2022. december 2., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Akár történelminek is mondható bejelentést tett Novák Eduárd sportminiszter, aki közölte: az egyes sportági szövetségekkel tartott konzultációt követően, utóbbiakkal egyetértésben, olyan rendeletet bocsátott ki, amely megszabja, hogy a 2022/2023-as bajnoki idénytől kezdődően a csapatjátékokban pályán tartózkodó játékosok minimum 40%-ának román állampolgárságúnak kell lennie. A miniszteri rendelet összhangban van a leendő országos sportstratégiával, és célja egyértelmű: lehetőséget adni a belföldi sportolóknak, hogy többet szerepeljenek, ezzel fejlődjenek, és így a nemzeti válogatottak is mélyebb merítésből tudjanak összeállni. 

Hasonló jellegű korlátozásokkal már eddig is próbálkoztak az egyes sportági szövetségek, de eddig egyik sem jutott el a 40%-ig, és ennek betartása arra fogja kényszeríteni némelyiket, hogy módosítson a már közölt bajnoki kiíráson.

Kosárlabdában például, ahol ez két belföldi játékost jelent, csak a nőknél követelte meg ezt a szövetség, a férfiaknál nem lett volna érvényben a teljes játékidőben, és a gyakorlat azt mutatta, hogy az erős kluboknál csak elvétve játszottak belföldi játékosok a megkövetelt minimumnál többet.

Szintén bajban lesz a röplabdaszövetség, hiszen a hat pályán található játékos 40%-a 2,4-et jelent, azaz minimum három belföldinek kell játszania, s még jobban bonyolítja a helyzetet, ha a liberó nemzetiségét is figyelembe kell venni, hiszen a szabályok értelmében nem lehet csak úgy lecserélni egy légióst, ha a pályára lépő liberó netán szintén külföldi.

Kézilabdában a 40% ugyancsak minimum három játékost jelent, és ez a leggazdagabb bukaresti kluboknál (CSM és Rapid a nőknél, Dinamo a férfiaknál) jelenthet gondot.

Jégkorongban folyamatosan figyelni kell majd arra (feltételezve, hogy a kapus román állampolgárságú), hogy minden sorban legalább két belföldi legyen, ami alaposan feladja majd a leckét a kluboknak és játékvezetőknek.

Külön fejezetet jelent a labdarúgás, ahol a 40% minimum öt hazai játékost jelent, s ez nem minden klub számára lesz könnyen teljesíthető, különösen, ha nem ennek a szabálynak a figyelembevételével alakították ki a keretet. (A futballföderáció magyarázatot és további pontosításokat is követelt a sportügyi tárcától, tekintve, hogy a labdarúgóidény a Szuperkupa-döntővel már elkezdődött, és a rendelet szövege szerintük több módon értelmezhető – a szerk.)

Ugyanakkor miniszteri rendelet ide vagy oda, labdarúgásban van egy komoly bökkenő, hiszen a Bosman-ügy óta az uniós állampolgárok munkavállalási jogát nem lehet korlátozni, és mivel a focinak profi státusa van, a rendeletet a profi sportban könnyen semmissé lehet nyilvánítani. Hasonló jogi küzdelemre pedig a profi státusra áhítozó többi sportágban (röplabda, kosárlabda, kézilabda) is vélhetően számítani lehet.

No és mi lesz a rögbivel, ahol szintén sok a külföldi (különösen Dél-Afrikából, illetve a csendes-óceáni térségből), ám a sportág sajátos szabályzata miatt ezek a játékosok állampolgárság elnyerése nélkül is szerepelhetnek a román válogatottban, ha bizonyos ideig játszottak már a bajnokságban?

A jogi problémák mellett a rendelet mellett szóló szakmai érvekre egy sereg ellenérvet is fel lehet hozni. Ezek szerint, ha a román állampolgárságú sportolók akkor is helyet kapnak a csapatban, ha ezt a képességeik, játéktudásuk nem indokolja, a hatás ellenkező: nemhogy nem fejlődnek, de plafonálódnak. Másrészt a több sportágban rendkívül szűk játékospiacon a jobb képességűek a valós értéküknél sokkal nagyobb fizetést követelhetnek és kaphatnak, mint ami indokolt lenne, néha többszörösét a hasonló, sőt nagyobb tudású külföldinek. Tudunk olyan klubot, amely a belföldi játékosok elszállt piaca miatt döntött arról, hogy nem indul a bajnokságban, és még szó sem volt 40%-os hányadról. Továbbá az európai porondon szereplő csapatok, ahol nincs ez a korlátozás, hátrányt szenvednek, ha más összetételben szerepelnek a kontinentális viadalokon, mint a hazai bajnokságban.

Kívánatos lenne természetesen, hogy a belföldi bajnokságban elsősorban román állampolgárságú sportolók játsszanak, és a légiósok csak bizonyos posztok erősítéséhez járuljanak hozzá. Ehhez azonban jelenleg nincs meg a szükséges utánpótlásalap, miután a képzést évtizedekig teljes mértékben elhanyagolták.

 Novák Eduárd rendelete főként azért lepte meg a hazai sportvilágot, mert előírásai azonnali hatállyal alkalmazandók

Fotó: a sportminiszter közösségi oldala




Kapcsolódó cikkek:

Marosvásárhelyt elárasztotta a szemét

2022-11-14 17:19:00 // Mezey Sarolta

Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal

Elkezdődött a késelés miatti kivizsgálás

2022-11-10 15:02:23 // Nagy-Bodó Szilárd

Hajdú Zoltán: „Ahogy lesz eredmény, mindenkit értesítek!”