Vállalkozási formák a román jogban (III. rész)

Az előző részekben általában beszéltünk a kereskedelmi társaságok alapító okiratáról valamint azok formáiról, jelen írás témája a korlátolt felelősségű társaság főbb jellemzőinek rövid ismertetése.

A gyakorlatban a legelterjedtebb és a köztudatban is a legismertebb kereskedelmi társaság a korlátolt felelősségű társaság (societate cu răspundere limitată). Maga a megnevezés megtévesztő, ugyanis a társaság felelőssége egyáltalán nem korlátolt, hanem a saját tartozásaival szemben korlátlan, viszont a tagok felelőssége alapesetben csak a befizetett törzstőke mértékére korlátozódik a társaság tartozásaiért. Kiemeljük, hogy ez csak alapesetben igaz, ugyanis, ahogy azt már egy régebbi cikkünkben írtuk, létezik két, törvény által szabályozott helyzet, amikor a társaság teljes tartozásáért az alapító tagok teljes személyes vagyonukkal felelnek: az egyik eset a csődtörvény által a személyes felelősségre vonatkozó szabályozás által leírt helyzet, amikor törvényszéki határozattal megállapítják, hogy a tulajdonos (de lehet bármely más harmadik személy) szándékosan idézte elő a társaság fizetésképtelenségbe jutását. Ebben az esetben az illető személy teljes személyes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A második lehetséges helyzet a személyes felelősség megállapítására az, amikor törvényszéki határozat nélkül a pénzügyi igazgatóság közigazgatási döntéssel saját hatáskörben állapítja meg a tagok (vagy más személyek) személyes felelősségét.

Jelenleg Romániában az alapítótőke értéke kft-k esetében 200 RON, aminek csekély értékét versenyelőnyi szempontok legitimálták: mivel nagyon olcsó és relatíve egyszerű kft-t létrehozni, ezért elviekben stimulálja a külföldi és belföldi befektetőket. Összehasonlításképpen, Magyarországon 3 millió forint a minimális alapítótőke, ami megközelítőleg 9500 euró. A megkérdőjelezhetetlen versenyelőny mellett, az egyszerű kft-létrehozási procedúrának vannak hátrányai is: elősegíti a fantomcégek létrehozását, amelyek sok adócsalási vagy pénzmosási ügynek szolgálnak/szolgáltak hátteréül.

A kft. jogi személyiséggel rendelkezik, alapítói lehetnek természetes vagy jogi személyek, függetlenül azok állampolgárságától. Érdekes megjegyezni, hogy, habár, mint a neve is mutatja – „társaság” –, a kft. elviekben legalább két személyből kell álljon, a román cégtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy egy személy is létrehozzon korlátolt felelősségű társaságot, azzal a megszorítással, hogy egy személy egyszerre csak egy egyszemélyes kft-ben lehet alapító tag. A korlátolt felelősségű társaság tagjainak maximális száma 50 személy.

A kft. törzstőkéje minimálisan 10 RON értékű társasági részekre (părţi sociale) oszlik fel – a magyarországi jogrendszerben ezeket is részvényeknek hívják –, tehát minimális, 200 RON értékű törzstőke esetén összesen 20 társasági rész kerülhet kiosztásra. Minden tag az általa birtokolt társasági részeknek megfelelő százalékban szerez részesedést a társaságban, és ennek arányában részesül a társaság nyereségéből, valamint állja annak veszteségeit. A törzstőkét az alapításkor kell jegyezni – befizetni – a társulási szándékkal rendelkező tagoknak.

A társasági részek eladásával – engedményezésével (cesiune) lehet megváltoztatni a társaság tulajdonosi körét, ehhez viszont mindig a tagok közgyűlésének határozata kell, hiszen ha harmadik-külső személy társul be társasági rész vásárlásával a cégbe, ahhoz természetesen a többi hat is hozzá kell járuljon.

A kft. tanácskozó és döntéshozó szerve a közgyűlés, amely határozatait közgyűlésen hozza. A kft. napi ügyvezetését valamint a közgyűlési határozatok végrehajtását a kft. közgyűlés által kinevezett adminisztrátora-ügyvezetője végzi, ez a személy lehet a kft. tagja is, de lehet külső, harmadik személy is. A közgyűléseken minden egyes társasági rész egy szavazatra jogosít fel, a döntéseket a társult tagok és a birtokolt társasági részek többségének kettős feltétele mellett hozzák. Ez a kettős kritérium nem abszolút, ettől a társaság alapító okiratában el lehet térni.

Fontos megjegyezni, hogy a társaság jogszerű ügyleteiért első körben, harmadik személlyel szemben a társaság ügyvezetője felel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a társaság törvényes könyveléséért harmadik személlyel szemben mindig az ügyvezető felel, még akkor is, ha a könyvelést könyvelő végezte. Az más kérdés, hogy az ügyvezetőnek okozott kárért a maga során az ügyvezető is igényperrel fordulhat a könyvelést biztosító vagy más, a károkozásért felelős személy ellen.

A társaságot harmadik személlyel szemben az ügyvezető képviseli, a társaság nevében aláír. Az ügyvezető más, konkurens társaságban nem lehet ügyvezető illetve nem folytathat saját maga számára konkurens tevékenységet, kivéve, ha ehhez megvan a közgyűlés engedélye.

Az ügyvezető lehet akár külföldi állampolgársággal rendelkező személy is abban az esetben, ha nincsenek tartozásai a román állammal szemben, illetve kijelenti, hogy teljesít minden törvényes feltételt az ügyvezetői mandátum betöltéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a vállalat nem hitelezheti meg az ügyvezetőt, illetve nem garantálhatja annak esetleges tartozásait.

A társaság nyeresége osztalék (dividend) formájában kerül a tagok között kiosztásra, természetesen ezután osztalékadót kell fizetni, amelynek mértéke egyenlő a profitadóval. A társaság pénzét „kivenni” vagy más célra felhasználni mindig csak igazoló okiratok alapján lehet, ellenkező esetben kockáztatva a személyes felelősséget vagy akár büntetőügyet is. Az osztalék a birtokolt üzletrészek arányában kerül kifizetésre. Ettől az elvtől el lehet térni a társaság alapító okiratában, viszont az tilos, hogy valamelyik tagot teljes egészében kizárják a társaság nyereségéből (ez az úgynevezett societas lenonina, oroszlántársaság vagy románul clauza leonină).

A kft-t – ugyanúgy, mint bármely más társaságot – abban az esetben, ha már kereskedelmi tevékenységére nincsen szükség, felszámoló cég segítségével kell feloszlatni. 

A következő részben a többi, a gyakorlatban ritkábban előforduló kereskedelmi társaságot fogjuk bemutatni összehasonlító elemzés formájában.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro