Vállalkozási formák a román jogban II. rész

Az előző részben a vállalkozási formák általános meghatározását, illetve a formák különböző szempontok szerinti rendszerezését tekintettük át, ebben a részben a jogi személyiséggel rendelkező társaságok általános alapítási jellegzetességeit mutatjuk be. Az elkövetkezendő részekben – a különböző társasági formák részletes bemutatásánál – kitérünk az adott társasági forma által megkövetelt speciális alapítási kitételekre is.

Mint már írtuk, a jogi személyiséggel rendelkező társaságoknak a következő formái vannak: korlátolt felelősségű társaság (societate cu răspundere limitată), részvénytársaság (societate pe acţiuni), betéti társaság (societate în comandită simplă), betéti részvénytársaság (societate în comandită pe acţiuni), közkereseti társaság (societate in nume colectiv) és a rosszemlékű szövetkezetek (cooperativă).

Az első öt forma kereskedelmi társaság, melyek általános működését az 1990. évi 31. számú törvény – társasági törvénykönyv – Magyarországon részben megfelel a gazdasági törvénykönyvnek – szabályozza, a szövetkezeteket pedig a 2005. évi 1. számú törvény. A kereskedelmi társaság fogalmát a társasági törvény nem határozza meg, a jogirodalomra hárult ez a feladat. Ennek értelmében a kereskedelmi társaság olyan jogi személyiséggel rendelkező társulás, amely üzleti ügyleteket végez a társasági törvény szabályai szerint, és saját vagyonnal, székhellyel, cégnévvel rendelkezik.

Attól függően, hogy milyen kereskedelmi társaságról van szó, a társaság alapításához társasági szerződés és/vagy működési szabályzat kell, viszont a gyakorlatban ezeket egy egységes formájú és szerkezetű alapító okiratba (act constitutiv) lehet foglalni, egyszerűsítve a társaság létrehozását.

Az alapító okirat forma szerint magánokirat, vagyis alapesetben azt nem kell semmilyen formában hitelesíteni, elég az alapító tagok és/vagy az ügyvezető személy aláírása. Ez alól a szabály alól a következő kivételek vannak: ha a tőke földterületből – is – áll, ha közkereseti társaságról vagy betéti társaságról van szó, vagy ha egy részvénytársaság alapítótőkéjét nyilvános jegyzéssel hozzák létre. Ebben az esetben az alapító okiratot hitelesíteni kell, hogy az közokirattá (act autentic) váljon. Nem hitelesített irat esetén az alapító okirat hiteles dátumot legkésőbb az ügyvédi ellenjegyzés és végzés dátumától számítva vagy az irat Cégbíróságon történő iktatásakor kap.

A kereskedelmi társaságok alapító okirata a következő kötelező tartalmi elemekkel kell rendelkezzen: az alapító tagok – jogi vagy természetes személyek – azonosító adatai, az egyesülési szándék kifejezése, a vállalat formája, elnevezése, elsődleges és másodlagos székhelyei, elsődleges és másodlagos tevékenysége (TEÁOR – románul coduri CAEN szerint), alapítótőkéjének mértéke és formája, a vállalatot képviselő személyek adatai, esetlegesen a cenzorok/könyvvizsgálók adatai, a tagok tulajdoni részesedésének mértéke, a társaság fennállásának időtartama, a társaság feloszlatásának módja.

Az első lépés a kereskedelmi társaság alapításakor az elnevezés – a 

„cégnév” – lefoglalása, ez a Cégbíróság területi egységénél történik, amely nem azonos a Kereskedelmi Törvényszékkel. (Az előbbi a cégnyilvántartásokért felelős Oficiul Registrului Comerţului, az utóbbi a kereskedelmi ügyekben hatáskörrel rendelkező Tribunalul Comercial. Habár jogilag már nem létezik a polgári-kereskedelmi dichotómia, a gyakorlatban még mindig sokszor ezekkel a kifejezésekkel találkozunk.) A társaság székhellyel kell rendelkezzen, ezért ingyenes használati vagy bérleti szerződéssel a társaság reális székhelyet kell igazoljon. A társaság már az alapító okirat aláírásától számítva előzetes jogképességgel rendelkezik, de csak azon jogok tekintetében, amelyek szükségesek a társaság alapításához. Ez a magyarázata annak, hogy egy, még be nem jegyzett társaság pusztán az aláírt alapító okirat alapján bankszámlát nyithat. 

A társaság alapításának egyik legfontosabb pillanata az alapítótőke befizetése/jegyzése, amely több formában történhet. A legáltalánosabb alaptőkeforma a pénzbeli hozzájárulás, amely a társaság bankszámlájára a társaság alapítótőkéjének befizetésével történik, természetesen a tagi részesedések arányában. A törzstőkét természetbeni (pl. ingatlan-) hozzájárulással, követelések átengedésével is létre lehet hozni, viszont a törvény tiltja a törzstőke létrehozását vagy emelését a tagok munkájával, szolgáltatásával. A követelések engedményezésével történő alapítótőke létrehozását vagy emelését nem lehet mindegyik vállalkozási formánál alkalmazni, csak a közkereseti társaságoknál, az egyszeri betéti társaságoknál, valamint a részvénytársaságoknál, de csak akkor, ha a törzstőkét nem nyilvános jegyzéssel (subscripţie publică) hozzák létre. Vagyis megfordítva a kijelentést, kft.-nél, betéti részvénytársaságoknál valamint nyilvánosan jegyzett részvénytársaságoknál nem lehet a törzstőkét az alapító tagoknak harmadik személlyel szemben fennálló követeléseivel létrehozni. 

Meg kell jegyezni, hogy kereskedelmi társaságot nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is alapíthat, mindkettő esetében irreleváns az, hogy milyen állampolgárságú/fennhatóságú személyről van szó. A kizárólag külföldiek által Romániában létrehozott társaság is román jogi személyiséggel fog rendelkezni. A társaság a jogi személyiséget a cégbírósági döntés és bejegyzés pillanatában nyeri el. A társaságok bizonyos törvény által meghatározott tevékenységeket csak előzetes engedélyek beszerzésével folytathatnak, illetve csak bizonyos formában (pl. banki tevékenységhez a Román Nemzeti Bank által kiadott engedély engedély- és részvénytársasági forma szükséges, munkaerő-kölcsönzéshez előzetes munkaügyi minisztériumi engedélyek és megnövelt alapítótőke szükséges).

A társaságok alapításának fenti menete természetesen csak egy sematikus kivonata annak a bonyolult adminisztratív eljárásnak, amely a létrehozáshoz szükséges. Habár a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a társaságokat minden külső szakmai segítség nélkül hozzák létre, a későbbi gyakorlati problémák elkerülése végett ajánlott egy szakértő bevonása is a folyamatba. Ez a gyakorlat például Magyarországon, ahol társaság létrehozásához ügyvédi ellenjegyzés szükséges.

A következő részben a legáltalánosabban elterjedt és ismert kereskedelmi társaságról, a korlátolt felelősségű társaságról fogunk beszélni, amely esetében meglátjuk, mint azt egy korábbi cikkünkben is írtuk, hogy a korlátolt felelősség nem is annyira korlátolt.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro