Vietnamba és Japánba indult az amerikai elnök

Tizedik ázsiai körútjára indult Barack Obama: az amerikai elnök Vietnamba és Japánba látogat el.

Az amerikai kormányzat mindkét látogatást fontosnak tartja, és mindkét látogatáson politikai kezdeményezéssel kíván fellépni. Amerikai elemzők szerint Washington erősíteni kívánja kapcsolatait a térség országaival, elsősorban az erősödő kínai befolyás ellensúlyozásaként.

Obama elnök három napot tölt Vietnamban – ezt a The Wall Street Journal című újság szombati számában szokatlanul hosszú vizitnek minősítette –, a fővárosban, Hanoiban és Ho Si Minh városban, a volt Saigonban időzik majd. Majd tovább utazik Japánba, ahol részt vesz a G7-ek néven ismert, a hét legfejlettebb országot tömörítő csoport május 26-27-i csúcsértekezletén, és történelminek minősített látogatást tesz Hirosimában, abban a japán városban, amelyre az amerikaiak 1945 nyarán atombombát dobtak le.

Ben Rhodes, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese szerint a két vizit érzékelteti, hogy az elnök milyen nagy jelentőséget tulajdonít az ázsiai-csendes-óceáni térségnek. Tájékoztatóján Rhodes arról beszélt, hogy az Obama-kormányzat meggyőződése szerint az Egyesült Államok virágzó gazdasági jövője és nemzetbiztonsága szempontjából rendkívül fontos az ázsiai térség.

Vietnamba Obama először látogat el, de Bill Clinton és George W. Bush után ő a harmadik amerikai elnök, aki a vietnami-amerikai háború vége óta felkeresi a délkelet-ázsiai országot. Kíséretben lesz John Kerry külügyminiszter, aki annak idején harcolt Vietnamban, igaz, később tüntetett a háború ellen.

A vietnami politikusokkal tartandó megbeszélésein az amerikai elnök várhatóan megvitatja majd a Vietnam elleni, három évtizede érvényben lévő fegyverembargó esetleges teljes feloldásának kérdését – erről Rhodes szerint még nem született döntés -, és szóba kerülnek majd a Dél-kínai-tenger néhány szigete miatti, Kínával meglévő területi viták is.

Az amerikai-vietnami kapcsolatok „felmelegedését” az utóbbi években Kína aktivitása is fűtötte: nem csupán a területi vitákról van szó, hanem arról is, hogy a Dél-kínai-tengeren évente mintegy ötezer milliárd dollár értékű a kereskedelmi forgalom, és a szabad hajózás biztosítása miatti feszültség jelentősen megnőtt, amióta Kína mesterséges szigeteket épít a Dél-kínai-tengeren. Vietnam legfőbb vezetői pedig akkor döntöttek a Washingtonnal meglévő diplomáciai kapcsolataik kifejezett bővítéséről, amikor Peking állami olajvállalata olajfúrásba kezdett a Hanoi által is követelt vizeken.

Az amerikai elnök japán látogatására nem annyira a G7-ek csúcsértekezlete miatt irányul nagy figyelem, hanem azért, mert Obama ellátogat Hirosimába is. Ő az első, hivatalban lévő amerikai elnök, aki tiszteletét teszi abban a városban, amelyre 71 évvel ezelőtt Harry Truman akkori amerikai elnök döntésére ledobták az amerikaiak az atombombát.

Obama elnök koszorút helyez majd el a hirosimai emlékműnél, a Fehér Ház közleménye azonban – immár nem először – hangsúlyozza, hogy az elnök nem kér bocsánatot a világon először elkövetett atomtámadásért. A még szombaton megkezdett ázsiai utazás előtt sem volt világos, hogy Obama találkozik-e az atomtámadás túlélőivel.