Vita az Európai Unió jövőjéről

Az Európai Parlament (EP) e heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén Európa jövőjéről, a VW-botrányról, valamint az Apple-ügyben tiltott állami támogatás miatt hozott döntésről szóló viták mellett napirendre kerül a Törökországról és Gabonról szóló vita, a képviselők szavaznak a harmadik országból illegálisan érkezők úti okmányairól, illetve a migrációról és Olaszország terheinek könnyítéséről, a kisvállalkozások támogatásáról, a szociális dömpingről, az EU-beli alapjövedelmi rendszerekről, valamint az emberi jogokról.

Szerda reggel, két nappal az EU állam- és kormányfőinek – kivéve Nagy-Britanniát – pozsonyi találkozója előtt az Európai Bizottság (EB) elnöke éves „State of the Union” beszédet tart, ami után a képviselők az Unió jövőjéről vitáznak. A háromórás vita fókuszában a migráció, a munkahelyek, a terrorizmus, a Brexit és az Unióval szemben támasztott állampolgári igények lesznek. 2010 óta ez az őszi esemény indítja el az EU éves politikai agendájával kapcsolatos vitákat. Az EP júliusban állásfoglalást fogadott el az Európai Bizottság 2017-es munkaprogramjáról. 

Szavazás az új biztosjelöltről 

Az EP a héten hallgatja meg a biztonsági unió megteremtéséért felelős brit biztosjelöltet, Sir Julian Kinget. Az állampolgári jogi bizottság hétfő este tartott nyilvános meghallgatást, az Elnökök Értekezlete a bizottság ajánlása nyomán dönti el, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja-e az eljárást. A bizottsági koordinátorok kedden (ma, sz. m.) zárt ajtók mögött értékelik a jelöltet, majd eljuttatják ajánlásukat az Elnökök Értekezletének. A titkos plenáris szavazásra csütörtök délben kerülhet sor.

A háromórás meghallgatás Julian King 15 perces nyitóbeszédével kezdődik, amit két kérdezési kör és 5 perces jelölti záróbeszéd követ. A biztonsági unió megteremtéséért felelős biztos Frans Timmermans első alelnök irányítása alatt és Avramopoulos migrációért felelős biztos munkáját kiegészítve dolgozik majd. Az EP-nek konzultációs joga van a kérdésben.

Vita az Apple-ügyben tiltott állami támogatás miatt hozott döntésről

Szerda délután vitatják meg az EP-képviselők Margrethe Vestager uniós biztossal a Bizottság döntését, amely szerint Írország éveken át tiltott adókedvezményeket biztosított az Apple-nek. Ennek révén a cég másoknál sokkal kevesebb közterhet fizetett.

A Bizottság számításai szerint az ír adóhatóságok által kínált különleges bánásmód miatt 2003-ban az Apple Európában termelt profitja után 1%-os társasági adókulccsal adózott, ami ráadásul 2014-re 0,005%-ra csökkent.

Az EB szerint mindez tiltott állami támogatásnak minősül, mivel a cég jelentős előnyre tett szert azon vállalatokkal szemben, amelyek a bevett nemzeti adószabályok szerint adóztak. A Bizottság döntése szerint Írországnak most be kell szednie a cégtől a 2003 és 2014 között be nem fizetett adót, amely 13 milliárd euróra rúg (plusz a kamatok). Dublin vitatja a döntést.

Az EP LuxLeaks nyomán felállított különbizottsága, miután meghallgatta számos multicég – köztük az Apple – képviselőit, számos ajánlást tett közzé az európai adózási rendszerek átláthatóbbá és tisztességesebbé tételére.

VW-botrány: szavazás a vizsgálóbizottság időközi jelentéséről

Ma vitázik és szavaz az EP a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel kapcsolatos visszaéléseket és az uniós szabályok esetleges megsértését vizsgáló EMIS bizottság időközi jelentéséről. A bizottság 2017 tavaszára fejezi be munkáját.

Március óta a bizottság 12 ülésén 37 embert hallgatott meg és tanulmányt készíttetett a laboratóriumi és a valós vezetési körülmények közötti tesztelés különbségeiről. Az EMIS emellett minden vonatkozó dokumentumot bekért az Európai Bizottságtól. Az időközi jelentésben Pablo Zalba Bidegain (EPP, Spanyolország) és Gerben-Jan Gerbrandy (ALDE, Hollandia) összefoglalja a bizottság eddigi munkáját és meghatározza az EMIS munkaprogramját a következő fél évre.

Nem kötelező érvényű állásfoglalás a lengyel jogállamiságról 

A képviselők kedden, a Bizottság és az Európai Tanács hozzászólásai után megvitatják a lengyel jogállamiság helyzetével kapcsolatos fejleményeket, szerdán pedig egy nem kötelező érvényű állásfoglalásról szavaznak.

A Bizottság idén januárban döntött úgy, hogy Lengyelország kapcsán elindítja az első fázisát a jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keretnek. A témával kapcsolatos első vitára januárban került sor Beata Szydło kormányfő és Frans Timmermans első alelnök részvételével; az ezzel kapcsolatos állásfoglalást áprilisban fogadta el az EP. A Bizottság június 1-én véleményt, majd július 27-én ajánlást fogadott el az ügyben.

2017-es költségvetés: a Tanács az EP-ben védi meg álláspontját

Az éves költségvetési tervezés részeként a Tanács szerdán az EP-ben ismerteti a jövő évi büdzsével kapcsolatos terveit. A lassú gazdasági növekedés és a menekültválság fényében a költségvetési bizottság tagjai korábban élesen bírálták azt a megszorítási tervet, amelynek révén a tagállamok a kötelezettségvállalásokat mintegy 1,3 milliárd euróval (0,8%), a kifizetéseket 1,1 milliárd euróval (szintén 0,8%) csökkentenék. 

A Bizottság által június végén benyújtott költségvetés-tervezetben 157,6 milliárdos kötelezettségvállalási előirányzat és 134,9 milliárdos kifizetési kötelezettségvállalás szerepelt. A Parlament október 26-án szavaz majd álláspontjáról. Az EP-nek és a Tanácsnak november 17-ig egyezségre kell jutnia, különben a Bizottság kénytelen új tervezetet benyújtani.

 

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)