A város színeváltozása

Szombaton művészettörténeti konferencia színhelye lesz a Kultúrpalota kisterme, melyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ, az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására és a Maros Megyei Múzeum közösen szervez.

Orbán János

Szombaton művészettörténeti konferencia színhelye lesz a Kultúrpalota kisterme, melyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ, az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására és a Maros Megyei Múzeum közösen szervez. A Marosvásárhely műemléki topográfiája program célkitűzéseiről, a konferenciáról, a célközönségről és a jövőbeni tervekről Orbán Jánossal, a program marosvásárhelyi irányítójával, a Maros Megyei Múzeum munkatársával beszélgettünk.

A program tavaly augusztusban indult több szakmai partnerintézmény közreműködésével. A Kárpát-medencét átfogó program keretében Erdélyben ez az első ilyen jellegű, műemlékeket felleltározó vállalkozás. Mint a művészettörténész elmondta, ez adott esetben kemény levéltári kutatómunkát jelent, de emellett a felmérés során részletes művészettörténeti leírás, kimerítő helyszíni fotódokumentáció készül az épületekről, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a forrásértékű régi fényképek összegyűjtésére.

Nemcsak a műemlékké nyilvánított, hanem minden építészeti vagy városképi értéket felmutató objektumot felleltároznak, sor kerül a homlokzati díszek, épülettartozékok, kapuk, zárak, kályhák, kovácsoltvas elemek dokumentálására és leírására, hiszen ezek a legveszélyeztetettebbek – tudtuk meg a programot irányító művészettörténésztől.

Kérdésünkre elmondta, a topográfia elnevezés arra vonatkozik, hogy a vizsgálat és az adatok felvétele a város helyrajzi rendszerében történik. Utcánként, terenként veszik számba az épületeket, folyamatosan vizsgálva azt is, hogy egyik-másik városrész miként változott a történelem során.

A szombati konferencián főként az elmúlt egy év alatt végzett tudományos igényű levéltári kutatások eredményét mutatják be, hiszen több fontos épület, emlékcsoport monografikus feldolgozása kezdődött el 2014-ben a Bethlen Gábor Alap támogatásával.

A Kolozsváron végzett művészettörténészek közül Imecs-Magdó Eszter doktorjelölt, akinek kutatási területe az erdélyi fürdőépítészet, a Maros-híd mellett álló, napjainkra elpusztult régi gőzfürdő épületének történetét dolgozta fel Menjünk a gőzbe! címmel. Előadásában művelődéstörténeti szempontból is láttatja majd az épületet a századforduló fürdőkultúrájának összefüggéseiben. Oniga Erika a Nyugdíjpalota, Barabás Kisanna az Albina Bank székházának történetét ismerteti, mindkét esetben a város kiemelt fontosságú szecessziós emlékeiről tudhatunk meg többet. Vécsei Hunor előadásában (Hősök a Széchenyi téren. Adatok Marosvásárhely dualizmus kori köztéri szobrainak történetéhez) az I. világháborút követően elpusztított szobraink városképi és művészettörténeti jelentőségéről értekezik. Orbán János a 18. század közepétől a 20. század első feléig követi nyomon a Bartók Béla utca sarkán álló, Bissingen-házként ismert épület múltját.

A szombati konferencián jelen lesz Entz Géza, a magyarországi topográfiai programok koordinátora, előadásának címe: A középtopográfia programja. Az anyaországi előadók közül Haris Andrea Pápa, Jankovics Norbert pedig Veszprém műemléki topográfiájáról számol majd be a vásárhelyieknek.

A belépés díjtalan, és szeretettel várnak mindenkit, aki érdeklődik a város művészettörténeti értékei iránt, hiszen a rendezvény kiemelt célja az épített örökség népszerűsítése – mondta Orbán János programkoordinátor.