Vállalkozási formák a román jogban (IV. rész)
Az előző részben a korlátolt felelősségű társaságról beszéltünk, annak ellenére, hogy elvi fontossági szempontból a kereskedelmi társaságok sorát a részvénytársaság „nyitja”.
Az előző részben a korlátolt felelősségű társaságról beszéltünk, annak ellenére, hogy elvi fontossági szempontból a kereskedelmi társaságok sorát a részvénytársaság „nyitja”. Ennek a vállalkozási formának ugyanis a legrészletesebb a szabályozása, szabályozás, amely általános jogalapként a korlátolt felelősségű társaságokra is alkalmazandó, az azokra jellemző sajátos és különös törvényes szabályozásokat kivéve. Az elemzési sorrendet azért cseréltük fel, mert, habár a részvénytársaságok elvi jelentősége fontosabb, a romániai gazdasági életben a korlátolt felelősségű társaságok száma a legnagyobb, kb. 80% a vállalkozások között. Viszont a részvénytársaságok gazdasági és pénzügyi ereje majdnem mindig jelentősebb, mint egy egyszerű kft-é, elég csak arra gondolni, hogy a részvénytársaságok alapítótőkéje minimum 25.000 EUR-nak megfelelő lej kell legyen, szemben a csekély 200 RON-os Kft.-alaptőkével, vagy elég megemlíteni azt, hogy banki pénzügyi intézet esetén a törvény kötelezővé teszi a részvénytársasági formát.
A részvénytársaság létrejöttét az tette szükségessé, hogy jelentős és összetett gazdasági tevékenységhez nagy összegű tőkére volt szükség, amelyhez több befektetőt kellett bevonzani. Ezt a tőkeigényt a részvény valamint a kötvény létrehozásával sikerült megoldani. A részvény egy bizonyos részvénytársasággal szemben vagyoni illetve szavazati jogra feljogosító értékpapír, amely birtoklóját osztalékra valamint a szavazati jogra jogosítja fel a társasággal szemben. A kötvény esetében annak birtoklója jogosult, hogy bizonyos határidő letelte esetén a részvénytársaságtól bizonyos összeget és annak kamatait megkapja valamint bizonyos, a társaság által biztosított szolgáltatásokat kapjon. A részvény lehet névre szóló vagy bemutatóra szóló részvény, ebben az utóbbi esetben a részvény mindenkori birtoklója gyakorolja a részvényesi jogokat. A részvények értéke negociábilis, tőzsdén jegyezhető, alapesetben szabadon átruházható, a részvényesek felelőssége pedig a részvények értékére korlátozódik, a birtoklónak szavazati jogot biztosítva a társaság közgyűlésén.
Mivel egy részvénytársaságban alapesetben sok befektető kockáztat akár jelentős mennyiségű pénzt egy olyan befektetésért, amelyet részleteiben alaposan nem ismernek, ezért ennek a társaságnak a szabályozása, mint mondtuk, a legösszetettebb, működése a hatalommegosztás és a többségi elv alapján működik. A részvénytársaság legfelsőbb döntéshozói a részvényesek közgyűlése, amely lehet rendes vagy rendkívüli. A legfontosabb különbség más társaságokkal szemben ennek működésében az, hogy összehívását alapesetben 30 nappal azelőtt meg kell hirdetni a Hivatalos Közlönyben valamint egy nagy példányszámú újságban, kivéve, ha a közgyűlésen a fenti összehívást elmulasztva minden részvényes jelen van. A részvénytársaság ügyvitelét az ügyvezetői tanács és az igazgatók (egységes vezetési rendszer esetén) vagy az igazgatóság és a felügyelőbizottság végzik (dualista vezetési rendszer esetén), akik mindig visszahívhatók a közgyűlés által.
Részvénytársaságot legkevesebb két személy hozhat létre. A részvénytársaságok esetében, mivel a részvények alapesetben (ha nem zrt-ről, zárt körűen működő részvénytársaságról beszélünk) szabadon átruházhatók, illetve akár nemzetközi tőzsdén is jegyezhetők, a tulajdonosi kör egy idő után akár globális is lehet, illetve bizonyos mértékben fantomizálódik, hiszen sokszor lehetetlen lekövetni, hogy ki a végső tulajdonosa egy bizonyos részvénynek. Ez a tény visz egy nagy pénzügyi rizikót a részvénytársaságok életébe a spekulatív tőzsdei részvényfelvásárlások esetében.
A kereskedelmi társaságoknak létezik még három jogi formája, a közkereseti társaság (societate în nume colectiv), az egyszerű betéti társaság (societate în comandită simplă), illetve a betéti részvénytársaság (societate în comandită pe acţiuni). Ezek a formák a gyakorlatban marginalizáltan fordulnak elő, valószínűleg azért, mert a fenti társaságok közös jellemzője, hogy a tag vagy tagok személyesen felelnek teljes személyes vagyonukkal a társaság tartozásaiért. Így például a közkereseti társaság tagja, az egyszerű betéti társaság és a betéti részvénytársaság beltagjai (asociaţi comanditaţi) korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. Meg kell jegyezni, hogy ez a felelősség nem jelenik meg azonnal, csak abban az esetben, ha a társaság nem fizeti ki adósságait 15 nap alatt annak felszólításától számítva. Mindhárom társasági forma esetében legalább két személy kell azokat létrehozza, illetve teljesítse az előbbi részekben felsorolt bejegyzési kritériumokat.
Az eddigi vállalati formák mind jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságok voltak, utolsóként meg kell említeni a szövetkezeteket, amelyek ugyan jogi személyiséggel rendelkeznek, de nem kereskedelmi társaságok. Mivel a szövetkezetek annak idején a kommunista rendszerből jelentős vagyonokat mentettek át, illetve működésük nem volt megfelelően leszabályozva, ezért működésükhöz sokszor botrányok is kapcsolódtak, lejáratva a szövetkezetek egyébként nagyon hasznos formáját. A szövetkezetek, ugyanúgy, mint a kereskedelmi társaságok, a szabad egyesülési jog alapján jönnek létre, ellenben tevékenységük a kereskedelmi tevékenység mellett tartalmazhat más gazdasági, szociális vagy kulturális aktivitást is. A szövetkezet demokratikusan működik, egy tag nem rendelkezhet 20%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal. Az alapító személyek minimális száma öt, a szövetkezet a cégbírósági bejegyzéstől számítva lesz jogi személy. A szövetkezet minimális alapítótőkéje 500 RON, a szövetkezetet nem lehet kereskedelmi társasággá alakítani. A szövetkezet törzstőkéje – ugyanúgy, mint a kft-nél – minimálisan 10 RON értékű társasági részre oszlik.
A következő részben a jogi személyiség nélküli, egyszerűbb vállalkozási formákról, az engedélyezett természetes személyről, a szabadfoglalkozásokról, a családi vállalatokról valamint a vállalati társulásokról fogunk beszélni.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
