Van jövő a mezőgazdaságban!

Szombaton délelőtt a körtvélyfájai Fehér Ló panzióban tartotta meg a Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) az első Maros megyei agrárakadémiát, amelyre több mint 50, nagyrészt fiatal gazdálkodó jött el. A szervezők több hasonló találkozót szeretnének, ahol lehetőséget teremtenek arra, hogy a mezőgazdaság iránt érdeklődő fiatalokat szakmailag eligazítsák, ugyanakkor a résztvevők kapcsolatot teremtesenek, tapasztalatot cseréljenek egymással. 

A beszélgetést Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Gratulált a szervezőknek, hiszen több mint 80-an is érdeklődtek a kezdeményezés iránt, ami azt jelenti, hogy vannak olyan fiatalok, akik itthon, vidéken szeretnének jól élni. Brassai szerint a vidék legnagyobb gondja, hogy nincs világos jövőkép. Ki kellene lépni már az eszmék, a víziók világából, és azon kellene gondolkodni, hogyan tudjuk vidéken megteremteni azt azt a jólétet, amelyben mindenki megtalálja a számításait. Ehhez viszont szükség van egy pontos helyzetfelmérésre és az ebből kiinduló, kiszámítható lépéssorozatokra, egy olyan követhető folyamatra, amely megfelel mind az egyéneknek, mind pedig a közösségnek. Ehhez pedig összefogásra van szükség az önkormányzatok, a helyi vállalkozók, gazdák között. A fiatalok többsége türelmetlen, az azonnali jólétet, a külföldön boldogulást választják, érthető módon. De ha itthon a jövő kiszámíthatóvá válik, és olyan „menetrendet” kapnak a fiatalok, amit követni lehet, akkor maradnak. Ehhez viszont fel kell vállalni annak a kihívását, hogy kézzelfogható jövőképet tárjunk eléjük – mondta többek között az elnök, majd hozzáfűzte: jó a kezdeményezés, és ha lesz folytatása, akkor ez jelenti a vidéki jövőképtervezés kézzelfogható lépéseit.

A továbbiakban dr. Kelemen Atilla képviselő szólalt fel. A rá jellemző stílussal osztotta meg saját „vidéki” élményeit mint körzeti állatorvos, majd úgy is, mint aki Amerikában is belekóstolt az „emigráció” nehézségeibe, aztán részletesebben szólt több mint két évtizedes parlamenti képviselői munkáról, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában kifejtett tevékenységéről. Folytatva Brassai Zsombor gondolatmenetét, elmondta, a vidék reális diagnózisa „nem fest örömteli képet”. Kiöregedtek falvaink, az utóbbi évtizedben helyenként megfordult az etnikai arány, rossz az oktatási rendszer, s a romániai törvénykezés is olyan „mintha fordítva ültünk volna fel eddig a lóra”. Még mindig nincs tisztázva a földek tulajdonjoga, és az is igaz, hogy „lassan kivásárolják a földeket alólunk”. Azért nevezték Erdélyt Tündérországnak, mert valamikor Európa legsikeresebben gazdálkodó országrésze volt. Ide kell visszatérjünk – mondta –, úgy, hogy kövessük az erdélyi gazdálkodó sokgenerációs családok modelljét, ahol a fiatalok lendülete, merészsége társul a középkorúak munkabírásával és az öregebbek tapasztalatával. A vidékfejlesztes komplex kérdés – tette hozzá –, nemcsak mezőgazdálkodást jelent, hanem megfelelő kultúrát, oktatást, hozzáállást és gondolkodásmódot is. A képviselő konkrét kérdésre válaszolva kifejtette, nehéz ellenállni annak, hogy a földünket ne adjuk el a több ezer eurót ajánlónak, de ezt úgy tegyük meg, hogy a saját közösségünkön belül maradjon meg, hiszen ez létkérdés is. Aztán betekintést nyújtott abba a kevéssé látszó politikai küzdelembe, amely egy-egy törvénytervezet kapcsán a bizottsági üléseken, zárt ajtók mögött történik, s ahol nehéz meggyőzni az előítéletekkel felvértezett politikai ellenfeleket arról, hogy pl. a tagosítási törvény „nem Erdély függetlenségéről szól”, hanem ez az ország minden gazdálkodóján segít. Dr. Kelemen Atilla szerint a gazdasági erő politikát generál, a politikai erő pedig gazdaságot generál, és ezt kell szem előtt tartani mindenkinek, aki a vidékfejlesztésben gondolkodik. 

A továbbiakban Bordi Kacsó Zsolt, a Maros Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) képviselője a mezőgazdasági támogatásokról tartott rövid előadást, majd a pályáztatással kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A szünetet követően dr. Kupán Edit, a Pro Regio Consultig cég képviselője az Európai Unió támogatási programjairól értekezett, külön hangsúlyozva a 2016-ban várható kiírásokat, majd hasznos tanácsokkal látta el az érdeklődőket. A tanácskozást egy „esettanulmány” zárta. Szabó Ká-roly Attila fiatal vállalkozó arról tartott előadást, hogyan lehet a „semmiből” öt év alatt jövedelmező vállalkozássá fejleszteni egy kisebb málnaültetvényt. 

A szervezők azzal zárták a konferenciát, hogy az elkövetkezendő időszakban tematikus találkozókat terveznek, amelyekre szakembereket hívnak meg, hogy ezáltal is segítsék a fiatal gazdálkodókat.