egyik zseniális tudósa, Alexandriai Hypatia tudása miatt életével fizetett. Ahhoz, hogy jobban megértsük Hypatia áldozatát, ismernünk kell a helyszínt, a korszakot és a körülményeket.

Krisztus után háromszáz évig üldözött volt a kereszténység, 313-ban azonban Nagy Konstantin császár szabad vallássá tette. Ekkortól kezdett kifejlődni az egyház mint intézményrendszer. Az természetes, hogy ókori körülmények között nem lehetett egyszerű körülhatárolni az intézményes egyház értékrendjét. A jó szándék azonban többször túlzásokba esett, és átcsapott boszorkányüldözésbe.


Illusztráció a tudós Hypatia meggyilkolásáról          Forrás: Wikipédia



Az ókori Egyiptom Alexandria nevű városát Makedóniai Nagy Sándor világhírű hódító alapította Kr. e. 331-ben. A város az ókori világ egyik legmodernebb központjának számított, és körülbelül háromszáz évig az ország fővárosa is volt. Itt építették fel az ókori világ hét csodája közül a híres világítótornyot, ami a dokumentumok szerint 100 méternél magasabb volt, és 50-60 km távolságból is látható volt a hajósok számára. Ugyanitt volt a híres és legendás könyvtár is, melyet azért hoztak létre, hogy Alexandria a világ tudományos és kulturális központja legyen. A könyvtárban körülbelül négy-öt-százezer papirusztekercset őriztek. Alexandria tudományos életében kiemelkedő időszaknak számított a Theón nevű matematikus tudós iskolájának működése. Theón a harmadik században élt, és az akkori tudományok rendszerezője volt.

Ennek a Theón nevű tudósnak volt a lánya Hypatia. A rendkívüli képességekkel bíró lányt az apja fiúként nevelte. Akkoriban ez azt jelentette, hogy elsősorban nem édesanyának nevelték a lányt, hanem tudósnak. Hypatia hamar túlszárnyalta apja tudását és hírnevét is.

Alexandriai Hypatia születéséről nincsenek pontos adatok, valamikor 350 és 370 között született. A róla szóló leírások rendkívül szép nőként jellemzik. A lány egész életét a tudománynak szentelte: Athénban tanult matematikát, csillagászatot és filozófiát, majd visszatért szülővárosába, hogy a szerzett tudást apja iskolájában ossza meg a világgal.

400-tól Hypatia lett az iskola vezetője. Elképesztő tudásával felülmúlta korának filozófusait és tudósait. Messze földről érkeztek hozzá a bölcsességre vágyók. Előadásait nem csak a Muszeionban tartotta, hanem saját otthonában is oktatott (a muszeion szóból származik a múzeum szó is, melynek eredeti jelentése a múzsák szent helye, a művészetek otthona, az emlékezés helye).

Hypatia a korszak minden tudományában jártas volt. Zeneelméletet is tanított, sőt a hangszerekhez is kitűnően értett. Valódi polihisztor volt.

Az ő korában terjedt el Alexandriában a kereszténység. Hypatia is megismerkedett a keresztény tanokkal, de megmaradt görög vallásában. Olyannyira a tudománynak élt, hogy keresztény kifejezéssel élve „férfit nem ismert”.

A keresztények és az alexandriai zsidók között egyre élesebb konfliktusok kezdődtek. Sajnos a keresztény vallást már politikai befolyásra is felhasználták. A 400-as évek legelején vallási háború robbant ki a keresztények és a zsidók között. A prefektus, Oresztész igyekezett ugyan enyhíteni a feszültségeken, de kevés sikerrel járt. A keresztények vezetője, egy Cyril nevű érsek egyik embere titokban belopakodott a zsidó istentiszteletekre, hogy kémkedjen, azonban lebukott. A zsidók Oresztészhez fordultak panaszukkal, mire a prefektus megbüntette a kémet. Erre Cyril a zsidók ellen haragította a tömeget, és kitört a háború: a zsidókat kiűzték a városból. Cyril és Oresztész között azonban végérvényesen megmaradt a feszültség.

Visszatérve Hypatiához, a tudós hölgy Oresztész tanácsadója és jó barátja volt. Emiatt Cyril Hypatiát okolta, hogy a prefektus nem adott igazat neki. Ettől kezdve az érsek egyre élesebben kezdte kritizálni Hypatiát. A tudományokhoz keveset értő Cyril varázslatnak nevezte mindazt, amit a nő tanított. „Azokban a napokban Alexandriában megjelent egy filozófusnő, egy Hypatia nevű pogány, aki mindenkor a varázslatnak, az asztrolábiumnak és a hangszereknek szentelte életét, és sok embert csábított magához e sátáni cselekedetek által. A város kormányzója rendkívül tisztelte, mert varázserejével őt is magához csalta. Emiatt megszűnt a templomba járás. És nemcsak ezt tette, hanem sok hívőt is magához vonzott, és saját házában fogadta a hitetleneket.”

Az érsek feljegyzése azért is fontos, mert megemlíti Hypatia hangszeres tudását. A hangszeres zene azonban az őskeresztények szemében eretnekségnek számított. A tudós nőnek tehát egyre bővült a „bűnlajstroma”: csillagvizsgálás, varázslás és zene.

Varázslatnak számított az érsek szemében minden olyan tudományos bizonyítás, amit ő képtelen volt megérteni, sőt, Hypatia kísérletekkel szemléltette és támasztotta alá a tudományos tényeket. Továbbá Cyril képtelen volt felvenni a szellemi versenyt a nővel, és amiatt is nőhetett benne az ellenszenv.

Az érsek nem nyugodott. A „varázsló” jelenléte egyre jobban szúrta a szemét. Az alexandriai zsidók felett aratott győzelme felbátorította, és elkezdte a tömeget Hypatia ellen hangolni. 415-ben, húsvét előtt, a böjt napjaiban a feltüzelt tömeg megtámadta a Muszeinból hazafelé kocsikázó tudós nőt. Ruháit letépték, behurcolták egy templomba, ahol az oltár mellett, a kereszt tövében agyonverték, testét darabokra tépték, majd a városon kívül elégették.

Cyril elérte a célját. Felülkerekedett Oresztészen, és elkezdte megtisztítani a várost. Első dolga volt felkutatni Hypatia összes művét, és minél előbb tűzre vetni azokat, majd felszámolta a bűnös tudomány központjának nevezett Muszeiont is. A sors különös iróniája, hogy Cyril érseket – görögösen Kürilloszt – később szentté avatták.

Hypatia munkái elvesztek, zenéjéről semmit sem tudunk, mégis korszakalkotó volt a tudományban, és valószínűleg a zeneelméletben is. Emlékét egy holdkráter és egy 1884-ben felfedezett aszteroida őrzi.