Azok az erdélyi gazdaságok maradnak fenn hosszú távon, ahol a termelők alkalmazkodnak a kor és a piac követelményeihez és a hely adottságához. Vidékünkön, a földrajzi, területi adottság miatt, nagyrészt a kisebb, önfenntartó háztáji gazdaságok jelentik a megélhetést, ennek köszönhetően maradhatnak meg közösségeink.
A harasztkeréki Voniga család egyike azoknak, amelyek tudtak alkalmazkodni és úgy berendezkedni, hogy az 1990-es változásokat követően fennmaradtak és kigazdálkodták mindazt, amire szüksége van a családnak. Voniga László meséli, hogy a rendszerváltást követően takarmánymalmot működtettek, a terméket elsősorban a falusi sertéstenyésztőknek értékesítették, valamint saját használatra, illetve kiskereskedelmi céllal ők is sertéseket tartottak. Aztán egyre kevesebben tartottak disznót, így már nem lett annyira keresett ez a szolgáltatás, és váltaniuk kellett. Virágtermesztésbe kezdtek, ami, úgy tűnik, mind a mai napig jó választás volt.
A gazda elmondta, hogy mintegy négy évvel ezelőtt kezdték 8 árnyi fóliasátorban termeszteni a virágokat, amiből háromban sikerült rendszeres fűtést biztosítani, a többiekben pedig az idénynek megfelelően gázolajjal biztosítják a virágok termesztéséhez szükséges hőt. Szerencséjük volt, mert négy évvel ezelőtt egy magyarországi pályázat révén mintegy 80.000 lejnek megfelelő beruházást eszközölhettek, ami jelentősen hozzájárult a virágtermesztés fellendítéséhez. És nem álltak meg ennyinél. Korszerű fűtéstechnikával, automata öntözőberendezéssel, tápanyag-adagolóval látták el a fóliasátrakat, ami megkönnyíti a munkát, hiszen lényegében családi vállalkozásként – a szomszéd és egy-két idénymunkás segítségével – sikerül fenntartani a gazdaságot. Annyi pénzt fektettek be, hogy ha abbahagynák a termesztést, akkor kétszer annyi virágot kellene elültetni egy évben – mondja a gazda, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a beruházás értékét nehezen tudják kihozni, de a gazdaság legalább a családnak megfelelő megélhetést nyújt. A felvevőpiac is biztosított a környéken, 90%-ban az Alsó-Nyárádmente községeiben forgalmazza a növényeket, illetve innen jönnek el személyesen Harasztkerékre a vállalkozók, és vásárolják meg a virágokat. Ezenkívül Nyárádtőn, az E60-as országúton levő körforgalom közelében, valamint a balavásári hetipiacon is jelen van a termékekkel. Vonigáék zöldségpalántákat is termesztenek, de ezeket inkább az ismerősi körben értékesítik.
Az agrárpiac jelenlegi helyzete őket is érinti, hiszen egyre drágábban vásárolják meg az inputokat. A palánták Hollandiából, a tőzeg Tajvanból származik, ezek mellett még az ültetőedényeket (cserepeket), növényvédő szereket és a tápanyagot is be kell szerezni, de, ahogy a gazda mondta, úgy „csűrik-csavarják”, hogy megérje. Hozzáteszi: azért nem éri meg „nagyüzemi” termesztővé válni, mert akkor minden többe kerül. A cél az, hogy a kis méretű háztáji gazdaságban kitermeljék azt a minőséget, amely a kialakult klienskörben 100%-osan eladható, és így kiszámíthatóbb a gazdálkodás is.
A legnagyobb elégtétel az, hogy a vásárlók visszajönnek, meg vannak elégedve a hazavitt termékekkel, és lehet-e nagyobb öröm annál, mint amikor valaki virágot visz szeretteinek, és aki kapja, elégedett. A gazda is azt vallja: ezt a munkát szeretet nélkül nem lehet végezni, és ha ez megvan, akkor az ő munkája is benne van abban az üzenetben, amelyet egy virág átadása továbbít. Ezért is megéri virágtermesztéssel foglalkozni – teszi hozzá.
Nemsokára piacra kerül a virág
Fotók: Nagy Tibor
Környezetvédelmi beruházások
Hulladékudvar és fotovoltaikus park is lesz
Példaértékű az a beruházás, amely nemsokára megvalósul Nyárádszentbenedek és Ákosfalva határában. A héten valószínűleg nekifognak a korszerű hulladékudvar létesítésének, ami mellé napelemparkot építenek, illetve szabadidőparkot alakítanak ki.
A héten fognak neki a hulladékudvar kialakításának, amilyen Európa több országában működik. Ide a községben lakók kizárólag olyan hulladékot hozhatnak, ami a háztáji gazdaságban gyűlt fel, és az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló hulladékgazdálkodási vállalat munkatársai nem szállítanak el. Ez lehet gumiabroncs, elektromos hulladék, építkezési törmelék, textília, bútor stb. A térfigyelő kamerával felügyelt területre digitális bejárást biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a kapunál a személyazonossági igazolvány beolvasásával lehet majd belépni, és ez biztosítja, hogy csak a községbeliek szállítsák ide a hulladékot. A konténerek egy része fedett helyen, mások pedig az udvaron kapnak helyet. Osváth Csaba polgármester (fotó) arról biztosította a lakókat, hogy ezúttal nem kell tartani a kellemetlen szagoktól, hiszen ide nem a háztartási – rothadó – hulladék kerül. A hulladékudvar beruházási értéke a projekt szerint 2.918.128 lej. A hulladékudvar közvetlen szomszédságában levő területen napelempark lesz, ahova 365 pannót helyeznek ki. Ennek a célja az, hogy kitermelje az önkormányzathoz tartozó intézmények, valamint a közvilágítás által elhasznált villamos energiát. A napelempark kiépítését a környezetvédelmi alap 1.642.892 lejjel támogatja. A kiszemelt terület szomszédságában van egy focipálya, amelyet korszerűsítenek, és emellé egy játszóteret is kialakítanak, ahol – a polgármester szerint – a hulladékot ideszállítók a gyerekeikkel, unokáikkal eltölthetnek néhány kellemes pillanatot.
Osváth Csaba polgármester ismerteti a község terveit
Oktatási komplexum Göcsön
Néhány napon belül a kivitelező átadja azt a Göcsön felépített épületkomplexumot, ahol iskola, óvoda és művelődési otthon is lesz. A beruházás kizárólag az önkormányzat költségvetéséből valósul meg, értéke 2,4 millió lej.
Az iskolások jelenleg a helyi református egyházközség tulajdonában levő épületben folytatják tanulmányaikat. Az épületet bérli a polgármesteri hivatal. Korábban ennek karbantartásába beruháztak, de az épület olyan állapotba került, hogy évente többet fordítottak a fenntartására, mint amennyibe egy új épület felépítése került volna, így arra a következtetésre jutottak, hogy hosszú távon ez a megoldás. A beruházást mintegy három évvel ezelőtt kezdték el, de a kivitelező „komolytalansága” miatt elhúzódott.
A kitartásnak köszönhetően azonban az épületet és a hozzá tartozó parkolóhelyet hamarosan átadják. A jelenleg bérelt épületet – az új létesítménnyel szemben levőt – szeptemberben visszaadják az egyháznak, ugyanis azt tervezik, hogy a 2024/2025-ös tanévet az diákok már az új épületben kezdik.
A polgármester azt is elárulta, hogy a saját költségvetésből finanszírozott beruházás úgy valósulhatott meg, hogy néhány év alatt sikerült kigazdálkodni a költségvetési felesleget.
Két évvel ezelőtt 4,2 millió, míg az előző évben 3 millió lej volt a felesleg, és a pályázatoknak – valamint a költség-vetésből biztosított önrésznek is – köszönhetően jelenleg a községben a beruházások összértéke 99 millió lej, ami egy kisebb városban saját forrásokból elköltött összeggel egyenértékű (ha nem több).
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
