A Yorick Stúdió újabb ősbemutatója
2014-10-30 16:42:07
- Vajda György
A darab rólunk szól, igen ismerős környezetben játszódik, valahol a marosvásárhelyi Hadsereg téri, volt csütörtöki, jelenlegi oroszpiac és a strekk között, közel a Nagyállomáshoz.
Mielőtt bárki böngészésbe kezdene az interneten, vagy szakszótárakat kezdene forgatni, megfejtem a furcsa szót: egy ragasztó neve. S mint minden egyszerű szakkifejezés, a színházban ez is igen sok szimbolikus értelmezést nyer. A ragasztó olyan anyag, ami összeköt, megerősít, néha kellemetlen szagával elárasztja a helyiséget, s összetevői okán akár kábítószerként is használható. Ja, és ennek az utóbbi műveletnek is van szakkifejezése: szipuzás. Világjelenség: megkönnyíti létünket, nem gondolunk a körülöttünk levő világra, gondjainkra, bajainkra. De vajon kínál-e megoldást? Összeragaszt-e bennünket a szer?
Ezekre a kérdésekre keresik a választ a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Interkulturális dialógus a kortárs dráma szemszögéből projekt hatodik évadjában. Sebestyén Aba színművész-rendező, a stúdió vezetője az idén érdekes, és hozzánk, marosvásárhelyiekhez igen közel álló színdarabot, Potozky László – a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró szakán idén végzett – vizsgadarabját, a Sztrodzsegont tűzte műsorra. A darab rólunk szól, igen ismerős környezetben játszódik, valahol a marosvásárhelyi Hadsereg téri, volt csütörtöki, jelenlegi oroszpiac és a strekk között, közel a Nagyállomáshoz. Szereplői az 1989-es változások után beköszöntött sajátos demokrácia és piacgazdaság áldozatai: állás nélkül maradt gyári munkások, akik piacozásból próbálnak megélni, csapágyakat és alkatrészeket áruló volt kombináti brigádos, másodkézből származó pecabotokat áruló, valaha jobb napokat, de börtönt is megjárt nő, antikváriumot vezető alkoholista irodalomtanár, két szipus, egyik napról a másikra élő fiatal és az öreg unokája, Juli, aki… Aki tulajdonképpen kulcsfigurája a darabnak. Mindenki a maga tehetetlenségében vergődik, s megpróbál fennmaradni. A nagyapa, aki ragasztót árul, arról álmodik, hogy egy szép napon kocsmát nyit. Mindannyian a szebb jövőről álmodnak. Aztán egy szép nap a változó idők mindent elsöpörnek. Lebontják a piacot, megszűnik a csehó, bezárul a kör. A kiutat ebből az unoka, Julika jelentené, aki pszichopedagógus akar lenni, ki akar emelkedni ebből a nyomasztó környezetből. De elbukik. Hogy miként? Jött a vonat.
– A darab marosvásárhelyi, a társadalom peremére szorult kisemberekről szól, akik közvetlen környezetünkben élnek. Annyira reálisak a helyzetek, a karakterek, a darab nyers nyelvezete is, hogy ilyen figurákkal akár ma is találkozhatunk a piacon, és ettől megkapó a történet. S bár úgy tűnik, hogy érzelemszegény környezetben játszódik a cselekmény, a mélyben ott vannak az emberi vágyak, a szeretet, amely mindvégig átszövi a darabban megjelenő szereplők kapcsolatát. Attól is izgalmas a történet, hogy a nézők mindvégig drukkolhatnak annak, hogy valamilyen megoldás szülessen. A végét én sem árulom el, majd megtudja a Nagyérdemű – mondta el a Népújságnak Sebestyén Aba rendező, aki azt is kifejtette, hogy a program részeként román nyelven George Ştefan Tündérország című darabját is bemutatják, amely szintén marosvásárhelyi történetekből áll, amelyek a román–magyar kapcsolatot feszegetik.
A Sztrodzsegon ősbemutatója október 31-én, pénteken 19 órától lesz a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Levél utcai bábstúdiójában. Szereplők: Öregapa: Nagy István, Panzer: László Zsuzsa, Ságodi: Henn János, Julika: Deák Orsolya, Motor: Mező Szabolcs, Csimmasz: Nagy Norbert. Jelmez: Hodgyai István, díszlet: Bajkó Blanka Alíz, koreográfus: Györfi Csaba. Rendező: Sebestyén Aba.
Előtte 17 órától a marosvásárhelyi vár múzeumépületében George Ştefan: Tündérország. Rendező: Andrei Gheorghe.
A projektet támogatja a Bethlen Gábor Alap, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap, kiemelt partner a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem.
