Ritkán olvasni olyant, hogy megbírságolják az adóhivatalt.
Ritkán olvasni olyant, hogy megbírságolják az adóhivatalt. Most megtörtént, a nagyobb adótartozást felhalmozott magánszemélyek nemrégiben nyilvánosságra hozott szégyenlistája miatt bírságolták meg az adóhatóságot az adatvédelmi felügyelők. Akik szerint az adóhatóság nem járt el jogszerűen a magánszemélyek adatainak közzétételével. Pontosabban azt rótták fel az adóhivatalnak, hogy nem tájékoztatta a törvény előírásainak megfelelően a magánszemélyeket arról, hogy a nevük szégyenlistán nyilvános lesz, és nem közölte velük a lista megjelenése előtt a tartozásuk mértékét. Mert az ilyen listák készítését egyébként megengedi a törvény.
Hogy kinek mi a haszna belőle, az már más lapra tartozik. Elvileg, a tisztességes adófizető szemszögéből nézve, egyet lehet érteni azzal, hogy az adófizetést elkerülők nevét nyilvánossá tegyék, legyen szó cégekről vagy akár magánszemélyekről. De csak azok esetében, akik minden kétséget kizáróan törvényt szegtek. És ez nálunk szintén csak elvileg működik. Már a jegyzék nyilvánosságra hozatalakor is vitatták a jogosságát egyes elemzők azon az alapon, hogy május közepén március végi adatokkal jelent meg. Tehát simán előfordulhatott, hogy az időközben törlesztő adós is
a szégyenlistán találta magát. Másrészt a lista kapcsán már olyant is olvashattunk, hogy a legnagyobb adósok közül többnek a tartozásai margóján is perek vannak folyamatban, tehát ha ez így van, akkor azokról az összegekről még a bíróság jogerősen nem mondta ki, hogy tartozást vagy jogtalanul kivetett adóterhet jelentenek. Első esetben az adós a törvényszegő, másodikban viszont a hatóság, amely adott esetben a listázással meg is bélyegzi a vélt törvényszegő adóst, így akár az igazságszolgáltatás befolyásolásának vétkét is elköveti. De ilyenkor, kampányidőben ezen felül is érdemes gyanúperrel közelíteni az ilyesmihez, mert a listán a közéletből ismert nevek is jócskán vannak, akiknek a lejáratása igencsak érdekükben áll a politikai ellenfeleknek.
Meglehetősen kérdéses tehát, hogy a szégyenlista kapcsán kinek van igazán szégyellnivalója. Még inkább az állam és hatóságai felé üt vissza ez a kezdeményezés, ha azt is figyelembe vesszük, hogy nem sokkal korábban hozták nyilvánosságra a legnagyobb adótartozásokat felhalmozó cégek listáját is, amelyen az első három névből kettő állami vállalat, és a továbbiak közt is jócskán van még az utóbbiakból. Magyarul: az állam cégei nem fizetnek az állam adóhivatalának, és ennek még reklámot is csapnak. Ahelyett, hogy rátermett embereket tennének a megfelelő pozíciókba, akik vagy gazdálkodni tudnak, vagy olyan törvényeket alkotni, hogy az állam birtokában levő, az adófizetők pénzén működtetett cégek is ugyanúgy befizessék az adót, mint a versenyszféra magánvállalkozói, akikkel szemben nem szégyellnek szigorúan fellépni a hatóságok.
