Visszalépett a kormány

Szerdán 14 órától a prefektúra előtt tartott tiltakozó megmozdulást a Maros Megyei Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a CNSLR-Frăţia fiókszervezete, amelyen részt vettek a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség és a Columna Föderáció képviselői is. A kormányellenes jelmondatokkal tűzdelt táblákkal sűrűn ellátott mintegy 200 tiltakozó az egységes bérezésről szóló kormányhatározat-tervezet ellen emelt szót. A tiltakozó megmozdulással egy időben zajlott a kormányülés, amelyen a kormány visszavonta a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló sürgősségi határozattervezetet. 

A szakszervezeti elöljárók közül a többi között Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés ügyvezető elnöke, Lucian Puiu, a Columna szakszervezet főtitkára, Ioan Săcărea, a Spiru Haret szakszervezet megyei szervezetének elnöke, egy brassói szakszervezeti képviselő szólalt fel. Miután az utóbbi arról biztosította a tüntetésen megjelenteket, hogy a szakszervezetek ezentúl is a kormányon tartják a szemüket, és továbbra sem hagyják, hogy a bérezésre vagy bármely más, az alkalmazottakra vonatkozó hátrányos döntés szülessen, arra kérte a tagokat, legyenek bizalommal irántuk. 

Lucian Puiu, a Columna szakszervezeti szövetség főtitkára kifejtette: „aljas kezdeményezés volt a kormány részéről, hogy az országos minimálbér felső határértékét 1250 lejben határozta meg, úgy, hogy ez 2020-ig nem változik. Ez egyaránt érinti a magán- és az állami szektorban dolgozókat. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy a közalkalmazottak közül egyesek 20–30 lejes fizetésemelést kaptak volna, míg más területen dolgozók bére jelentősen csökkent volna. 

Elértük, hogy a kormány visszavonta a határozattervezetet, de az alapkérdés még nem oldódott meg. Azt szeretnénk, ha valóban egyforma fizetési besorolásuk lenne az azonos szakmai szinten levő közintézmények alkalmazottainak. Jeleztük a kormánynak, hogy nehéz egy olyan jogszabályt elfogadni, amelyet rövid idő alatt dolgoztak ki, és máris alkalmaznak, és kértük, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz, javadalmazási kategóriánként elemezzük a lehetőségeket, és a szakmákon belüli egyenlőtlenségeket igazítsuk ki, hogy minél többen legyenek elégedettek a végeredménnyel” – mondta Lucian Puiu, majd hozzátette, szomorúan tapasztalja, hogy a Cioloş-kormánynak eddig csak ötletei voltak, de semmit sem sikerült megvalósítani az ígéretekből.

Ennél élesebben fogalmazott Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés ügyvezető elnöke, aki azzal kezdte: „sohasem gondoltam, hogy egyenlőségi jelet kell tennem Emil Boc és Dacian Cioloş kormányfők között, nem hittem volna, hogy lesznek szakszervezeti megmozdulások egy olyan országban, ahol azt rebesgetik, hogy növekedik a gazdaság. Ha ez így van, akkor miért nem követi valós humánerőforrás-politika ezt a tendenciát? Hogyan akarjuk az országban tartani a fiatalokat, ha az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a tanügy és az egészségügy, az egységes bérezés helyett csökkentik a jövedelmet? A Cioloş-kormány már a negyedik változatát mutatta be az egységes bérezésről szóló tervezetnek, és most is visszavonta. Úgy akarnak bérkorrekciót, hogy nincs meg erre a megfelelő keret, félretájékoztatják a közvéleményt. Az sem világos, hogy mi lett volna azokkal, akik a tervezett kormányhatározat életbe léptetését követően azt augusztus után alkalmazták volna, hiszen nekik már az „egységesített”, azaz jóval kevesebb bér járt volna, mint az azelőtti besorolásban. Mindez azt is tükrözi, hogy a kormányhatározat-tervezetet nem szakemberek készítették – mondta az országos szakszervezeti vezető. 

A szakszervezeti elöljárókat néhány percre fogadta a prefektus is. Ezt követően a prefektúra folyosóján Marius Nistor a következőket nyilatkozta a Népújságnak: 

– Az lett volna a célja a kormányhatározatnak, hogy kiigazítsa a bérezési szinteket augusztustól, a májusban megszabott minimálbér szintjéhez viszonyítva. Amikor a szakszervezetek kézhez kapták a kormányhatározat-tervezetet, kiderült, hogy az egyes szakmai besorolású közalkalmazottak fizetése drasztikusan csökkent volna. Például egy 40 éves régiséggel rendelkező tanító fizetését 2790 lejről 1900 lejre csökkentették volna. A 25 év fölöttiek fizetésének felső határértékét pedig hosszú időre korlátozták volna. Bár a tervezetben szerepelt, hogy a júniusi fizetések nem lehetnek kisebbek a következő havinál, felmerült a kérdés, hogy mi van azokkal, akiket augusztus után alkalmaznak. Ez a fiatal tanárokat, egészségügyi dolgozókat érintette volna leginkább. Ennek a fejetlenségnek az az oka, hogy míg eredetileg a Munkaügyi Minisztérium abban egyezett meg a Pénzügyminisztériummal, hogy az egységes bérezésre 6 milliárd lejt szánnak, addig a kormány legutóbb 1,5 milliárd lejt hagyott jóvá, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag egyes kategóriáktól elvettek volna, míg másoknak adnak keveset – mondta a szakszervezeti elnök, majd hozzátette, arra kérték a kormányfőt, hogy minél előbb hívják össze a háromoldalú tárgyalópartnereket és nézzék át a kormányhatározat-tervezetet, hogy valós bérkorrekciót eredményezzen. 

A tüntetéssel egy időben zajlott a kormányülés, ahol úgy döntöttek, hogy visszavonják a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló sürgősségi határozattervezetet. 

Az ülést követő sajtótájékoztatón Dan Suciu, a kabinet szóvivője megjegyezte: „Nem folytatjuk ezt a sürgősségi kormányhatározat-tervezetet. (…) A kormány célja, hogy a társadalmi partnerek által elfogadott tervezettel rukkoljon elő, a 2016-2017-es költségvetés adta keretek között”, majd hozzátette, megértették a nyomásgyakorlás és az érdeklődés okát, ami a tervezetet övezte, csütörtöktől pedig újrakezdik a tárgyalásokat a szakszervezetekkel. Kielégítő megoldásokat kell keresni a költségvetési deficit szabta határok között.

Suciu ugyanakkor a szakszervezetek képviselőinek állításaival szemben fontosnak tartotta leszögezni, hogy a kormány terve egyetlen közalkalmazott számára sem jelentette volna fizetése csökkentését. 

Valószínű, hogy a felek tár-gyalóasztalhoz ülnek, és azon lesznek, hogy közelítsék álláspontjaikat.